Ha továbbra is gyorsan nőnek a reálbérek, de a nyugdíjakat csak az infláció szerint korrigálják, olyan aránytalanságok alakulhatnak ki, amelyek kikényszerítik a rendszer megváltoztatását.
Az élete végéig behozhatatlan hátrányba kerül az ember, aki 2016-ban ment nyugdíjba, a nála három évvel fiatalabb, pontosan ugyanannyit kereső társához képest – írtaaz e heti HVG Gazdaság rovatában Simonovits András közgazdász. Akit ugyanis 2019-ben nyugdíjaznak, annak a járandóság kiszámításánál a korábbi befizetéseit még felszorozzák a 2016-2018 közötti reálbér-emelkedés mértékével is, így 27 százalékkal több lesz a nyugdíja csak ennek a három évnek köszönhetően.
A számítási módszer minden évben ugyanaz az újonnan nyugdíjba vonulók számára, de a feszültség csak most ütközött ki, amikor évente 7-10 százalékkal nőnek a reálbérek, miközben a nyugdíjak reálértéke 1,4-3 százalékkal emelkedik csak.
Így aztán nagy lehet a feszültség azok között, akik már 5-10 éve vagy még hosszabb ideje nyugdíjasok, és azok között, akik csak most fejezik be a munkát. A bérrobbanás így átértékeli a Nők 40 programot is: ha például valaki kivárja, hogy 2019-ben menjen nyugdíjba 43 év munkaviszony után, akkor sokkal több nyugdíjat kap, mint ha 2016-ban, 40 év munka után vonult volna vissza.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
