A jelenlegi helyzetben nem ismert olyan nyilvános ügyészségi vagy rendőrségi közlemény, amely Semjén Zsoltot az ügy érintettjeként nevezné meg. Bangó Sándor kijelentése tehát nem a nyomozó hatóságok hivatalos tájékoztatásából származik, hanem az ő nyilvánosan közzétett állítása.
Éppen ezért különösen fontos az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartása. Egy megnevezés, még akkor is, ha széles körben terjed a sajtóban vagy a közösségi oldalakon, nem azonos a bizonyított büntetőjogi felelősséggel. Ugyanakkor a nyilvánosan elhangzó súlyos állítások megfogalmazójának is számolnia kell azzal, hogy bizonyítékok hiányában jogi következményekkel szembesülhet.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség soron kívüli eljárása azt jelzi, hogy a hatóság kiemelt figyelemmel kezeli az ügyet. A soron kívüliség azonban nem jelent automatikusan igazolást egyetlen, a nyilvánosságban megjelent állításra sem. A vizsgálat feladata éppen az, hogy az ellenőrizhető tényeket elválassza a feltételezésektől és a politikai nyilatkozatoktól.
Amíg nem jelenik meg részletes, hivatalos tájékoztatás, addig Bangó Sándor megnevezése és a Fidesz–KDNP jogi válasza marad a nyilvánosság előtt. Az egyik oldalon egy konkrétan kimondott név, a másikon a rágalmazás határozott visszautasítása és büntetőjogi lépések kilátásba helyezése áll.
A Kétely története is a bizonyíték és a gyanú határát mutatja meg
A kialakult helyzet megértéséhez érdekes párhuzamot kínál a Kétely című filmdráma. A történet egyik meghatározó jelenetében Sister Aloysius és Flynn atya zárt ajtók mögött kerül egymással szembe. A jelenet középpontjában nem egy bemutatott dokumentum vagy kétséget kizáró bizonyíték áll, hanem egy gyanú, amely a kimondás pillanatától kezdve önálló erővé válik.
A film egyik kulcsjelenetében Sister Aloysius azt állítja Flynn atyának, hogy felhívta a pap valamennyi korábbi plébániáját. Ezzel azt a látszatot kelti, hogy a gyanúját korábbi tapasztalatok és másoktól szerzett információk is megerősítik. Később azonban bevallja, hogy a telefonhívások nem történtek meg.
A célja nem egy dokumentum bemutatása, hanem hogy a gyanú következményt váltson ki. A film ettől nem dönt a vád igazságáról, hanem azt mutatja meg, miként változtatja meg a helyzetet már maga az állítás, amikor a hozzáférhető bizonyítékok nem kerülnek az asztalra.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
