Nem szeretne távozni.
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte a tiszás alaptörvény-módosítási
szándék egyedi helyzetek rendezésére irányul.
Folytatódott a Magyar Péter és Sulyok Tamás között hetek óta tartó csörte. Mint ismert: a miniszterelnöknek fő céljává vált, hogy még a megbízatási ideje előtt eltávolítsa az előző kormány alatt hivatalba lépett köztársasági elnököt. Sulyok pedig végül közzétette az Alkotmánybíróságnak címzett levelét.
„Következik-e az Alaptörvény R) cikk (1) bekezdéséből, hogy az Alaptörvény, mint Magyarország jogrendszerének alapja, szükségképpen normatív szabályokat állapít meg, és ezért fogalmilag nem foglalhat magában olyan egyedi rendelkezéseket, amelyek elsődleges célja valamely konkrét személy(ek)re, illetve jogi helyzetre szabott, közvetlen, egyedi joghatás kiváltása?”
– szól Sulyok egyik kérdése, amelyet az Alkotmánybíróság elnökének, Polt Péternek címzett. Azt is megkérdezte, elképzelhető-e, hogy egy jogi aktust a parlament alaptörvény-módosításnak nevez, de jogi értelemben mégsem az, és ha ez a helyzet fennáll, akkor a jogszabály elfogadása sérti-e az Alaptörvényt.
A köztársasági elnök június 11-én fordult egykori munkahelyéhez, tehát még azelőtt, hogy az alaptörvény-módosítás tervezete nyilvánosságra került volna. Polt napirendre tűzte a kérdést, végül a testület mégsem tárgyalta azt, mert a 15 alkotmánybíró közül heten kizáratták magukat az ügyből, ezzel határozatképtelenné vált a testület.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
