A koronavírus-járvánnyal összefüggésben kérdezte az ellenzék Orbán Viktor kormányfőt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések között.
A Jobbikos Jakab Péter azt mondta, a miniszterelnök láthatóan nem tudja megoldani a koronavírus-válságot. Szerinte csak olyan beszélhet a dolgozók és a munkaadók egymás közti megegyezéséről, aki soha életében nem dolgozott a parlament falain kívül.
“Günthert nem a magyar melós érdekli, hanem a profit”
– fogalmazott, hangsúlyozva: tömegével mennek tönkre vállalkozások, és tömegével kerülnek utcára “melósok”. Ha nem tudnak mit kezdeni a bajba jutott magyarok tömegeivel, akkor mihez kellett a “felhatalmazási” törvény? – kérdezte.
Orbán Viktor válaszában azt mondta: Magyarországon egy olyan gazdasági rendszer működik, amelyben a munkaadók és a munkavállalók meg szoktak egymással állapodni, például a minimálbér kérdésében is. A Jobbik felfogását osztályharcosnak minősítette, mert “egymásnak akarja fordítani a munkaadókat meg a munkavállalókat”. “Azt értem, hogy önök most, hogy egy baloldali egységbe tömörültek a baloldali pártokkal, miről beszélnek, de a mi felfogásunk szerint nem osztályharcra, hanem megegyezésekre van szükség a gazdaságban” – mondta.
Orbán szerint a válság idején vádaskodás helyett a legfontosabb az ország érdeke volna. Ám a Jobbik egyetlen percig sem azt nézte, mi Magyarország érdeke, fittyet hányt arra a közvélekedésre, hogy a válság idején összefogásra, nem pártpolitikára van szükség. Az elmúlt másfél hónapban a Jobbik csak egy dolgot bizonyított be: ha az ország bajban van, a Jobbikra nem lehet számítani – mondta a kormányfő.
Jakab Péter viszontválaszában úgy fogalmazott:
a korlátlan hatalomhoz korlátlan felelősség is társul. “Az ön eddigi felelőssége: másfél hónap alatt 51 ezer munkanélküli”
– mondta a miniszterelnöknek. Miközben magyarok tömegei mennek tönkre, a kormányfő veje, 2 milliárdból építhet jachtkikötőt, Mészáros Lőrinc pedig 20 milliárdból élményparkot. “Most nem a családdal kell szolidárisnak lenni, meg a haverokkal, hanem a nemzettel” – fogalmazott, “Mészáros-adó” bevezetését sürgetve azokra, akik “az elmúlt években kormányzati hátszéllel lettek piszok gazdagok”. Szerinte ebből munkahelyek tömegeit lehetne megmenteni.
Orbán Viktor úgy reagált: Magyarországon a Jobbik az egyetlen olyan párt, amelyet “kilóra megvettek”. “Tehát ha mégis úgy gondolják, hogy szeretnének közadakozni, akkor beszéljék meg a gazdáikkal, hogy mégis hogyan, miképpen”
– mondta a Jobbik frakcióvezetőjének. Hozzátette: ha azonban ezt nem találnák elégségesnek, akkor az “újdonsült szövetségeseik vörösbáróival is válthatnának néhány szót”. Úgy fogalmazott: a Jobbik régóta a baloldal szekerét tolja, valójában a Jobbik már nem is Jobbik, hanem “Ballik”, és Jakab Péter vezetése alatt vált véglegesen baloldalivá.
Az MSZP-s Mesterházy Attila arról beszélt, szurkol, hogy a koronavírus-válságot kezelő kormányzati lépések sikeresek legyenek, ellenkező esetben ugyanis egyre többen halnak meg, és egyre több család megy tönkre. Mindenkinek azért kell szurkolnia, hogy a kormány sikeresen kezelje a válságot – mondta. A válságból kilábalás nemzetközi versenyében szerinte adott a lehetőség az ország, a magyar gazdaság újratervezésére,
fontos ugyanis, hogy Magyarország versenyképesebben kerüljön ki a mostani krízisből. Önellátást és új gazdasági szerkezetet szorgalmazott.
A válságkezelésnek való szurkolásra Orbán Viktor úgy reagált: sajnálja, hogy Mesterházy Attila az ellenzéken belül a szűk kisebbséghez tartozik, és elnézést kért tőle, amiért előző felszólalásában egy kalap alá vette a Jobbikkal, mert “túllőtt a célon”.
