Az elismert jogász-közgazdász szerint határátlépés történt.
Róna Péter jogász-közgazdász
szerint az Alaptörvény 17. módosítása körüli vita valójában
két összeegyeztethetetlen alkotmányelmélet ütközése, és mivel a kétharmados többség bármit átírhat, és az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálhat, Magyarországon a jogállam már az Orbán-korszakban megszűnt.
A professzor szerint Magyar Péter cáfolhatatlan felhatalmazást kapott a régi rendszer lebontására, de
a képviselői mandátum három ciklusra korlátozása már túllépi a választói megbízás határait,
és megalapozottá teszi az önkényesség vádját.
A kétharmad bármit átírhat
Róna Péter jogász-közgazdászprofesszor, az MNB korábbi felügyelőbizottsági tagja szerint az Alaptörvény 17. módosítása körüli vita valójában két összeegyeztethetetlen alkotmányelmélet – a „politikai” és a „jogalapú” alkotmány – ütközése.
A magyar Alaptörvény mindkettőt magába építette, ami működésképtelen rendszert szült: mivel a kétharmad bármit átírhat, és az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálhat, Róna szerint a jogállam megszűnt, és minden pusztán politikai döntés kérdése – fogalmazott a professzor az Ez Magyar Péter első tévedése című cikkében a 24.hu-n.
Róna Péter szerint április 12-e után fordult a kocka: az Orbán-rendszer hívei, a politikai alkotmány korábbi gyakorlói most kétségbeesetten a jogállamra hivatkozva próbálnának korlátot szabni az új kétharmadnak, miközben a Tisza-kormány nem akar lemondani az Alaptörvény jogállamellenes eszközeiről, mert azok nélkül nem tudja lebontani a régi rendszert.
A képviselői mandátumkorlátozásnál megalapozottá válik az önkényesség vádja
Magyar Péter a választáson cáfolhatatlan felhatalmazást kapott a megnevezett tisztségviselők – élükön Sulyok Tamás – eltávolítására és egy új, jogállami alkotmány kidolgozására, az új alkotmány életbelépéséig pedig a jelenlegi, hitelét vesztett Alaptörvény formálisan törvényes alapot ad ehhez.
A csapda a szerző szerint ott van, hogy a 17. módosítás egyik eleme, a képviselői tisztség három ciklusra korlátozása nem szerepelt a kampányban, így arra Magyar Péter nem kapott választói megbízást – ennek egyetlen alapja a maga a Tisza által is „kárhoztatott” Alaptörvény.
Mivel a lecserélésre ítélt Alaptörvény tartalmi ereje elveszett, és pusztán eljárási szerep maradt neki, a kormányzás tartalmi határait az április 12-ei választói felhatalmazás jelöli ki. Ahol a Tisza Párt ezt a határt átlépi – mint a
cikluskorlátozásnál –, ott azonnal megalapozottá válik az önkényesség vádja, még ha azt olyanok emelik is, akik tizenhat éven át maguk művelték az önkényuralmat.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
