Súlyos hibákkal működik az uniós támogatások magyarországi közbeszerzési ellenőrzése az Európai Bizottság szerint. A 24.hu úgy tudja, emiatt 10 százalékos átalánykorrekciót javasolnak, ami 100-150 milliárd forintnyi uniós pénz megvonását jelentené. A Portfolio információi szerint is benne van a levegőben ekkora mértékű uniós forrásvesztésünk a 2014-2020-as ciklusra, de a helyzet összetettebb.
- Az Európai Bizottság ellenőrei még novemberben jártak Budapesten, 1200 milliárd forint összértékű közbeszerzést vizsgáltak meg.
- A 34 kiválasztott projekt fele olyan építési beruházás volt, amelynek a szerződéses árai 20-70 százalékkal meghaladták a közbeszerzési felhívásban becsült értéket.
- Azt próbálták megállapítani, megfelelő-e az uniós támogatású projektek hazai közbeszerzési rendszere, megfelelően működik-e a Miniszterelnökségen a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF).
- Az ellenőrzésnek most jött meg a jelentése, az eredmény pedig elég rossz, az értékelés szerint nagy hibákkal, éppen csak működik a rendszer.
SZERINTÜK A KÖZBESZERZÉS MENETE ÉS ELLENŐRZÉSE NEM MEGBÍZHATÓ, NINCS GARANTÁLVA AZ UNIÓS PÉNZEK HATÉKONY ÉS TAKARÉKOS ELKÖLTÉSE.
A 24.hu cikkében megszólaltatta Dencső Balázst, a magyarországi főellenőrt, az uniós támogatások második szintű ellenőrzését végző Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) vezetőjét. Ő azonban azzal hárította el a választ, hogy egyrészt a megküldött jelentéstervezet bizalmasan kezelendő, másrészt azzal kapcsolatban még lesz lehetősége a tagállamnak is észrevételeket tenni. Az EUTAF pedig majd csak azután lép, hogy az Európai Bizottság és Magyarország lejátszotta a meccset. Ők csak a hibák kijavítását követően ellenőrzik a rendszert.
A Portfolio.hu úgy tudja, hogy a 34 vizsgált szerződésből 20-nál találtak különböző problémákat. Ugyanakkor a 24.hu információival ellentétben az angol nyelvű jelentésben nincs benne olyan, hogy 10%-os átalánykorrekciót javasol a Bizottság Magyarországnak.
Csupán arról van szó, hogy a Bizottság minden évben visszatarthatja a tagállam felé a kifizetésre benyújtott számlaállomány 10%-át. Ez az éves pénzügyi elszámolás alapszabálya minden tagállam felé a 2014-2020-as ciklusban és most arról van szó, hogy a Bizottság meglátása szerint ez a 10%-nyi visszatartás várhatóan elegendő lesz a feltárt problémákból eredő pénzügyi korrekciókra.
Magyarország 2017-ben összesen mintegy 2,4 milliárd eurónyi fejlesztési számlát küldött ki, ebből a testület tavaly 2,1 milliárd eurót, vagyis a szabályok szerinti maximumot ki is fizette, így tehát a tavalyi évet érintően 300 millió eurónyi kifizetést tartott vissza addig, amíg a pénzügyi elszámolás le nem zárul. Az előző években (és a későbbiekben) kiküldött számlaállománynak is a 10%-át visszatarthatja a Bizottság, ez adhatja ki a 24.hu kalkulációiban szereplő 100-150 milliárd forintos támogatás visszatartást. (Vagyis nem fizettetik vissza a pénzeket, hiszen oda sem adták.)
Mivel a végső, elfogadott jelentés még nincs meg, ezért azt a kb. 300 millió eurónyi fejlesztési számlát, amelyet a magyar hatóságok idén április 30-ig kiküldtek Brüsszelbe, várhatóan ugyanúgy a szabályok szerinti maximális mértékig, 90%-ig kifizetheti a Bizottság 60 napon belül, azaz június 30-ig.
A lap szerint kockázat azonban, hogy mire jut a már említett EUTAF-vizsgálat. Ha ez hármas besorolást kapna a brüsszeli auditoroktól (azaz szerintük nem működnek megfelelően az irányítási és kontroll mechanizmusok), akkor azzal a vitás kérdések rendezéséig, jellemzően sok hónapig
ELLEHETETLENÜLNE, HOGY MAGYARORSZÁG BÁRMILYEN ITTHONI UNIÓS FEJLESZTÉSI SZÁMLÁT KI TUDJON KÜLDENI BRÜSSZELBE.
Ha ez megvalósul, az tovább fokozná a magyar államháztartás első négy hónap alapján már egyébként is kifeszített helyzetét (minimális EU-pénz jött kintről, de itthon pörögnek a kifizetések), illetve az ÁKK intenzív forrásbevonását csak tovább fokozná, azaz megmaradna a kínálati nyomás az állampapírpiacon.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
