Belföld

Kövér László a családok 92 százalékát zárta ki a jó magyarok közül

Fotó: MTI Fotószerkesztõség/Mohai Balázs/MTI/MTVA

Meglehetősen szigorú kategóriát állított fel a jó magyarokra Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton, amikor Gyergyószentmiklóson ezt mondta: 

„Rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt.”

 




 

A Központi Statisztika Hivatal – még 2011-es, de ebben a kategóriában a legfrissebb – adatai ezek:

Fotó: Forrás: KSH

Fotó: Forrás: KSH

A gyerek nélküli, egygyerekes vagy kétgyerekes családok száma 2 495 126 volt 2011-ben.

Vagyis Kövér László a jó magyarok közül kizárta a magyarországi családok 92 százalékát.

Hogy a maradék 8 százaléknál megvan-e a Kövér által elvárt további 9-16 unoka, arról nincsenek adatok.

Vannak frissebb trendek is a 2011-es adatoknál. A KSH „Demográfiai Portré 2018” című kiadványa – ami innen letölthető – a 2016-os mikrocenzus adataival dolgozik.

 




 

A Gyermekvállalást elemző szerzők, Kapitány Balázs és Spéder Zsolt összefoglalója szerint

„mind a gyermektelenek, mind az egygyermekesek aránya növekedett, a kétgyermekes családmodell népszerűsége csökkent, a nagycsaládosoké pedig stabil maradt”.

Azt írják, hogy „igazán radikális «baby-boom» a 8 osztályt, vagy azt sem végzett nők gyermekvállalási kedvét jellemezte a 2011–2016- os időszakban”, különösen a fiataloknál.

A tanulmány szerint

  • egyértelműen nő gyermektelenség, hiszen az első gyermeküket vállalók aránya az ezredfordulós 92 százalékról 84 százalékra csökkent.
  • 8 százalékról 16 százalékra emelkedett a gyermektelenek aránya.
  • 78 százalékról 67 százalékra csökkent azoknak a száma, akik az elsőt követően második gyermeket is vállalnak. Azaz egyértelműen nőni látszik az egy gyermeket követően „megállók” (stopping) aránya. (Ez egy általános jelenség a régióban)
  • Egyértelműen növekszik a kétgyermekesből nagycsaládossá válók valószínűsége. A rendszerváltáskori 25 százalékról az ezredfordulóra 27 százalékra, majd 2016-ra 35 százalékra nőtt a két gyermek után harmadikat is vállalók részaránya.
  • Mivel azonban általánosan csökkent a kétgyermekesek aránya, a kétgyermekesek növekvő gyermekvállalási hajlandósága alig érzékelhető a népmozgalmi statisztikákban.

A probléma tehát sokkal inkább az, hogy az első és a második gyerekek nem születnek meg.

A KSH éves statisztikáiból az derül ki, hogy tavaly 90 ezernél kevesebb gyerek született Magyarországon. Ez ötéves negatív rekord.

 

 

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!




Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top