Kitörhet a botrány.
Az Index információi szerint egy ismert magyar alkotmányjogász levélben fordult
Ursula von der Leyenhez,
az Európai Bizottság elnökéhez, valamint Michael McGrathhez, a bizottság demokráciáért,
igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosához a magyar alkotmánybírák kényszernyugdíjazásának ügyében.
A levél szerint az intézkedés súlyosan ellentétes az uniós normákkal, ezért szükségesnek tartja az Európai Bizottságnak mint az uniós jog végrehajtásának legfőbb őrének haladéktalan közbelépését. Brüsszeli forrásból úgy értesültünk, hogy a felvetett kérdésekkel Michael McGrath foglalkozik.
A portál a birtokába került angol nyelvű levélre hivatkozva azt írta, azt egy ismert magyar alkotmányjogász küldte el az uniós vezetőknek. A levélíró, aki ragaszkodik személyének titokban tartásához, arról tájékoztatta az Európai Bizottság két vezetőjét, hogy a Magyar Országgyűlés az Alaptörvény tizenhetedik módosítását tárgyalja, amely érinti a magyar alkotmánybírák mandátumát is.
Az Alkotmánybíróság mandátuma lehet a tét
A levélíró felidézte, hogy az Országgyűlés az Alkotmánybíróság jelenlegi tagjait a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, 12 évre választotta meg, és a szabályozás „életkori korlátozást nem tartalmazott, mely a bírói függetlenség garanciája, és létjogosultságát az ítélkezésbe vetett hit és a kontinuitás biztosítása is indokol”.
„Mindezt Magyarország Alaptörvényének várható módosítása annulálni fogja. Az idén alakult új kormány szándéka szerint az Alaptörvény tizenhetedik módosítása értelmében, ha az Alkotmánybíróság tagja az Alaptörvény tizenhetedik módosítása hatálybalépésének napján már betöltötte a hetvenedik életévét, megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépése időpontját követő második hónap első napján megszűnik. A törvénytervezet általános vitáját a mai napon megkezdték”
– olvasható a levélben.
Az alkotmányjogász véleménye szerint az alkotmánybírák mandátumának 70 éves felső korhatárhoz kötése Alaptörvény-sértő, és az uniós jogba is ütközik. Ennek kapcsán egy-egy döntést hoz fel példaként az Európai Unió Bíróságától és a magyar Alkotmánybíróságtól is.
- Az Európai Bíróság a C-286/12. számú ügyében kimondta, hogy az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, így uniós tilalomba ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának azonnali csökkentése. Magyarország ebben az esetben kötelezettségszegést követett el, miután a nyugdíjkorhatárt radikális módon, indokolatlanul gyorsan szállította le. Ez a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK számú tanácsi irányelv megsértését idézte elő, azokhoz képest, akik hivatalukban maradhattak. Nem önmagának a nyugdíjazás egyezményellenességét mondta ki a bíróság, hanem annak azonnali bevezetését. Hangsúlyozta a testület ezzel kapcsolatban, hogy azt csak megfelelő felkészülési és átmeneti idő biztosítása esetén lehet bevezetni.
A korábbi kormány a vonatkozó döntésre figyelemmel az érintett, sérelmet szenvedett bírák nyugdíjazását 4-5 éves átvezetési idő és kártérítés biztosítása mellett valósította meg. A döntés megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit, miután a vonatkozó szabályozás által előidézett egyenlőtlen bánásmód nem volt alkalmas az elérendő célok megvalósítására.
- Ehhez hasonló tartalmú döntést hozott korábban a magyar Alkotmánybíróság is: a 33/2012. (VII. 17.) AB-határozatában Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat. Ez esetben is a nyugdíjkorhatárt csökkentették, ami az Alkotmánybíróság szerint a bírói függetlenségből eredő alkotmányos követelményt sértette. Utalt a határozat a bírák elmozdíthatatlanságára, másrészt hangsúlyozta a testület, hogy az Alaptörvényből konkrét életkor ugyan nem vezethető le, a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt viszont kizárólag fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni.
Nincs belső jogorvoslat
Az alkotmányjogász álláspontja szerint az Alaptörvény 17. módosításának rendelkezése – mint az életkor szerinti diszkrimináció egyik elfogadhatatlan megnyilvánulása – súlyosan ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, a Velencei Bizottság ajánlásaival, valamint az Európai Unió jogával és az Európai Unió Bíróságának esetjogával is.
A beadvány szerint a határozott időre megválasztott alkotmánybírák mandátumának azonnali megszüntetése sérti a tisztességes eljárás követelményét is, hiszen erre az esetre Magyarország jogrendje az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatában foglalt utasítás ellenére sem biztosít belső jogorvoslatot.
Az alkotmánybírák és a bírák jogsértés esetén nemzetközi bíróságok előtt gyakran elhúzódó jogi eljárásokra kényszerülnek. Mindezekre tekintettel a levél írója szükségesnek tartja az Európai Bizottságnak mint az uniós jog végrehajtásának legfőbb őrének haladéktalan intézkedését és intervencióját.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
