Lázár János körül egyszerre több fronton kezdett szorulni a politikai hurok. A Szeretlek Magyarország beszámolója szerint Márki-Zay Péter a Transparency International által nyilvánosságra hozott, korábban elzárt kormánydöntések miatt ment neki Lázárnak. Ezek az úgynevezett „2000-es kormányhatározatok” olyan döntések voltak, amelyekről a nyilvánosság hosszú ideig nem tudhatta, pontosan milyen ügyekben és milyen összegekről rendelkeztek. Márki-Zay állítása szerint ezekben több mint 160 milliárd forint közpénz sorsáról döntöttek a nyilvánosság kizárásával. A politikai kérdés itt nagyon egyszerű: ha minden rendben volt, miért kellett mindezt titokban tartani? Márki-Zay Péter bejegyzésének legerősebb mondata nem véletlenül ez volt: „Lázár János, hol a pénz?” A hódmezővásárhelyi polgármester szerint a nyilvánosságra került dokumentumok alapján az egyik legnagyobb kedvezményezett a Lázár János nevéhez köthető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány lehetett, amely közel 27,8 milliárd forint támogatást kapott. Emellett a Nemzeti Ménesbirtok Alapítvány is 9,3 milliárd forinthoz jutott. Ezek nem aprópénzek, nem technikai átcsoportosítások, nem minisztériumi kávépénzek. Több tízmilliárd forintról beszélünk olyan alapítványi és birtokügyek körül, amelyek már korábban is sok kérdést vetettek fel Lázár János politikai világával kapcsolatban. Fontos: a nyilvánosságra került adatok önmagukban nem jelentenek bűncselekményt, és a „nagy pénz, nagy lopás?” típusú kérdés politikai felvetés, nem bírósági megállapítás. De a kérdés ettől még jogos. Egy demokráciában a közpénz útját nem lehet elzárni a választók elől csak azért, mert a döntéshozóknak kényelmesebb, ha senki nem lát bele. A 2000-es kormányhatározatok ügye azért különösen kellemetlen a volt Orbán-kormány embereinek, mert tökéletesen megmutatja, hogyan működött a NER egyik legfontosabb reflexe. A nagy döntéseket nem feltétlenül a nyilvánosság előtt, nem átlátható vitában, nem tisztán ellenőrizhető módon hozták meg, hanem olyan formákban, amelyekből az állampolgár csak utólag, sok évvel később kezdheti összerakni, mi történt a pénzével. Lázár János pedig ebben a világban nem mellékszereplő volt, hanem az egyik legfontosabb hatalmi ember. Miniszterként, kormányzati erőközpontként, helyi politikai vezérként és a mezőhegyesi ménesbirtok körüli ügyek egyik legismertebb szereplőjeként mindig is ott volt azokban a körökben, ahol nagy pénzekről, nagy földekről, nagy állami döntésekről és nagy politikai befolyásról volt szó. Most viszont ezek a régi ügyek sorra visszajönnek. És már nem ugyanabban a politikai környezetben jönnek vissza. A másik látványos fejlemény, hogy leállt a Lázár Jánoshoz köthető hódmezővásárhelyi portál, a Promenad24. A Szeretlek Magyarország a Telex nyomán arról írt, hogy a portál határozatlan időre felfüggeszti weboldalának működését, a szerkesztőség pedig a Facebookon folytatná tovább. A lap saját magáról azt írta, hogy hitelesen, tabuk nélkül és határozott állásfoglalással közvetítette a híreket. Márki-Zay Péter ezzel szemben egészen másképp látta a portál szerepét: szerinte a Promenad24 nem mérgezi tovább Hódmezővásárhely és az ország közéletét. A hódmezővásárhelyi polgármester reakciója nem meglepő. A Promenad24 az elmúlt években a helyi politikai küzdelmek egyik legélesebb fegyvere volt, és sokak szemében nem független helyi sajtóként, hanem Lázár János környezetéhez köthető politikai kommunikációs eszközként működött. A portál körül korábban több botrány is volt, adatkezelési ügyektől lejárató cikkekig, és a neve erősen összekapcsolódott a vásárhelyi közélet mérgezésével. Lázár János ügyei azért állnak most össze egy nagyobb képpé, mert nem egyetlen elszigetelt történetről van szó. Ott vannak a titkos kormányhatározatok, a milliárdos alapítványi támogatások, a ménesbirtok, a helyi politikai médiavilág, a Promenad24 leállása, és ott van Márki-Zay Péter folyamatos nyomása is, aki évek óta