Meginoghat az ország egyik legbefolyásosabb
üzletemberének negyedszázados regnálása,
írja a HVG. Bár Hernádi Zsolt nevét a közvélemény elsősorban a Mollal azonosítja, a cégvezér az elmúlt évtizedben
a NER gazdasági gépezetének egyik legfontosabb fogaskerekévé vált. A Magyar Péter vezette új kormány által elindított Tisztítótűz művelet most azokat a gigaprojekteket vette célba, ahol a közpénzek és Hernádi magánvagyona gyanús körülmények között értek össze.
Hernádi Zsolt az elmúlt huszonöt évben igazi túlélőként navigált a magyar politikai és gazdasági elit legfelsőbb köreiben. A Mol vezérigazgatójaként nemcsak a menedzsmentet ösztönző részvényopciós programokból épített hatalmas magánvagyont, hanem felismerte a lehetőséget az Orbán-kormány által kiépített, államilag támogatott gazdasági holdudvarban is. Ennek a korszaknak azonban a jelek szerint vége: az új kormányzati gépezet megkezdte a NER csúcsvezetőinek elszámoltatását.
A Kopaszi-gát és a 255 milliárdos, túlárazott állami irodabiznisz
A vagyonvisszaszerzési hatóságok érdeklődésének középpontjában jelenleg a budai Kopaszi-gátnál megvalósuló gigantikus ingatlanfejlesztés áll. Hernádi Zsolt évekkel ezelőtt társult be a projektbe régi üzlettársa, Garancsi István mellé, majd hamarosan megjelent a tulajdonosi körben a miniszterelnök veje, Tiborcz István is.
A befektetőknek nem kellett sokáig várniuk az állami hátszélre: az előző kormányzat úgy döntött, hogy a MÁV lepukkant vezérkarát éppen ebbe a prémium kategóriás, csillogó irodaparkba költözteti át. Az ügylet volumene megdöbbentő volt: a magyar állam 255 milliárd forintot biztosított a vásárlásra. Szakértői becslések szerint ez az összeg 40–70 százalékkal haladta meg az irodák valós, piaci értékét.
Magyar Péter miniszterelnök a napokban egyértelművé tette: az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal szuperhatalommal felvértezve pontosan az ilyen kirívó értékaránytalanságokra és Tiborcz István irodaértékesítéseire fog lecsapni. Ebben az eljárásban pedig társtulajdonosként Hernádi Zsolt érintettsége is megkerülhetetlen.
Hulladékmonopólium, kilapátolt vasúti milliárdok és alapítványi vagyonok
A kormányzati vizsgálatok nem állnak meg az ingatlanpiacon, a Tisztítótűz művelet Hernádi érdekeltségeinek és korábbi állami megbízásainak teljes spektrumát lefedi.
A MoHu kudarca
A Mol által elnyert, évtizedekre szóló országos hulladékgazdálkodási koncesszió a piacon jól működő cégek sokaságát véreztette ki. A vizsgálatok most azt firtatják, hogyan kaphatta meg a vállalat a monopóliumot, miközben a MoHu a jelek szerint csak veszteséges üzemeltetésre és a lakossági szolgáltatások minőségének rontására képes.
A Magyar Vagon-csoport ügye
A vasúti járműgyártás körüli állami gigaprojektekből a gyanú szerint milliárdokat lapátoltak ki magánzsebekbe. Az új közlekedési miniszter, Vitézy Dávid a napokban rendkívül keményen lépett fel a korábbi gyakorlattal szemben, leállítva a további kifizetéseket és átvilágítást követelve.
Közvagyon a magánalapítványokban
Szintén napirenden van az állami befolyás visszaszerzése a Mol felett. A korábbi kormányzat a Corvinus Egyetemet fenntartó, illetve a fideszes káderképzőként működő MCC-t (Mathias Corvinus Collegium) fenntartó alapítványokba szervezte ki a magyar állam Mol-részvényeinek jelentős részét. Az új kabinet célja a magyar állam tulajdoni részesedésének és kontrolljának helyreállítása a stratégiai energetikai vállalatban.
Hernádi Zsolt eddig minden politikai vihart átvészelt, ám a mostani helyzet alapvetően más. A Tisza-kormány nem pusztán a Mol vezetőjét látja benne, hanem a NER egyik legfontosabb gazdasági tartópillérét, aki aktív szerepet vállalt az állami vagyon privatizálásában és a maffiaállam működtetésében. A Vagyonvisszaszerzési Hivatal fellépése azt üzeni: senki sem érinthetetlen, ha bebizonyosodik, hogy a magánvagyonát mesterségesen túlárazott, adófizetői milliárdokból finanszírozott állami ügyletekkel duzzasztotta fel.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
