A Reuters ugyancsak arról számolt be, hogy a négy paksi blokk összesített teljesítménye a normál, mintegy 2000 megawattos érték töredékére csökkent, miközben a Duna további apadása teljes leállást is szükségessé tehet.
A nemzetközi hírügynökség szerint elsőként a nagyfogyasztók energiaigényének mérséklésével és az import növelésével próbálják egyensúlyban tartani a rendszert.
Az alacsony Duna-vízállás nehezíti az erőmű hűtését
A Paksi Atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű hűtővízre van szükség, amelyet a Dunából biztosítanak. A folyó vizét nem közvetlenül az energiatermeléshez használják fel, hanem az erőművi folyamatok során keletkező hő elvezetésében van nélkülözhetetlen szerepe.
A tartós csapadékhiány, az aszály és a rendkívül magas hőmérséklet miatt a Duna vízhozama jelentősen visszaesett. Alacsony vízállásnál nehezebbé válhat a szükséges mennyiségű hűtővíz biztonságos kiemelése, miközben a víz hőmérsékletére és az erőmű által visszabocsátott víz hőterhelésére vonatkozó környezetvédelmi előírásokat is be kell tartani.
Az atomerőmű teljesítményének csökkentése ilyen esetben megelőző és biztonsági intézkedés. Nem azt jelenti, hogy nukleáris üzemzavar történt, hanem azt, hogy az erőmű működését hozzáigazítják a rendelkezésre álló hűtési lehetőségekhez.
Az AP korábbi beszámolója szerint a paksi blokkok leállítása ellenőrzött módon végrehajtható, és önmagában nem jelent veszélyt sem a lakosságra, sem a környezetre. A legnagyobb kihívást az erőműből kieső villamosenergia-termelés pótlása jelenti.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
