Történelmi pillanat: Egy főfideszes politikus kiejtette a száján, hogy korrupció! Nahát!
“Lehet bírálni a politikusokat, de a rokonaikat békén kell hagyni” – mondta Kósa Lajos. A Fidesz önkormányzati kampányáért felelős politikusa ennyivel szerette volna lezárni a témát.
Abban a kérdésben már csak maszatolt, hogy miért nem látható felesége cégének beszámolójában az a 139 milliós hitel, amelyről korábban éppen Kósa beszélt. A Népszava készített interjút az egykori debreceni polgármesterrel, melyből ezúttal sem derült ki, hogy a 139 milliós eszközállományú Tócó-Pece Kft. hogyan kerülhetett mindössze 6 millió forintért a feleségéhez.
Szóval tegyünk úgy mintha annyira hülyék lennénk, és elhisszük azt, ha egy politikusnak 700 ezer forint megtakarítása van. Oké. De az még az ilyen hülyéknek is feltűnik – mint mi – hogy a csóró politikuson kívül a család meg úgy gazdagodik, és úgy hízik mint a kisgömböc.
Azért is érzékeny ez a téma, és azért is fontos kifaggatni a nép választott vezetőit a családtagok elképesztő gyorsaságú gazdagodásának körülményeiről, mert még az ilyen hülyék, – mint mi – is vagyunk annyira tapasztaltak, hogy azt kell feltételezzük, hogy a rokonok szarrá lopják az országot. Higgyék el, mi szeretnénk a legjobban ha a fideszes politikusoknak el lehetne hinni, hogy nem közpénzből gazdagszik a nagynéni, a a vej, a másodunokatestvér, vagy a feleség. De hát mi már csak ilyen hülyék maradunk.
A felvetés azért is fontos, mert a magánélet védelméről szóló törvény miatt nehezebb lesz írni egy politikus nem közéleti tevékenységéről, mivel a közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg.
Erről a skizoid törvényről beszélt Kósa a Népszavának, tanulságos sorok következnek:
„Népszava: – Lex Kósának, vagy lex Semjénnek nevezné a magánélet védelméről szóló törvényüket, amely alapján nehezebb lesz írni egy politikus nem közéleti tevékenységéről?
Kósa Lajos: – Hívjuk lex józan észnek. A nem közszereplő emberek életében vájkálni semmire sem jó. De hívhatjuk a törvényt lex tisztességnek is. Ideje visszaszorítani azt, ami a mai közbeszédben szinte mindennapos, amely szerint egy politikust nem a tevékenysége, eredményessége alapján ítélnek meg, hanem teljesen lényegtelen műbotrányok kapcsán igyekeznek befeketíteni. Sokakat ért rendkívül méltánytalan és igaztalan támadás, amely miatt helyes ez a szabályozás. A politikusokat, lehet, sőt kell is bírálni, a családtagjaikat, ismerőseiket pedig békén kell hagyni.
– A közvetlen családban történtek nem tartoznak hozzá egy politikus pályájához?
– Azt hiszem, nem, főleg akkor, ha az egésznek semmi köze a politikához, közpénzekhez, közélethez. Önnek is vannak közeli barátai, ugye?
– Igen.
– Ha valamelyikük elcsen egy rúd szalámit a boltból, helyes, ha az egész sajtó azon csámcsog, hogy az ön barátai lopnak? Nem. Egyébként nem helyes szalámit lopni, de van ilyen esetben normális eljárás. A barátja nem újságíró, ön sem felelős érte. Különösen érthetetlen, ha ráadásul az ügynek semmiféle politikai vonzása nincs. Ma az a divat, hogy a közéleti szereplők rokonait, barátait, ismerőseit mindenféle tényt és alapot nélkülöző, de számukra lejárató ügyekbe kevernek. Persze, mindenkinek nyilvánosságra lehetne hozni a jövedelmét, lehetne bármiben turkálni. Nem hiszem, hogy ez sokat segítene Magyarországon.”
A teljes interjút itt elolvashatja
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.