„A Jobbik Magyarországért Mozgalom újonnan megalakult parlamenti képviselőcsoportja meghozta első érdemi döntését: az Országgyűlés alakuló ülésének napján képviselőink lebontják a parlamentet körülvevő kordonokat. Meggyőződésünk, hogy a nemzet főteréről nem lehet kirekeszteni a magyar embereket, a kormányellenes tüntetőket sem” – közölte a párt Facebook-oldalán.
A Jobbik 2018-ban megalakult parlamenti frakciója Fotó: Facebook/Jobbik
A magyar Országgyűlés alakulóülése május 8-án lesz hétfőn kedden, és azt már korábban bejelentette a kormány, hogy a Kossuth tér reggeltől délutánig zárva lesz a hazai védett személyek, az országgyűlési képviselők, a diplomáciai küldöttségek és más külföldi védett személyek szabad mozgása érdekében.
17 órakor ellenzéki tüntetés lesz a téren, amikorra a kordont eredetileg is elbontanák. (Közben a Mi vagyunk a többség Fb-csoport által meghirdetett harmadik nagy tüntetés időpontját délutánról délelőttre hozták.)
Kordont utoljára a Fidesz-frakció bontott a Kossuth téren, miután az őszödi beszéd kiszivárgását követő tüntetéshullám után a Gyurcsány-kormány hosszú időre lezárta a Kossuth teret 2007-ben:
A lezárás oka hivatalosan az volt, hogy a rendőrség műveleti területté nyilvánította a közteret, ami így mentesült a gyülekezési törvény hatálya alól, és nem lehetett demonstrálni. A bontás idején, amit Orbánék “polgári engedetlenségként” értékeltek, már 100 napja volt a rendőrség által lezárva a tér.
Orbán akkor úgy értelmezte a legkordonozott Kossuth teret, hogy a rendőrség “vasfüggönyt húzott” a nép és választott képviselői közé, és a szocialista blokkot a szabad Európától elzáró vasfüggönyhöz hasonlította .
Akkor üdvözölte a Jobbik is a Fidesz kordonbontását, „egy lopakodó diktatúra ellen eréllyel és bátran kell fellépni”, reagált a párt.
A február 2-ai akció után néhány órával a rendőrség visszaállította a kordont több száz tüntető tiltakozása közepette, és hétfőn feljelentést tett, ám azt a bíróság visszautasította.
Az akkori államfő, Sólyom László jogellenesnek minősítette a fideszes akciót, egyúttal alkotmányosan kifogásolhatónak nevezte a kordont is: „A jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni”, ám nem hallgatható el az sem, hogy a „Kossuth téren a gyülekezési jogot ősz óta alkotmányosan aggályos módon korlátozza a rendőrség, és nem reagált érdemben a kifogásokra sem.”
A kordon 2006. október 23-tól 2007. március 18-ig állt a Kossuth téren.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
