Csak tavaly 278 milliárd forintot, három év alatt pedig több mint 600 milliárdot költött el a kormány a „terrorellenes harcra” és a „tömeges migráció” elleni küzdelemre. Most kiderült, hogy mire ment el a pénz egy része: a HM cégeibe például 24 milliárd forint került.
Az elmúlt három évben (2015 és 2017) között a „tömeges bevándorlás kezelésére” és a „terrorellenes intézkedések megvalósítására” a magyar kormány 607,8 milliárd forintot költött el, derül ki a napokban beterjesztett 2017. évi költségvetési beszámolókból. A csúcsév a tavalyi volt, amikor 278 milliárd forint ment el a fent felsoroltakra. A 278 milliárd forintból 155,1 milliárdot a „tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra”, míg 123,1 milliárdot „a terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadásokra” számoltak el. A két költségvetési sor jelentős részének nincs köze sem a migráció-, sem a terrorellenes küzdelemhez, sokkal inkább a rendvédelmi szervek és titkosszolgálatok rejtett fejlesztéséhez.
Eddig a kormány titkolta, hogy a két költségvetési előirányzaton milyen költéseket számolnak el, ám most a Belügyminisztérium a 2017 költségvetési beszámolóban egy kis ízelítőt adott abból, mire ment el ennek az irdatlan pénznek egy szelete. Azt eddig is sejteni lehetett, hogy a migráció- és terror elleni költségvetés egy része a rendvédelmi szervek felfegyverzését szolgálja. A beszerzések túlnyomó többsége persze titokban zajlik az állítólagos „rendkívüli bevándorlási helyzetre” tekintettel – amit egy félévente megújított kormányhatározattal biztosít a kormány. Ha ugyanis kimondja a rendkívüli bevándorlási válsághelyzetet, akkor azzal többek között arra is felhatalmazza a rendvédelmi szerveket, hogy beszerzéseiket ne nyílt közbeszerzésként bonyolítsák le.
Fecseg a TEK
Most meglepő módon a legérdekesebb részletek a Terrorelhárítási Központ (TEK) költségvetési beszámolójából derültek ki. Annak ellenére, hogy ennek a szervnek a működését fedte sokáig a legnagyobb homály. Arról a Zoom.hu külön cikkben számolt be, hogy műveletirányító buszt vásároltak a terrorelhárítók – ám ez csupán a jéghegy csúcsa volt. A TEK csak tavaly 5,2 milliárd forint értékben vásárolt tárgyi eszközöket, így került a Kerepesi úti laktanyába 650,5 millió forintért meg nem nevezett számú, „létrás rohamrendszerrel ellátott páncélozott szállítójármű”, de vásároltak terepjáró képességgel rendelkező mentőautókat, hőkamerákat és éjjellátó készülékeket, gránátvetőket, bombaruhát, egyéb más tűzszerész eszközöket, búvárfelszereléseket és drónkamerákat is.
Megnéztük a TEK szuperkamionját: műveleti központ egy guruló garzonban
Megnéztük a TEK szuperkamionját: műveleti központ egy guruló garzonban Az első hírekkel ellentétben nem páncélozott a Terrorelhárítási Központ (TEK) új szuperkamionja, ám enélkül is eléggé fenyegető jelenség. Pedig nem az a dolga, hogy rémületet keltsen: 12 méter hosszú, 3,6 méter magas, közel 20 tonnás, és a svéd Scania bivalyerős, 730 lóerős R730-as nyergesvontatója adja az alapját.
Nagyobb tételben vettek „speciális operatív eszközöket”, magyarán lehallgató- és felderítő készülékeket (rádiófelderítési eszközök, taktikai, kameraszettek és mikrofonok, technikai analizátorok), mobilkészülékeket. De jutott pénz lélegeztető gépek, defibrillátorok, krioterápiás készülékek – utóbbiakat élsportolók használják regenerációjuk felgyorsítására és immunrendszerük erősítésére –, sporteszközök beszerzésére is.
Taktikai medicinára is tellett
A TEK amúgy ma már nem szimplán egy félkatonai szervezet, hanem kicsit állam az államban: önálló egészségügyi szolgálattal rendelkezik, egyrészt a „taktikai medicinai képzéseknek” köszönhetően, igaz, ez utóbbi összefüggésben van a védett személyek őrzésével. Míg tíz évvel ezelőtt egy védett személy két autóval elment az ország egyik feléből a másikba, ma – nem egyszerre – akár 10-20 kocsi is kísérheti, számos alkalommal kirendelt mentőegységgel. Emellett kémiai-, biológiai-, sugárvédelmi és élelmiszer-biztonsági feladatokat is ellátnak a védett személyek őrzése során. Az adatokból kiderül, hogy a TEK-esek csak tavaly 1400 élelmiszer-biztonsági laborvizsgálatot végeztek el – hála az elmúlt évek fejlesztéseinek.
