A Fidesz a koronavírus járványt is csak egy mocskos, politikai játszmára használja fel, és azt akarja elhitetni az emberekkel, hogy az ellenzék a “vírusnak szurkol”, és csak akadályozza a kormányt a munkájában. Nos, a Fideszt a kétharmad megszerzése óta senki és semmi nem tudta akadályozni a parlamentben, hogy megtehesse, amit meg akar tenni.
Legfőképpen a saját mértékletességük és szégyenérzékük nem tette ezt meg velük, úgy hajlították a törvényeket,ahogy éppen nekik kedvük tartotta, teljesen személyre szabva a törvényhozást. Az alábbi listában szerepel mindaz a törvény, amellyel szégyenfoltot hagytak a magyar jogon!
Figyelem, hosszú felsorolás következik!
Lex Szapáry (2010): a 70 éves törvényi korhatárt átlépett Szapáry György, a kormányfő gazdasági főtanácsadója ezzel washingtoni nagykövet lehetett
Lex Borkai (2010): a rendvédelmi szervek volt tagjaira vonatkozó moratórium csökkentésével az egykor hivatásos katona, a fideszes Borkai Zsolt Győr polgármestere lehetett
Lex Szász (2010): végkielégítése utáni több tízmilliós különadó befizetésétől mentesítették ezzel Szász Károlyt, a PSZÁF mindkét Orbán-kormány idején regnáló elnökét
Lex CBA (2010): emiatt a különadó elenyésző hányadát kellett csak fizesse a jobboldalhoz közel álló hazai üzletlánc, a CBA, valamint a Coop üzlethálózat is
Lex turul (2010): ez Pokorni Zoltán polgármester javaslatára – húsz év után – a főváros helyett a kerületi önkormányzathoz utalta a helyi műalkotásokról szóló döntést
Lex Mal (2010): ez alapján rendelte el a kormány az iszapkatasztrófában érintett cég állami felügyelet és irányítás alá vonását – teljes körű betekintéssel a gazdálkodásába
Lex Felcsút (2010): a Felcsúton elvesztett 2010-es önkormányzati választás után hozott szabályozás alapján összeférhetetlenségre hivatkozva menesztették a független polgármestert
Lex Vida (2010): az akkor még befolyásos Simicska Lajos emberének tartott Vida Ildikó kinevezése elől elhárult az az akadály, amely az APEH-elnökök szakirányú végzettségét írta elő
Lex Stumpf (2010): az alkotmánybírák választását megváltoztató alaptörvény-módosítás nyomán lehetett a testület tagja például Stumpf István is
Lex Mahir (2010): a még nemzeti nagytőkés Simicska Lajos érdekeltségeinek konkurenciáját, az ESMA-t lehetetlenítette el a közterületi hirdetési piac egy szegmenségben
Lex Polt I.-II. (2010/2011): először Polt Péter hivatali idejét növelték 9 évre, majd elérték, hogy a legfőbb ügyésznek ne kelljen nyugdíjba mennie 62 évesen, mint minden más ügyésznek
Lex Balsai (2011): ez alapján a független igazságszolgáltatásba vetett hitet rombolja, hogy a 2006 őszi zavargások bírósági ítéletei semmisek, ha azok rendőri vallomáson alapulnak
Lex magánpénztár (2011): költségvetési pluszbevétel érdekében tette lehetővé a magánnyugdíj-pénztárak “kivégzését”, a befizetések államosítását
Lex Biszku (2011): ez lehetővé tette, hogy Biszku Bélát felelősségre lehessen vonni az 1956-os eseményekben játszott szerepe miatt
Lex Esztergom (2011): egy kormányhivatal beleszólhat bármely helyi, politikai konszenzushiány miatt működésképtelenné vált önkormányzat belügyeibe, rendeleteket is alkothat
Lex Tarlós (2011): elhalasztotta a településvezetők fizetését szabályozó rendelkezések életbe lépését: a 3200 polgármester fizetése így nem emelkedhet, kivéve Tarlós István főpolgármesterét
