Gazdaság

Betett a nyugdíj-előtakarékosságnak is az új magyar állampapír

Az új lakossági állampapír a brókercégeknél is végre hozott némi forgalombővülést az idei gyenge évben. Az adókedvezménnyel kecsegtető öngondoskodási formáknak láthatóan nem kedvez az állampapírok kamatadó-mentessége.




 

A brókereknek is sűrű hónap volt a június vélhetően az új lakossági állampapír megjelenése miatt. Az egész évben lagymatag forgalom a hatodik hónapban megélénkült, a devizabelföldi ügyfelek a tőzsdén kívüli értékpapírpiacon 21 százalékkal adtak meg több megbízást, mint egy évvel korábban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss számaiból. Mivel a tőzsdén kívüli (OTC) piacon bonyolítják le az állampapír-tranzakciókat legnagyobb részét, ennek a piacnak a forgalmát nagyrészt az állampapírok adják.

Megugró forgalom

Júniusban a devizabelföldi ügyfelek összesen több mint 1420 milliárd forintnyi tranzakció lebonyolításával bízták meg a befektetők a befektetési szolgáltatókat, ebből 1070 milliárd jutott a hitelintézetekre és 347 milliárd a brókercégekre, a maradék a fióktelepeké volt. A brókercégeknél különösen kiugró, 43 százalékos volt éves szinten a növekedés az ügyfélforgalomban, sőt májusban is kiugró, csaknem 375 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le a klienseik az tőzsdén kívüli értékpapírpiacon.

Ennek hátterében az új lakossági állampapír, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) megjelenése állhat. A hazai magánszemély ügyfelek már májusban eladhattak rengeteg értékpapírt annak érdekében, hogy az árukból MÁP Pluszt vásárolhassanak, júniusban pedig meg is vették az új értékpapírt. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint az első hónapban több mint 880 milliárd forintnyit jegyeztek le a MÁP Pluszból döntő részben hazai magánszemélyek.

Külföldi magánszemélyek is vásárolhatnak a szuperkötvényből, az ilyen jegyzések aránya az értékesítésből az ÁKK közlése szerint egy százalék alatt volt eddig, a brókercégeknél mindenesetre a június a devizakülföldi ügyfelek OTC-s tranzakcióiban júniusban szokatlanul magas, 5,6 milliárd forintos forgalmat hozott.




 

Visszafogott kereskedés

A forgalomnövekedés jóformán csak az OTC-piacot érintette, a tőzsdei forgalom júniusban is gyenge volt, akárcsak az év egészében. Az első félévben a tőzsdén 2302 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le az azonnali piacon, ez 15 százalékkal marad el a tavalyitól, de a származtatott piacon is volt visszaesés. A 2018-as viszonylag élénk forgalom egyik oka a tőzsdék hektikusabb mozgása volt, az idén viszonylag stabil volt a piac, ezért a spekulánsok is kevesebb megbízást adhattak.

Főleg a bankok ügyfelei fordítottak hátat a tőzsdének, a brókercégeknél csak kis mértékben csökkent az azonnali ügyfélszámlás forgalom, a hitelintézeteknél viszont a tavalyi első félévhez képest 28 százalékos volt a visszaesés. A származtatott piacon 10 százalék körül esett vissza a forgalom. A csökkenő forgalom nem jó hír a brókercégeknek, hiszen a bevételeik jelentős része a tranzakciók után befolyó díjakból származik.

Gyarapodó számlák

Szednek persze díjat a cégek a náluk vezetett értékpapírszámlákon lévő értékpapírok után is. Ezek mennyisége nagyot nőtt júniusban – ebben szintén nagy szerepe lehetett a MÁP Pluszban. A hazai értékpapírszámlákon lévő egyenleg egy év alatt több mint 7 százalékkal nőtt, és június végén már meghaladta a 37 390 milliárd forintot. Ebből a hitelintézeteknél 27,5 ezer milliárd, a brókercégeknél pedig 2905 milliárd forint volt, csaknem 7 ezer milliárd forintot a hitelintézetek és befektetési vállalkozások fióktelepei kezeltek.

A forint értékpapírok mennyisége júniusban több mint 600 milliárd forinttal nőtt meg döntő részben a bankoknál vezetett értékpapírszámlákon. Ennek hátterében az is állhat, hogy sok kisbefektető forgatta át a bankbetétjét állampapírba. Ezt megerősíti egy másik MNB-s statisztikai is, amely szerint a háztartások júniusban 225 milliárd forintnyi bankbetétet vettek ki a számláikról.




 

Tovább haldoklik a nyesz

Az állampapírok májusban bevezetett kamatadó-mentessége nem kedvez a hasonló kedvezményt ígérő többi megtakarítási formának. A negyedik nyugdíjpillérnek is kikiáltott nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) száma folyamatosan csökken, az első félév végén már a 109 ezret sem érte el a számuk, a rajtuk lévő értékpapír mennyisége is mindössze 471 milliárd forint volt.

Az ötéves időtávon kamatadó-mentességet ígérő tartós befektetési számlák (tbsz) növekedése is megállt, sőt júniusban csaknem 15 ezerre volt kevesebb ezekből az értékpapírszámlákból, mint tavaly év végén. Összesen 316,4 ezer tbsz-t kezeltek a különböző szolgáltatók, ezeken viszont rekord összeg 2687,5 milliárd forint volt.

 

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!




Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top