Nem csak a TEK lett kistafírozva. A migráció ellenes pénzekből 33,1 milliárd forint ment a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához. A kiadási oldalon az elköltött 33,1 milliárd forintból így is csak 3 milliárd forintot lehet azonosítani „migráció” címszó alatt. További 10 milliárd landolt a büntetés-végrehajtás cégénél, a BV Holding Kft.-nél, de még így is szűk 20 milliárd forint hiányzik az átadott pénzeszközökből. Ha utóbbiról sok nem is, a beszámolóból az viszont kiderül, hogy a BV Holding Kft. építette a déli határon a tranzitzónákat, a mintegy 400 fő befogadására alkalmas konténervárosokat. A konténereket sem kellett megvásárolni, ugyanis azok eredően a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tulajdonában álltak.
A HM migráns pénzes beszámolójában 27 milliárdos lyuk tátong
A rendőrség a tömeges bevándorlás elleni pénzekből 74 milliárdot, a Magyar Honvédség 42,8 milliárd forintot kapott, ám csak 15,8 milliárdot számoltak el a katonák bérerére, élelmezésére, szállítására. A beszámolóból az is kiderül, hogy tavaly négy határvédelmi bázis is épült összesen 600 fős kapacitással – ebből körülbelül kitalálható, hogy mekkora erőkkel őrzik a déli határt – ez is kiadással járt, ám mértékéről nem tudni.
A két szám közötti 27 milliárd forintról hallgat a költségvetési beszámoló, ebből a pénzből finanszírozhattak olyan beszerzéseket, amelyeket nem akarnak a nyilvánosság orrára kötni. Ilyen például a két, miniszterelnök által használt “nemkormánygép” beszerzése. Az általunk átnézett dokumentumokban szó sincs a két Airbus-319-essel kapcsolatos kiadásokról, csak általában a légi szállítóképesség növeléséről. Azt viszont biztosan tudni, hogy a terrorellenes pénzekből fizették ki a HM Currus Zrt. és az Ikarus Járműjavító Kft. által gyártott katonai többfunkciós buszokat.
Székesfehérvár, 2018. március 23.
A honvédség új, az Ikarus és a HM Currus Zrt. kooperációjában készült, hazai fejlesztésű és gyártású autóbuszai a járművek átadásán Székesfehérváron 2018. március 25-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Tízmilliárdos terrorellenes pénzen ülnek a HM cégei
A HM és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a migrációs pénzeken felül még további 98,7 milliárd forintot kapott a terrorellenes harcra, ebből ténylegesen 23,55 milliárdot költöttek el 2017-ben, és további 24,2 milliárd forintnyi előleget fizettek ki. További 24,4 milliárd forint pedig a honvédelmi tárca házi cégéhez, a HM Arzenál Zrt.-hez került. A 2017-es beszámoló szerint a 24,2 milliárd ott pihen a bankszámlán, a cég saját tőkéje ugyanis 26,4 milliárdra nőtt az előző évi 1,1 milliárdhoz képest. A cég a magyar légvédelem eszközeit javítja, ide értve a radarokat és a légvédelmi rakétákat is. A pénz jelentős részével nem tudni, mit tervez a tárca, igaz napirenden van új légvédelmi rakéták beszerzése – ebből bőven futhatja erre, bár a legritkább esetben szoktak terroristák elleni küzdelemben légvédelmi rakétákat bevetni.
A HM Arzenál Zrt. 2017-es üzleti beszámolójából kiderül, 4,5 milliárd forintot adott tovább tulajdonosi hitelben a leánycégének, a fegyver- és lőszergyártásra alapított Terra Zrt.-nek. A pénz további sorsáról nem tudni sokat, mert a Terra nem adott be 2017-ről beszámolót és a költségvetési beszámoló sem említi. A légierő.blog.hu viszont kiderítette, hogy a Terra Zrt. gyártja majd Kiskunfélegyházán a honvédség leendő cseh gépkarabélyait – vagyis az úgynevezett terrorellenes pénz ezúttal is valójában fegyverbeszerzésre ment el – a közbeszerzési eljárások teljes mellőzésével. A HM Arzenál üzleti, 2018-as tervéből a lap kiderítette: a kiskunfélegyházi gyár építése 6,2 milliárd forintba, a cseh gépkarabélyok licence 4,6 milliárdba, a további eszközbeszerzés pedig 10,9 milliárdba kerül majd – vagyis a Terra Zrt. további tőkepótlásra szorul.
Nem firtatta a terrorpénzek elköltését az ÁSZ sem
A költségvetési pénzek elköltésének ellenőrzése az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladata (lenne). Ám az ÁSZ 50 oldalas jelentésben – ebből érdemi részt a jelentés a fele sem teszi ki – egyetlen egyszer sem szerepel „terror elleni” küzdelem, sem a tömeges migrációval összefüggő kiadások kifejezés – ami azért is sajátos, mert ezen pénzek elköltéséről nem is a parlament, hanem a kormány a 2017-es költségvetés elfogadása után saját hatáskörben döntött – így kiemelten indokol lenne ezen tételek elszámolása és a kormány elszámoltatása.
Sokat persze nem lehet kell csodálkozni az ÁSZ felületességén: a 2017-es költségvetés ellenőrzéséről készült jelentés képekkel gazdagon illusztrálva belefért 50 oldalba, míg a NER előtti Bajnai-büdzsé elszámolását 2010-ben még 397 oldalon elemezte a testület.
forrás: zoom.hu
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
