Nem pusztán a mennyiséggel volt gond. A kormány augusztusi tájékoztatása szerint több készülék hibásnak vagy alkalmatlannak bizonyult, jelentős részük pedig sosem került kórházi használatba. Raktározásuk költsége is többmilliárdos összegre rúgott. A használaton kívüli gépek tehát legalább egy területen teljesítettek: a kiadások növelésében.Hirdetés
Ugyanez a közlemény arról számolt be, hogy az átvilágítás során több ezer dokumentumot néztek át, de az iratanyag hiányos volt. Egyes állományokat feltételezett törlés után informatikai eszközökkel kellett helyreállítani. A közlés nem nevezett meg olyan személyt, akinek a törlést bizonyítottan tulajdonították volna.
Minisztériumi megállapításokról van szó: ezek alapján merült fel a korábbi felsővezetés felelőssége, de önmagukban nem jelentenek büntetőbírósági döntést.
Külön NAV-ügyben két embert letartóztattak
Másik eljárásban a lélegeztetőgép- és maszkügyletekből származó pénz útját vizsgálják. A NAV október 27-i közleménye szerint az érintett szerződések alapján 800 lélegeztetőgép és 3 millió maszk érkezett Kínából, amelyekért az állam 15,6 milliárd forintot fizetett.
A gyanú szerint tényleges tevékenységet nem végző cégek és fiktív informatikai számlák segítségével csökkentették az adókötelezettséget. A hatóság több mint 3 milliárd forintnyi haszon tisztára mosását, illetve 660 millió forintot meghaladó költségvetési kárt vizsgál. Az akció során 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le vagy vettek zár alá; ez még nem jelenti azt, hogy az összeg végleg visszakerült az államhoz.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
