Belföld

Bődületes mennyiségű készpénzen ülnek a magyarok

Rohamos ütemben növekszik a magyar gazdaság készpénzigénye, egy félév leforgása alatt 10 százalékkal, 504 milliárd forinttal nőtt, ami mögött a nagyobb fogyasztást és a készpénzben való takarékosságot sejti a jegybank.





 

 

Az elmúlt években rohamtempóban növekedett a magyar gazdaság készpénzigénye. Ez egyrészt a magyar gazdaság növekedésére utal, másrészt pedig arra, hogy még korántsem nyertek teret a magyar társadalom széles rétegeiben a készpénzforgalmat helyettesítő elektronikus megoldások. Nem mellékesen utóbbiak működtetési költsége jóval kisebb lenne a készpénz-logisztikai kiadásokhoz képest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) féléves jelentése szerint 2018 júniusa végén 5533,8 milliárd forintnyi készpénz volt a magyar gazdaságban, ez az idénre várt 41 ezer milliárd forintos GDP 13 százaléka.

A magyar gazdaság készpénzigénye 2012 végéig 2600 milliárd forinton stagnált, ám azóta meredeken növekszik. Ennek köszönhetően öt és fél év alatt a forgalomban levő bankjegyek mennyisége megduplázódott – mindez egy kifejezetten alacsony inflációs időszakban. Így ez komoly kérdéseket vethet fel a korrupció elleni küzdelem, illetve az elektronikus fizetési módok elterjesztésének sikerességével kapcsolatban. Az elmúlt félévi 10 százalékos – 503,9 milliárd forintos – növekedés mögött a jegybanki jelentés két okot nevezett meg: a növekvő lakossági fogyasztást, illetve a megtakarítási célú készpénz felhalmozását.

Az 5533,8 milliárd forintos készpénzállományon belül a leggyorsabban a húszezer forintos bakjegyek száma és értéke növekedett, ezek forgalmi értéke elérte a 3584 milliárd forintot. Az elmúlt években a jegybank lecserélte a magyar bankjegyeket, új sorozatokat hozott forgalomba annak érdekében, hogy megnehezítse a hamisítók dolgát. A költséges bankjegycsere meghozta az eredményt, ugyanis az eddigi, minimális hamisítvány-előfordulás 2018 első felében tovább csökkent. Miközben 501 millió darab bankjegy volt forgalomban, mindössze 315 darab hamis bankjegyet szűrtek ki a készpénzforgalomból, ami 8 százalékos csökkenést jelent 2017 első feléhez képest.

Az amatőr hamisítók leginkább a húszezresekkel próbálkoznak, ám – a jegybank szerencséjére – továbbra sem léptek túl a fénymásoló és színes nyomtató kombinációján. Így, ha első pillantásra az eredetihez hasonlító hamisítvány akad az egyszeri polgár kezébe, a legkisebb gyanú esetén is feltűnhet a biztonsági elemek hiánya. A 315 darab hamis forintbankó mellett 232 darab különböző valutahamisítványt is találtak a készpénzforgalomban, ezeken belül a hamis euróbankjegyek száma 133 darab volt.

A hatalmas mennyiségű készpénz gyártása és mozgatása önmagában milliárdos költséget jelent. 2017 első felében még 6,2 milliárd forintot költött el a jegybank az új bankjegyek és érmék gyártására, ami az idei első félévben 4,9 milliárd forintra esett vissza. A csökkenés két egymással ellentétes folyamat eredménye: a bankjegycsere program a végéhez közeledik, így az új bankjegyek gyártása mérséklődött, ezzel szemben viszont megduplázódott az érmeverés költsége. Az MNB jelentése szerint az emelkedő érmeverési költségek mögött a növekvő kereslet áll.

 

 

 

 

forrás: zoom.hu

 




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!




Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top