Belföld

Rengeteg pénzen ül a kormány: több tízmilliárdnyi uniós pénzt kértek vissza

Szeptemberben pénzt küldött Brüsszel a kormánynak, az önkormányzatoktól azonban visszakérték a korábbi támogatásokat – ez meg is látszik a kormány által birtokolt készpénzmennyiségen.

 





 

Az államkincstár likviditási készpénzállománya szeptember végén 1321,7 milliárd forintra emelkedett, ami 200 milliárd forintos növekedés az előző hónaphoz képest – derül ki az MNB adataiból. A kincstár ugyanis a jegybanknál vezeti a központi számláját – ide folynak be az adóbevételek, illetve minden kormányzati kifizetést erről a számláról intéznek.

A most látott adat nem számít rekordnak, idén 693-1400 milliárd között ingadozott a hó végi pénzállomány a számlán. A szeptember végén közölt 1321,7 milliárd forint – az ideiek közül – viszont a második legmagasabb adat. Ez arra utal, hogy az utolsó napokban jelentősebb forráshoz juthatott az állam, hiszen a hónap során az átlagos készpénzállomány „csupán” 1011 milliárd forint volt.

Szeptember végéig szedték vissza az uniós pénzeket

 

A költségvetési betétváltozásnak számtalan oka lehet. Feltűnő azonban: éppen szeptember 30-ig kaptak haladékot az önkormányzatok és az állami cégek, hogy a már kifizetett, de még fel nem használt uniós előlegeiket befizessék a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára. A pénzzel persze továbbra is a kedvezményezzetek rendelkeznek. Ebben az esetben viszont a summa nem a kereskedelmi bankokban, hanem az államkincstárnál hever parlagon, amely így már a kincstár likviditását növeli, és lehetővé teszi az utóbbi hónapokban megemelkedett államadósság csökkentését is. Ha ugyanis a kormány visszakéri ezt a forrást az önkormányzatoktól, akkor plusz likviditáshoz jut – így ennyivel kevesebb államkötvényt kell kibocsátaniuk.

Augusztus végéhez mérten 200 milliárd forinttal nőtt a kincstári betét nagysága – havi átlagot nézve azonban csak 60 milliárd forintos a növekedés. Mivel a kincstári számla egyenlegét kismillió tétel befolyásolja, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy pénz teljes része az uniós előlegek visszafizetésének eredménye. Azt, hogy mennyi pénzt fizettek vissza az önkormányzatok, egyedül a Magyar Államkincstár, illetve az azt felügyelő Pénzügyminisztérium tudná megmondani. Kérdéseinket feltettük az illetékeseknek – ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Megszorult a kormány: visszakérik az uniós támogatásokat

Megszorult a kormány: visszakérik az uniós támogatásokat A következő napokban több tízmilliárdnyi uniós támogatási előleget kell az önkormányzatoknak és állami cégeknek befizetniük a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájukra. A kormány ezzel az intézkedéssel akarja csökkenteni az államadósság mértékét. Tíz napjuk marad az önkormányzatoknak, önkormányzati cégeknek és állami vállalatoknak, hogy a már nekik kifizetett uniós támogatási előleget a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájukra utalják át.

Közben Brüsszel is küldött pénzt – fellégezhet a kormány

A fel nem használt önkormányzati pénzek visszahívására azért volt szükség, mert év közben kicsit túltolta a biciklit az előlegek osztogatásánál a kormány. A kabinet arra számított, hogy év elején kiszórják az uniós előlegeket, amiket év közben Brüsszel kifizet, ám nem ezt történt. Sokszor a kormány már ki sem küldi a számlákat az Európai Uniónak, mert azok egy része olyan komolytalan célokra lett elszámolva, amit rutinból visszadobnának, másrészről pedig Brüsszel is számos tétel kifizetését visszatartotta a korrupciós kockázatok miatt.

Augusztus végéig a kormány – az államadósság terhére – 1388 milliárd forint uniós előleget fizetett, ezzel szemben Brüsszel mindössze 183 milliárd forintot utalt át. Szeptemberben további 157,9 milliárd forintot utalt Brüsszel – ez is növelhette a kincstári számlán lévő pénz összegét. A Pénzügyminisztérium arra számít, hogy még idén több száz milliárd forintnyi utalás érkezhet Brüsszelből, ami teljesen jogos várakozás, hisz még a korrupciós kockázatok miatt sem tarthat vissza minden uniós támogatást az Európai Bizottság.

 

 

 

forrás: zoom.hu

 




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top