Megtagadták a választási csalás gyanúját felvető ügyek kivizsgálását, valamint a helyzetet tisztázó adatok kiadását is. A civil szervezet nem nyugszik bele.
Pert indít a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), hogy megtudja, történtek-e visszaélésszerű lakcím-bejelentések a választások előtt. A TASZ és a Political Capital (PC) ugyanis a lakcím-nyilvántartásért felelős Belügyminisztériumtól már 2018. április 5-én kérte, hogy adjon számot az elmúlt két évben létesített lakcímek számáról településenként, hiszen ezekből a közérdekű adatokból lehetne következtetni arra, hogy vajon történtek-e visszaélésszerű lakcím-bejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as általános országgyűlési választást is.
A Belügyminisztérium megtagadta a válaszadást, ezért a TASZ peres úton kívánja elérni a közérdekű adatok kiadását.
Az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választása előtt a sajtó arról számolt be, hogy egyes településeken a demográfiai változásokkal megmagyarázhatatlan tempóban bővült a lakosság. Éppen olyan településeken merült fel a lakcím-létesítési csalások gyanúja, ahol a választókerületi szavazás eredményét befolyásolhatták a gyanús esetek. Az állami szervek, az illetékes választási szervek, vagy a visszaélések kiszűrésében illetékesek nem tettek semmit, így ahhoz, hogy megbizonyosodhassanak róla, rendszerszerű visszaélések történtek-e vagy sem, a TASZ és a PC a Nemzeti Választási Irodához (NVI) és a Belügyminisztériumhoz fordult. Konkrétan azt akarták megtudni:
az elmúlt két évben melyik választókerületben illetve településen melyik hónapban hányan létesítettek lakcímet.
Fotó: Bazánth Ivola / 168ora.hu
Az NVI azt a tájékoztatást adta, hogy a központi névjegyzék nem tárolja ezeket a korábbi állapotokra vonatkozó adatokat. Ezért kizárólag a Belügyminisztérium (BM) mint a lakcím-nyilvántartásért felelős szerv rendelkezhet ezekkel. A Pintér Sándor által vezetett belügyi tárca nem is tagadta, hogy rendelkezésére állnak a kért adatok, a közérdekű adatigénylést azonban elutasította. A minisztérium egyrészt azzal az átlátszó indokkal próbált kibújni az adatok továbbítása alól, hogy a lakcím-nyilvántartás személyes adatokat tartalmaz, azokat pedig nem adhatja ki.
Ez nyilvánvalóan szándékos félreértése az adatigénylésnek, hiszen a TASZ és a PC nem azonosíthatóan, hanem csak számszerűen összesítve kért lakcímlétesítésre vonatkozó adatokat. Másfelől a minisztérium azzal próbált érvelni, hogy az adatokat nem köteles közérdekű adatként kiadni, hanem csak jelentős összegért hajlandó kigyűjteni. A kért adatok azonban közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetők és nyilvánosságra hozhatók.
Mivel az adatok kiadását a BM jogellenesen tagadta meg, a TASZ pert indít értük, hogy a magyar választópolgárok végre megtudhassák, a lakcím-létesítéses választási csalások szerepet játszottak-e az idei országgyűlési választások eredményének alakulásában.
– Egy demokráciában nyilvánosnak kell lennie azoknak az adatoknak, amelyek alapján megbizonyosodhatunk a választások tisztaságáról. Az, hogy a Belügyminisztérium jogellenesen visszatartja ezeket az adatokat, önmagában tovább rombolja a választások tisztaságába vetett közbizalmat. A kért adatok nélkül soha nem lehetünk biztosak benne, hogy az egyik legelterjedtebb csalási forma mekkora befolyással volt a választás eredményére. Ezért a kormánynak és minden pártnak is elemi érdeke a kért adatok nyilvánossága – mondta Mráz Attila, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének vezetője.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
