Áder János-podcast: Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok.
A volt köztársasági elnök, Áder János a szúnyogok miatt aggódik. A volt államfő Kurucz Kornélia biológussal, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában beszélt erről.
Itt az új Áder-podcast: a szúnyogok által hordozott betegségektől tart Áder János
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kurucz Kornéliával – aki kutatócsoportjában a betegség vektorokkal és a betegség ökológiával foglalkozik – az új szúnyogfajok megjelenésének hatását és a védekezés lehetőségeit tekintette át. A szakember kiemelte:
ahogy átalakul a klímánk, úgy a szúnyogok aktív szezonja is átalakul.
Az, hogy milyen hideg és mennyire csapadékos a téli időszak, befolyásolja a szúnyogszezon indulását – tette hozzá.
Kurucz elmondta: idén már februárban megjelentek a szúnyogok és akár októberig is eltarthat a szezonjuk. A hazai fajok kora reggel és napnyugta után aktívak, és akkor csípnek. De érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő.
Ezeknek az inváziós fajoknak egy-egy példánya korábban is megjelent Európában, de az első tél megölte ezeket. Európába érkezésüknek és terjedésüknek fő okozója az emberi tevékenység. A kereskedelem, a turizmus, az pedig, hogy képesek voltak megtelepedni és szaporodni, a klímaváltozással függ össze – magyarázta.
Magyarországon 50 szúnyogfaj őshonos
A meglévő 50 őshonos faj mellé újabb szúnyogfajok érkeztek Magyarországra. Az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak és napközben is csípnek – tette hozzá.
A biológus kiemelte, hogy a szúnyogokkal és így
az inváziós szúnyogokkal is a legfőbb probléma a betegségterjesztő képességük.
Inváziós stratégiájuk része az, hogy több generációt képesek produkálni egy szezon alatt. Valamint már nappal is tudnak táplálékot keresni. Így sokkal gyakrabban találkozhatunk ezekkel a fajokkal, és mivel nappal is csípnek, nagyobb a kockázata a csípéseiknek. Tehát, ha már egy területen jelen van egy szúnyog által terjesztett kórokozó, akkor nagyobb hatékonysággal terjeszthetik azt a rovarok – ismertette a biológus.
A szakember ennél is aggasztóbbnak nevezte, hogy ezek a saját őshazájukban, ázsiai területeken képesek olyan, számunkra egzotikusnak gondolt betegségeket terjeszteni, mint a Dengue vagy a Zika nevű vírus. Ezekkel a betegségekkel korábban csak behurcolt esetként lehetett találkozni Európában.
Mindaddig, amíg ezeket a kórokozókat terjeszteni nem képes hazai fajaink voltak csak jelen, ezzel nem nagyon kellett foglalkozni. Azáltal, hogy már a vektorszervezet és a kórokozó behurcolt esetként is jelen van, továbbá egyre alkalmasabbak a környezeti feltételek, egyre fokozódik a kockázat – közölte Kurucz. Felidézte, hogy
tavaly volt Franciaországban egy Dengue-csonttörőlázjárvány,
amelynek hátterében az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte állt.
A nyugat-nílusi láz is megjelenhet Magyarországon
Áder János kitért arra, hogy az őshonos szúnyogok is képessé váltak új betegségek terjesztésére. A dalos szúnyog például a nyugat-nílusi lázat terjesztheti.
Kurucz Kornélia elmondta: a nyugat-nílusi láz vírusa eredetileg madarak közt cirkuláló kórokozó. Ám a dalos szúnyognak kialakult egy olyan biotípusa, amely urbanizált élőhelyen szaporodik, és elkezdett emberekből táplálkozni. Ám továbbra is szereti a madarakat is.
„Ha a madarakból táplálkozik és képes felvenni a köztük cirkuláló nyugat-nílusi láz vírusát, majd utána emberből is táplálkozni, akkor képes átadni a kórokozót”
– mondta. Ez a kórokozó emberről emberre már nem terjed tovább – tette hozzá.
„Nem az a kérdés, hogy lesznek-e ilyen új betegségek nálunk, Magyarországon. Hanem az a kérdés, hogy mikor, és hogy fel vagyunk-e készülve rá megfelelően”
– hangsúlyozta a biológus.
A kutatók régóta foglalkoznak a problémával. Intenzíven kommunikálják, hogy erre figyeljenek oda, nemcsak a döntéshozók vagy a közegészségügyi szervek, de a civil lakosok is. Arról beszélt, mindenkinek részt kell vállalnia abban, hogy ezeket a helyzeteket felismerjük és megelőzzük.
A legjobb védekezés a megelőzés – mondta a szakember. Kiemelte, hogy magát a fertőzést, a csípést kell megelőzni, amelynek széles körben használt módszere a szúnyogállomány gyérítése. Erre sokféle lehetőség van, köztük a vízgyülemekben fejlődő lárvák elpusztítása.
Elmondta, hogy a védekezés komplex folyamat. Példaként az integrált megoldási javaslatot említette, amely magában foglalja azt, hogy a vektorszervezeteket is monitorozni kell.
„Ha már betegségről van szó, ha már megfertőzött emberekről van szó, akkor már elkéstünk”
– hangsúlyozta.
Kurucz Kornélia elmondta: egyénenként is tehetünk a szúnyogok szaporodása ellen. Például azzal, ha rendszeresen ellenőrizzük, és kiöntjük az esőzés után összegyűlt, pangó vizet a kerti tározókból.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
![Független hírek](https://fuggetlenhirek.info/wp-content/themes/flex-mag/images/logos/logo-large.png)