A miniszterelnök lehetőségnek, sőt kényszernek nevezte korábban evidensnek vett gazdasági összefüggések újragondolását, jelezve, a kormány készen áll egyeztetni az ellenzékkel a magyar gazdaságstratégia jövőjéről.
Mesterházy Attila viszonválaszában egy olyan “jövőbizottság” létrehozását javasolta, amely a tudományos, a politikai élet és az érdekképviseletek bevonásával próbálna konszenzusra jutni 20-30 éves távlatban.
Ha van ilyen javaslat, szívesen ad rá választ, és akkor “létrehozhatjuk ezt a valamit” – válaszolta a kormányfő.
A DK részéről Arató Gergely egyrészt visszautasította azt a sugalmazást, miszerint van, aki nem drukkol a sikeres válságkezelésnek. Másrészt viszont úgy látja,
a kormány válságkezelése sokakat hagy az út szélén, nem menti a munkahelyeket, újabb ágazatokra terjed át az elbocsátási hullám, ráadásul éppen a kabinet stratégiai partnereinél. A kormány még azt sem tudja megmondani, hány munkanélküli van. Hogyan akarnak hatékony gazdasági csomagot készíteni, ha be se vallják az igazságot?
– kérdezte.
Orbán Viktor válaszában rámutatott: míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott az országban, addig a koronavírus-válság kitörése előtt 4,5 millió. Ezért nem érdemes munkahelyteremtési vitát folytatni a DK-val – jegyezte meg. Közölte továbbá: a kormány a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján hoz döntéseket.
Arató Gergely szánalmasnak nevezte, hogy 10 év kormányzás után is az előző kabinetre mutogatnak vissza. Az állásukat elveszítőket az érdekli, miért nem kaphatnak direkt támogatást, magasabb összegű munkanélküli segélyt – mondta.
A miniszterelnök úgy reagált:
amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit fognak létrehozni.
Megjegyezte továbbá: Arató Gergely igennel szavazott a 13. havi bér és a 13. havi nyugdíj elvételére, a gyes 2 évre csökkentésére, a fizetős egészségügyre, az ingatlanadóra, a tandíjra, az áfaemelésre.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint a már munkanélkülivé vált 60 ezer ember sorsa további 100 ezerre várhat még. A munkaadók csak nagyjából két hónapig tudják tartani a jelenlegi létszámukat, miközben korábbi bevételeiket leghamarabb hat hónap múlva nyerhetik vissza – mutatott rá, hozzátéve: szakemberek szerint gyenge a kormány gazdasági csomagja.
Azt kérdezte: a kormány miért nem foglalkozik azokkal, akik már elvesztették az állásukat?
Orbán Viktor közölte, hogy aki elveszti az állását, az három hónapig jogosult a munkanélkülieknek járó segélyre. Mire ez lejár, mindenkinek lesz munkája, nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ezután ne kapna munkaajánlatot akár a gazdaságból, akár a magyar államtól.
A nagyberuházásokról szólva hangot adott azon meggyőződésének, hogy ha valamikor, akkor most kell azokkal megalapozni az ország jövőbeli versenyelőnyét.
“Nincsen „B” forgatókönyvünk munkahelyteremtésre. „A” forgatókönyvünk van, azt fogjuk megvalósítani.” – ezt mondta a kormányfő még.
Kocsis-Cake Olivio a Párbeszédtől olyanok példáit sorolta, akiknek szerinte nem segít érdemben a kormány. Katás vállalkozókat említett a turizmusból, a vendéglátásból vagy a filmiparból, akiknek március óta nincs munkája, így számlát sem tudott adni.
Milyen segítséget ajánl azoknak, akik a tartalékaik végén járnak? – kérdezte a kormányfőtől.
Orbán Viktor megismételte korábbi válaszát: az álláskeresési támogatás három hónapja után mindenki állás- és munkalehetőséghez jut majd.
A vállalkozókról szólva közölte: támogatásukra egy 50 milliárd forintos alapot nyitott a kormány, amelynek összege növelhető. Úgy fogalmazott: az Európai Unió, ha pénzt nem is adott, de azt megengedte, hogy ezeket a vállalkozásokat az állam a költségvetésből támogassa.
A Fideszes Dunai Mónika a Pesti úti idősotthonban történt visszásságokról szólva lesújtónak ítélte, hogy az otthon járványügyi gócponttá vált. Eddig 29 ember veszítette életét, az egész országban a járvány miatt elhunytak mintegy tíz százaléka, és a fertőzöttek 13 százalékát is ez az egyetlen intézmény adja.
