A magyar gazdaság tavalyi, GDP-ben kifejezett teljesítményéről csupa jót hallottunk az elmúlt pár hónapban, a 2017 utolsó negyedévében mért növekedés 2005 óta nem tapasztalt szintre, 4,8 százalékra ugrott. Az egész éves teljesítmény 4,2 százalékos volt, amekkorát tizenkét éve nem tapasztalhattunk. A konjunktúra viszont az elmúlt évben nem csak Magyarországot érintette, hanem az Európai Unió összes országát, amelyeket a GDP alapján sorba állítva a hazai növekedés a kilencedik helyre volt elég. Most az Eurostat friss kimutatásából az is kiderül, hogy a bővülő magyarországi termelés mennyire járult hozzá az összesített uniós GDP-hez.
Az eredmények szerint a folyó áron 15 300 milliárd eurós értékű GDP több mint egyötödét Németország termelte meg. Ha a németek teljesítményéhez hozzátesszük az Egyesült Királyság és Franciaország gazdasági termelését, az uniós GDP több mint felét, 52 százalékát kapjuk. Megközelítőleg háromnegyedét (73 százalék) pedig az eurózóna adja.
Van viszont 11 ország, amelynek részesedése az egy százalékot sem éri el, és ebbe a csoportba tartozik sajnos Magyarország is. A magyar GDP ugyanis még mindig csak az uniós érték 0,8 százalékát teszi ki, ami pontosan megegyezik a tavaly mért aránnyal, de még a 2004-es adattal is. Tehát az EU csatlakozás óta nem sikerült nagyobb részt kivennie Magyarországnak az uniós termelésből, akármennyire is bővül a hazai GDP. Igaz, legalább a kezdeti pozíciónkat stabilan tartjuk.
Pedig van több példa a régióban arra, hogy újonnan csatlakozott országok bővíteni tudták a hozzájárulásukat az uniós termeléshez. 2004-hez képest Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia is érdemben meg tudta növelni a részesedését az EU-28-ak GDP termelésében. Bulgária, Horvátország és Szlovénia azonban Magyarországhoz hasonlóan nem tudott előre lépni.
Az előrejelzések szerint a növekedési ütemek lassulása várható, nem csak Magyarországon, hanem Németországban is, és például a román növekedési csoda is várhatóan megtorpan. Az IMF friss tavaszi elemzése szerint a világgazdaság elérte a termelés bővülésének csúcspontját. Ennek ellenére a magyar kormány nagyon optimista várakozásokat fogalmazott meg a konvergenciaprogramban – pedig számos tényező korlátozza a magyar növekedést.
Ha a kormánynak lesz igaza, és még évekig fennmarad az országban az intenzív növekedés, akkor a lassuló európai gazdaságok mellett végre megnőhet Magyarország súlya az uniós termelésben. Viszont ha a magyar termelést is eléri az általános lassulás, akkor ebben kevésbé bízhatunk. Figyelembe véve, hogy a magyar gazdaság rendkívül nyitott, főleg Németország felé, belátható, hogy sajnos inkább az utóbbi forgatókönyvre van esély.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