Lex Schmitt I.-II. (2011/2012): elérték vele, hogy a köztársasági elnöknek ne kelljen a teljes hivatali idejét kitöltenie, hogy minden juttatást megkapjon, ezt az alaptörvényben is rögzítették
Lex főispán (2012): a képviselői összeférhetetlenséget megszüntetve, lehetővé tette, hogy képviselők is lehessenek közigazgatási szerv alkalmazottai, ha kormánymegbízottként dolgoznak
Lex L. Simon (2012): a kulturális államtitkárnak felkért L. Simon Lászlónak így nem kellett lemondania a Nemzeti Kulturális Alap vezetéséről
Lex DK (2012): megakadályozta, hogy az MSZP-t elhagyó gyurcsányisták, vagyis a Demokratikus Koalíció önálló frakciót alakíthasson az Országgyűlésben, mondván: nem indultak a választáson
Lex kommunista nyugdíjak (2012): megvonták vele a még az előző rendszerben fontos, magas tisztséget betöltők nyugdíj-kiegészítését
Lex Átlátszó (2013): Jelentősen korlátozta a közérdekű adatokhoz való hozzáférést – elnevezését az atlatszo.hu oknyomozó, közérdekű adatokat gyakran kikérő portálról kapta
Lex idős alkotmánybírók (2013): lehetővé tette, hogy a a 70. életévük betöltése után is alkotmánybírók maradhassanak a 12 évre megválasztott tagok
Lex Balettintézet (2013): a világörökségi területen pusztuló műemléki ingatlanok – mint a Balettintézet – államosítását teszi lehetővé
Lex „ne zavarj, épp lopok” (2013): Az állami, önkormányzati intézményekre bízza, válaszolnak-e a „visszaélésszerű adatigénylést” elkövető újságírók, állampolgárok kérdéseire
Lex Vajna I.-II. (2013/2014): pályáztatás nélkül kaphatott kaszinóüzemeltetési koncessziót Andy Vajna és Szima Gábor, majd ugyanezt elérték az internetes sportfogadással is
Lex Mocsai (2014): Mocsai Lajos kézikapitány az addig előírt végzettség nélkül is rektor lehetett az újonnan létrehozott Testnevelési Egyetemen
Lex RTL Klub (2014): a már addig is létező reklámadó mértékét a 20 milliárd forint feletti rész 40 százalékában határozták meg, egyértelműen az RTL Klub kárára
Lex KGBéla (2014): az ex-jobbikos EP-képviselő botránya nyomán bekerült a Büntető Törvénykönyvbe egy új tényállás: a kémkedés az Európai Unió és intézményei ellen
Lex Continental Zrt. (2014): a dohánygyárak/nagykereskedők és a kiskereskedők közé egy központi elosztó céget iktattak be
Lex Garancsi (2015): miután Simicska Lajos kegyvesztett lett, újra módosították az ESMA ellehetetlenítésére szabott korábbi lexet, visszaadva a piacot a már Garancsi-tulajdonú cégnek
Lex Hungaroring (2015): az F-1-es futamok a jogszabályban előírt zaj-határértékeket átléphetik, ha ehhez fontos nemzetgazdasági érdek fűződik
Lex Tiborcz István (2015): megszüntette a z állam- és kormányfő, valamint a miniszterek családtagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi korlátozást a közbeszerzéseken való induláskor
Lex Matolcsy György (2016): az MNB-alapítványok botránya utáni elrejtették a nyilvánosság elől a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás gazdálkodását
Lex CEU (2017): a Soros György által alapított budapesti Central European University (CEU) ellehetetlenítését célzó felsőoktatási törvénymódosítás
Lex civilek (2018): a Stop Soros törvénycsomag részeként homályos indokok alapján akár egy év börtönnel fenyegetik a „Soros-ügynöknek” bélyegzett civileket
LEX Rácz Zsófia(2019): Elkezdett felsőfokú tanulmányok elegendő helyettes-államtitkári poszt betöltéséhez.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