Lázár egyik legkeményebb helyi ellenfele. Ez az egész nemcsak arról szól, hogy egy politikushoz köthető alapítványok mennyi pénzt kaptak. Most, hogy a politikai széljárás megváltozott, ezek a szerkezetek elkezdenek recsegni. Márki-Zay kérdése nyers, de politikailag betalál: hol a pénz? Pontosabban: mire ment el, kik döntöttek róla, miért ilyen formában, miért titkos döntésekkel, és milyen közérdek igazolta ezeket a milliárdokat? Ezekre nem elég annyit mondani, hogy minden törvényes volt. A törvényesség alapfeltétel, nem politikai dicsőség. A közpénznél az is számít, hogy átlátható volt-e a döntés, indokolt volt-e a támogatás, arányos volt-e az összeg, és a magyar emberek kaptak-e érte olyan közhasznot, amely megmagyarázza a milliárdokat. Ha Lázár János és köre szerint minden rendben van, akkor nincs mitől tartaniuk. Ki lehet tenni az iratokat, meg lehet mutatni a döntések indokait, el lehet számolni a támogatásokkal, és el lehet magyarázni, miért volt szükség a nyilvánosság kizárására. Ha viszont erre nincs világos válasz, akkor a politikai gyanú csak erősödni fog. A Promenad24 leállása önmagában nem dönti romba Lázár János politikai világát, de jelképes pillanat. Egy olyan helyi médiacsatorna állt le, amelyet Márki-Zay és kritikusai régóta a Lázár-féle politikai befolyás egyik eszközének tartottak. Közben előkerülnek a titkos kormánydöntések, a nagy alapítványi pénzek, és újra napirendre kerül a ménesbirtok körüli közpénzmozgás. Ez együtt már nem kellemetlen hírcsokor, hanem politikai nyomás. Lázár János sokáig a NER egyik legkeményebb túlélőjének tűnt. Olyan politikusnak, aki akkor is képes pozíciót építeni, amikor mások gyengülnek. Most azonban mintha több oldalról egyszerre érnék el azok az ügyek, amelyek korábban még elfértek a hatalom védőernyője alatt. A különbség az, hogy ez a védőernyő már nincs ugyanott. Lázár Jánosnak nem az a legnagyobb problémája, hogy Márki-Zay Péter hangosan kérdez. Hanem az, hogy a kérdések mögött dokumentumok, kormányhatározatok, milliárdos összegek és közpénzből épített struktúrák állnak. A politikai korszakváltás után ezek már nem maradnak maguktól a fiókban. A Tisza-kormány vagyonvisszaszerzési és elszámoltatási ígéretei mellett a Lázár-féle alapítványi és ménesbirtokos ügyek különösen érzékeny tereppé válhatnak. Ha valóban lesz politikai és hatósági akarat a régi döntések átvilágítására, akkor ezek a milliárdok aligha maradhatnak magyarázat nélkül. A hurok most nem azért szorul Lázár körül, mert valaki hangos posztot írt róla. És ha a nyilvánosság egyszer elkezdi kibogozni ezt a hálót, onnan már nehéz visszazárni mindent a titkos határozatok kényelmes sötétjébe.
Miközben Márki-Zay Péter nyilvánosan kérte számon rajta a titkos kormánydöntésekben megjelenő milliárdokat,
leállt a hozzá köthető hódmezővásárhelyi portál, a Promenad24 is. A két ügy első ránézésre külön történetnek tűnhet, valójában ugyanannak a korszaknak két nagyon beszédes maradványa: közpénzek, alapítványok, helyi hatalmi hálózatok és politikai kommunikációs gépezetek világa.
„Lázár János, hol a pénz?”
A titkos döntések korszaka most visszaüt
Leállt a Promenad24, Lázár helyi médiavilágának egyik fontos darabja
Nemcsak pénzről, hatalmi módszerről is beszélünk
Arról is szól, hogyan épült fel vidéken a NER hatalmi szerkezete. Közpénz, média, helyi befolyás, állami döntések, személyes lojalitások és politikai hadviselés fonódott össze úgy, hogy a választó sokszor csak a végeredményt látta: egy erős ember uralta a térséget, miközben a nyilvánosság egy része neki dolgozott, a pénzek útja pedig nehezen volt követhető.Lázárnak most már válaszolnia kellene
Egy régi hatalmi modell kezd szétesni
Most jön az elszámolás ideje
Hanem azért, mert a régi hatalom egyik legfontosabb szereplője körül egyszerre kezd láthatóvá válni a pénz, a befolyás és a propaganda hálózata.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
Szorul a hurok Lázár János körül, szintet lépett az ügye
