A kormány a napokban elküldte Brüsszelbe a 2018-2022. közötti konvergencia programját. Ebből egyértelműen kiderül, hogy folytatni kívánják a szegényellenes politikájukat, és a nyugdíjasok továbbra sem számíthatnak igazságosabb ellátási rendszerre.
Koherens kormányprogram ugyan még nincs, de a Brüsszelbe küldött konvergencia jelentés sokat elárul Orbán Viktor kormányfői elképzeléseiről a 2022-ig tartó időszakra. A legfontosabbak egyike, amit a számok is bizonyítanak, hogy miközben a kormány évi 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a bruttó nemzeti termék arányában, addig négy év alatt a társadalmi juttatásokra, a szociális háló működtetésére 1,3 százalékkal kevesebbet szán. Ez összesen 300-350 milliárd forintos kiadás csökkentésnek felel meg. A legszegényebb háztartások számára talán a legsúlyosabb csapás, hogy az évek óta befagyasztott családi pótlékot újabb négy évre mélyhűti a negyedik Orbán kormány.
Nem tartom jó iránynak a szociális kiadások lefaragását, a családi pótlék összegét pedig már növelni kellene, akár a kétszeresére is a következő időszakban – erről beszélt a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a családi pótlék összege egy gyermek után még mindig csak 12 200 forint, de a harmadik gyermek után is csak 17 ezer forintot kapnak a jogosultak. A legmagasabb összeg, a beteg gyermekét nevelő szülőnek járó havi 25 ezer forint gyakran még a gyógyszerekre, gyógykezelésre sem elegendő. A nulla százalékos infláció is a múlté, most már éves szinten átlagosan 2-3 százalékkal számolnak a szakértők. A korábbi időszak pénzromlását is figyelembe véve ennek a négy éves ciklusnak a végére még kevesebbet ér majd a családi pótlék.
Ez a kormányzati politika az alacsony jövedelmű családokat sújtja, miközben a magas jövedelműeknek adókedvezmények formájában lényegesen nagyobb kedvezményeket nyújt – tette hozzá Kordás László. A minimálbéren élők, de különösen a közfoglalkoztatottak számára az Orbán-kormányok eddig is méltánytalanul csekély segítséget adtak. (Nem mellékesen a közfoglalkoztatotti bért is befagyasztotta a kabinet.)n Így egyelőre marad 8 órás tevékenységre a havi 81 530 forint, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér 8 órás munkaidőben bruttó 106 555 forint. Ezek a családok még nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen ráadásul a kormány csökkenti a közfoglalkoztatottak létszámát is. Számukra a családi pótlék jelenthetné az egyik szalmaszálat, ami még a víz felett tartja őket.
A jelenlegi társadalmi kuttatási rendszer torz és igazságtalan – vélte Kordás. A szakszervezeti vezető a nyugdíjminimum növelsét is elengedhetetlennek tartotja, a 28 ezer forintos összeget megduplázná.
Ezzel egyetértett Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke is. Lapunknak kifejtette: a nyugdíj minimum egy olyan viszonyítási szám, hogy ha ezt megemelnék, akkor minden olyan szociális juttatás, aminek a kiszámítása ehhez van kötve, akkor a szociális ellátásban is emelkednének a kifizetett összegek.
Még mindig rengeteg a létminimum – jelenleg egy személyre számítva 88 ezer forint – alatti nyugdíj. Szükség lenne egy 2-3 év alatt kidolgozott nyugdíj korrekciós csomagra, amellyel legalább a 88 ezer forint alatti nyugdíjakat korrigálnák. Sokakat irritál, hogy amióta eltörölték a nyugdíj plafont, növekszik a több százezer, sőt, egymillió forint feletti nyugdíjasok száma. Éppen azoknak, aki öngondoskodással is kiegészíthetnék a magas nyugellátásukat.
A nyugdíj emelés nem valamiféle kegy, hanem a törvény írja elő, hogy a mindenkori infláció mértékével kell növelni a nyugellátás összegét. Ez a módszer majd” 10 éve lépett érvénybe. Az elmúlt két évben azonban jelentős veszteség érte a nyugdíjasokat, mert miközben a nyugdíj emelés megmaradt az infláció követésnél, jelentős nettó bérkiáramlás történt. Emiatt az érintettek életminősége romlott.
A korábbi úgynevezett svájci indexálás a pénzromlás üteme mellett a nettó béremelkedést is figyelembe vette 50-50 százalékban. Ez sokkal kedvezőbb volt a nyugdíjasok számára.
Ezért két éve szeretnének erről tárgyalni a miniszterelnökkel a nyugdíjas szervezetek, mert az Erzsébet-utalvány nem oldja meg ezt a problémát – említette a szövetség elnöke. Ráadásul az utalványok nagyon drágák, mert a nyomdai költségek mellett jutalékot is fizet az állam, valamint a posta sem ingyen viszi ki ezeket a küldeményeket. Sok nyugdíjas arról panaszkodott, hogy ha nem tartózkodott otthon, a postás nem vitte ki újra a járandóságát. A világ számos országában kikézbesített utalványok költségei pedig elérték az 52 millió forintot.
Még a Bajnai kormány fogadta el azt a szabályozást, hogy ha a hiánycél teljesül és a gazdasági teljesítmény meghaladja a 3,6 százalékot, annak arányában kell kifizetni a nyugdíj prémiumot. Ilyen törvényi feltétel eddig kétszer fordult elő, mindkét esetben már az Orbán- kormányok alatt, ám csak egyszer fizették ki, éppen az országgyűlési választások közeledtével, 2017-ben.
Hiába ígéri a konvergencia program, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, ha marad az inflációkövető rendszer, a nyugdíjasok nagy többsége leszakad a nettó bérkiáramlás folyamatos növekedése miatt. A legtöbb nyugdíjas szervezet az inflációkövető nyugdíjemeléstől, mint módszertől szeretne elköszönni – összegezte véleményét Hegyesiné Orsós Éva.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