Szerinte mindez elkerülhető lett volna, ha a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat, mint intézményfenntartó betartja a járványügyi hatóság előírásait, biztosítja a védőfelszerelést és a fertőtlenítést. Ezen hiányosságokat a többi között kormányhivatal, az országos tisztifőorvos vagy a honvédség volt kénytelen pótolni, ahogy az is kiderült, nem igaz, hogy folyamatosan volt orvos az intézményben – mondta, és a fenntartó felelősségét firtatta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte: a fenntartó felelőssége, hogy az intézményekben gondoskodjon a megfelelő ellátásról, beszerezze a védőfelszereléseket. A kormány ehhez 6 milliárd forintot nyújt – mondta -, és amikor már látható volt, hogy a fővárosi önkormányzat nem alkalmas a saját intézménye megvédésére, további védőfelszereléseket is biztosított: 5700 maszkot és 4700 pár gumikesztyűt. Szerinte gondtalanul járt el a főváros. Karácsony Gergely legfeljebb az interneten posztolt az intézményről, míg a tisztifőorvos felkereste azt, és öt szúrópróbaszerű vizsgálat során négyszer nem volt orvos az otthonban.
Steinmetz Ádám a Jobbiktól azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy támogatja-e azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a társasági adót az állami egészségügyi intézményeknek is fel lehessen ajánlani. A sportot valóban kiemelten kell támogatni, de ennél fontosabb a magyarok egészsége, anélkül ugyanis nincs sport, gazdaság és jövő – fogalmazott.
Megjegyezte: a miniszterelnök korlátlan felhatalmazást kapott, így ő határozhatja meg a játékszabályokat, és hazaküldhetnek a kórházból olyanokat is, akiknek az ellátása otthon nem megfelelően megoldott.
Orbán Viktor kijelentette: a korlátlan felhatalmazásról nem ő dönt, a parlamentet illeti meg a döntés joga, az ottani arányokat pedig a magyar választók állapították meg. “Legyenek kedvesek ezzel a ténnyel együtt élni a következő választásokig”
– tette hozzá.
Közölte: a társasági nyereségadót a kormány begyűjti és közcélokra, így például az egészségügyre adja, és ha nem szedi be, máshova fog menni. Ha ezt az összeget nem a kormány osztja szét az egészségügyi intézmények között, kaotikus helyzet jön létre, ahol az egyik intézmények több lesz, a másiknak pedig kevesebb – vélte.
Harangozó Tamás (MSZP) a Pesti úti idősotthonnal kapcsolatban azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a tragédiát politikai eszközként használják politikai ellenfelük lejáratására. A kormányt támogató média már “gyilkosozza” a főpolgármestert – tette hozzá. Úgy vélte:
miközben a miniszterelnök “szkafanderben” járja a kórházakat PR-videókat készítve, egy nyugat-magyarországi orvos beszámolója szerint három maszkot kaptak csak, a többi saját költségen vásárolták. Azt is számon kérte a kormányfőn, hogy miért vesznek el forrásokat önkormányzatoktól.
Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a Pesti úti szabálytalanságok ne uralják el belpolitikát, egészen addig, amíg a járványon nem vagyunk túl. Ezért azt javasolta, hogy minden esetben – ahogyan eddig is történt – a hatóságok végezzék a dolgukat, tárják fel az eseményeket, a politikai vitát pedig akkor folytassanak a felelősség kérdéséről, ha vége a járványnak.
Ugyanakkor rámutatott: talán érthetővé teszi a helyzetet az a tény, hogy ebből az egyetlen intézményből kerül ki az elhalálozott betegek 10 százaléka. A válság végén lesz itt erről majd mit beszélni – jegyezte meg.
A kórházak felszereltségével kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: minden egyes kórházban a védekezéshez szükséges összes eszköz egy heti, illetve már 10 napi mennyisége a raktárban készen áll. Ezt mindennap ellenőrzöm, mindennap meghallgatom a kórházparancsnokok összesített jelentését – közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy minden ezzel ellentétes állítás “tényszerűen hamis”.
Harangozó Tamás erre úgy reagált:
“egy kicsit erős,” amikor a miniszterelnök lehazugozza az orvosokat, szociális munkásokat, háziorvosokat, az eszközhiányról ugyanis ők számoltak be.
Orbán Viktor viszonválaszában Harangozó Tamás egy korábbi nyilatkozatát idézte, amelyben az MSZP-s politikus arról beszélt, hogy 2002 és 2010 között a saját szavazóikat árulták el, így amíg kifelé nem tudnak elszámolni, senki sem hallgat rájuk. “Ne csodálkozzon, ha én sem” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
