Szedheti a cókmókját Mészáros Lőrinc fia, jogerősen is pert nyertek a bélmegyeri vadászok

Másfél éve nem alszom szinte, most iszunk egyet rá, már lehet

– így búcsúzott a Gyulai Törvényszék előtt a három vadász egyike, akit törvénytelen eszközökkel akartak kitúrni vadászterületükről még 2016 augusztusában. Az történt, hogy az akkor összehívott földtulajdonosi gyűlés megszavazta, hogy az addig ott vadászati joggal rendelkező földtulajdonosokat első körben kiszorítsák az állami területek előhaszonbérleti jogából, majd szerződést kössenek a vadászati jogról Mészáros Lőrinc fiának vadásztársaságával.

Levadásszák az egész országot

Két évvel ezelőtt módosították a vadászati törvényt, akkor sok szakember még örült is, mert egy biztosabb vadgazdálkodást tett lehetővé, hogy tíz évről húszra emelték azt az időszakot, amelyre a vadászati jog szól. Egy térségben az vadászhat, engedhet be oda más vadászokat, aki a vadászati joggal rendelkezik, arról, hogy ezt a jogot ki kapja, az érintett földterület tulajdonosai döntenek, őket hívják földtulajdonosi közösségeknek. Ezek akkor döntenek erről, ha lejár a korábbi vadászati jog időtartama. A korábbi ciklus tavaly márciusban járt le, ezért országszerte még 2016 végéig összegyűltek a földtulajdonosi közösségek. Még egy dolog változott az új törvénnyel, a vadászterületek határait is újrarajzolták. Így bolydult meg az egész országban a vadásztársadalom, és sok helyen át is került helyi potentátokhoz a vadászati jog. Legelsőként a Csongrád megyei napilap, a Délmagyarország írta meg, hogy a jellemzően az új vadászegységek aprózódtak, a vadászterület például ott, ahol Lázár Jánosnak is van egy 30 hektáros földdarabja, érdekes módon óriásira nőtt, majd a 19 ezer hektáros terület vadászati jogáról döntöttek úgy, hogy az egy teljesen újonnan alakult vadásztársaságé lehet, amelynek tagja Lázár is.

Aztán csendben zajlottak ezek vadászati jogi puccsok, többen pereket is indítottak, éppen a múlt héten írtunk arról, hogy a Balaton-felvidéket is a Fideszhez közelálló potentátok vitték, egy 15 ezer hektáros területet kialakítva, és az állam is közreműködött az einstandban azzal, hogy az egyébként vadértékkel nem bíró balatoni vízfelületet is a területhez csatolták csak azért, hogy több szavazatuk legyen, amikor a vadászati jogot odaítélik.

Hasonlóan, állami támogatással, trükkökkel próbálták a bélmegyeri vadászokat is kiebrudalni, erről februárban írtunk részletesen. Kiderült, hogy bár Mészárosék megvették a környéken 35 évre állami földeket bérlő Hidasháti és Csabatáj Zrt.-t, de a szóban forgó területen egy zsebkendőnyi földjük sincsen. Ennek ellenére el tudták érni, hogy a területről döntő közgyűlésen az állami területek Mészárosék mellett adták le voksaikat.