Mi lesz ebből?
Az Országgyűlés elfogadta az állambiztonsági múlt feltárásáról szóló törvény módosítását.
A javaslatot minősített többséget igénylő részét 180 igennel,
8 tartózkodás mellett fogadták el.
Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk június 23-án éjjel nyújtotta be a Tisza törvényjavaslatát Melléthei-Barna Márton a parlamentnek. Ez alapján egy 11 fős bizottság döntene a ma még titkosított dokumentumok minősítésének eltávolításáról, amelynek 5 tagja szolgálati háttérrel rendelkezik, 6 tagja pedig történészi-levéltári-adatvédelmi háttérrel.
Magyar Péter június 24-én reggel jelentette be Facebook-oldalán, hogy benyújtották a törvényjavaslatot az országgyűlésnek.
Fontos megjegyezni: korábban konszenzus volt abban, hogy a korábbi titkosszolgálatokkal kapcsolatos információk nyilvánossága tekintetében ne lehessen döntési joga azoknak, akik korábban maguk is a hivatásos állomány tagjai voltak, így érintettek lehetnek. Melléthei javaslata szakít ezzel, nincsenek összeférhetetlenségi szabályok, így olyan helyzet is előállhat, hogy egy az érintett szolgálat korábbi munkatársa dönt a nyilvánosság feloldásával vagy megtagadásával kapcsolatban.
Ugyanígy nincs összeférhetetlenség a korábbi vagy későbbi politikai irányítók tekintetében sem, a bizottság hat civil tagjával kapcsolatban. Tehát a rendszerváltás előtti szolgálatok hivatásos tagjai és akár a szolgálatok volt civil, politikai irányítói dönthetnek arról, hogy mi lehet nyilvános, és mi nem – a jelenlegi tervezet alapján.
A javaslat érdekessége az is, hogy nem ad választ rá, hogy miért vonja ki a rejtjeltevékenységet és a nemzetgazdasággal kapcsolatos információkat abból a körből, amelynek a titkosítása fenntartható, ugyanis lehetnek olyan korábbi gazdasági kérdések, amelyeknek máig tartó anyagi következménye lehet.
11 tagú bizottság vizsgálná a minősítések feloldását
A javaslat szerint létrehoznák a 11 tagból álló Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot,
amelynek elnökét és tagjait a kormány nevezné ki.
A 11 főből 5 szolgálati háttérrel rendelkező tagra a szolgálatokat ellenőrző miniszterek tehetnének javaslatot – közülük egyik a bizottság elnöke lesz – , 6 történészi-levéltári-adatvédelmi háttérrel rendelkező tag személyére pedig a kultúráért felelős miniszter tehetne javaslatot. A bizottságban a tagok szótöbbséggel dönthetnének.
A javaslathoz az utolsó pillanatban nyújtottak be módosító javaslatot, amely szerint nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesnie a bizottság tagjainak, ám összeférhetetlenségi szabályokat továbbra sem állapítottak meg.
Amennyiben megszavazzák a törvényjavaslatot az Országgyűlésben, úgy 15 napon belül fel kell állnia a bizottságnak.
Azt írták: a bizottság célja az 1990. február 14. előtt keletkezett minősített iratok „minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatása”, valamint ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgozása.
A bizottságnak a munkájáról rendszeresen be kellene számolnia a nyilvánosságnak, a kormány felé pedig a tervezet alapján intézkedési javaslatokat fogalmazhat meg.
Azon dokumentumok esetében, amelyek minősítését feloldásra javasolják, a minősítésért felelős intézménynek kötelező lesz vagy feloldania a minősítést, vagy részletesen megindokolni, hogy a feloldási javaslattal miért nem ért egyet. A minősítés alól feloldott dokumentumokat a szolgálatoknak azonnal át kell adniuk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
