Minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi programjának megvalósítása zajlik Magyarországon annak érdekében, hogy a gazdasági élet is minél hamarabb újraindulhasson. – írja az origo.hu.
Orbán Viktor miniszterelnök irányításával a magyar kormány, valamint a magyar gazdaság meghatározó intézményei, számos fontos intézkedést hoztak azért, hogy a családok, vállalatok számára minél hamarabb véget érjen az átmeneti időszak, amelyet a járvány jelent. Összegyűjtöttünk mindent, amit a Magyarországot újraindító Orbán-tervről eddig tudni lehet.
Az új koronavírus magyarországi megjelenése miatt a kormány március 11-én országos veszélyhelyzetet hirdetett. Orbán Viktor már ezt megelőzően világossá tette: átfogó akciótervet kell készíteni a magyar gazdaság elért eredményeinek megőrzésére, melyhez a kormány a gazdasági ágazatok együttműködésére számít. A miniszterelnök a veszélyhelyzet kihirdetését követően szinte azonnal be is jelentette az első intézkedéseket a járvány gazdasági hatásainak csökkentése érdekében. Ezeket azóta számos további követette. Bemutatjuk, hogyan épülnek egymásra a járvány utáni gyors újraindulás érdekében hozott kormányzati döntések.
Elindul az Orbán-terv
A miniszterelnök március 18-án, bejelentette az első gazdaságvédelmi döntéseket. Ezek a járvány elsődleges gazdasági hatásait ellensúlyozzák, mind a vállalkozások, mind a családok és mind az egyes emberek esetében.
Az első intézkedések:
- A magánszemélyek és a vállalkozások által március 18-ig felvett hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét felfüggesztik az év végéig.
- A rövid lejáratú vállalkozási hiteleket június 30-ig meghosszabbítják.
- Maximalizálják a március 19-től felvett új fogyasztási hitelek teljes THM-jét.
- A munkáltatóknak nem kell járulékot fizetniük a vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport és a kulturális szolgáltatások, és a személyszállítás területén – vagyis a legsúlyosabban érintett szektorokban. Nem lehet a bérleti díjakat megemelni és a szerződéseket felmondani az előbb említett szektorokban.
- A munkavállalók járuléka jelentősen csökken, nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, az egészségbiztosítási díj a minimálisra csökken. A fizetési moratórium június 30-ig tart.
- Addig turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell fizetni.
- A kata szerint adózók egy részének átalány szerinti adózását szintén felfüggesztik június 30-ig.
- Döntés született a munkavállalási szabályok rugalmasabbá tételéről, azzal a céllal, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással.
Kevesebb mint egy héttel később a miniszterelnök az Orbán-terv újabb pontjait jelentette be.
- A veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik a gyermek gondozására, nevelésére nyújtott, egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság.
- Kibővítették és kiterjesztették a katásokra vonatkozó adófizetési könnyítéseket, ezzel több mint 81 ezerre bővült azon kisvállalkozások száma, akik meghatározott időszakra adófizetési mentességet kapnak.
- Az adótartozások megfizetése a veszélyhelyzet után válik csak esedékessé, és további ágazatok vállalkozásai kaptak jelentős könnyítéseket a járulékfizetésekben a munkahelyek megőrzése érdekében.
- A nehéz helyzetbe kerültek védelmében felfüggesztették a bírósági végrehajtásokat és a kilakoltatásokat is.
- A kormány által felállított járványügyi alapból pedig minden egészségügyi dolgozó bruttó félmillió forintos többletjuttatásban részesül az év végéig.
Ezek az idejében meghozott intézkedések azt a célt szolgálták, hogy azonnali könnyebbséget jelentsenek a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak és családoknak.
Orbán Viktor ugyanakkor már március végén bejelentette, hogy ezeket az intézkedéseket újabb, átfogó gazdaságélénkítési lépések követik,
melyek révén a kormány és a gazdasági intézmények biztosítják, hogy az élet Magyarországon a járvány lefutása után, rövid idő alatt visszatérhessen az eredeti kerékvágásba.
Így indítja be Magyarországot az Orbán-terv
A cél az, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet hozzunk létre
– mondta Orbán Viktor, amikor bejelentette a koronavírus-járvány miatt megalkotott gazdaságvédelmi és -élénkítési program újabb elemeit. Az április elején bejelentett, a munkahelyek megőrzését, a családok védelmét és a gazdaság járvány utáni beindítását szolgáló intézkedések nagyságrendjüket és várható hatásaikat tekintve, történelmi léptékkel mérhetők.
Így az Orbán-terv Magyarország történetének legnagyobb szabású akcióterve egy külső körülmény okozta veszélyhelyzetből való gyors talpra állásra.
Az Orbán-terv három ütemben valósul meg, a három szakasz együttesen a magyar GDP 18-22 százalékát mozgatja meg a jegybanki programokkal együtt.
Ez több mint 9200 milliárd forintot jelent.
A kormány a megvalósítás érdekében újratervezi az idei és a 2021-es költségvetést is, a 2020-as hiánycélt 2,7 százalékra módosítja a korábbi 1 százalékról.
A már bevezetett intézkedések mellett, a gazdaságvédelmi akcióterv második ütemében Orbán Viktor öt programot hirdetett meg. Az első célja a munkahelyek megőrzése, a második a munkahelyteremtés. A harmadik a kiemelt, nemzetgazdasági jelentőségű ágazatok gyors újraindítására, a negyedik a vállalatok finanszírozására, az ötödik a családok és a nyugdíjasok védelmére koncentrál.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv pénzügyi hátteréről
Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette, hogy három pénzügyi alapot hoznak létre a járvány elleni védekezésre, összesen 2000 milliárd forint összegben. A Járvány elleni védekezési alap 633 milliárd forintja egyebek mellett a pártok állami támogatásának 50 százalékából, a multinacionális vállalatok adójából és a bankok hozzájárulásából áll össze.
A Gazdaságvédelmi Alap 1345 milliárdos forrásának jelentős része a minisztériumoktól származik, átcsoportosítások, megtakarítások révén.
Ezt az összeget a magyar munkahelyek, a magyar gazdaság védelmére és újraindítására,
vagyis a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtására fordítják. A harmadik alapba jöhetnek az Európai Unióból érkező célzott támogatási források.
A gazdaság újraindításának másik fontos eszköze a Magyar Nemzeti Bank által a gazdaságba juttatott, összesen mintegy 3000 milliárd forint. Matolcsy György, a jegybank elnöke, az MNB gazdaságélénkítő lépéseit ismertetve elmondta, 1000 milliárd forintos forrással indítják újra a Növekedési Hitelprogramot, NHP Hajrá néven.
A jegybank mintegy 1500 milliárd forinttal javítja a bankrendszer likviditását, ez segíti az állampapír-kibocsátásokat, valamint – átmenetileg – nullára vitték le bankok kötelező tartalékrátáját. Ez további felszabaduló milliárdokat jelent, amit a gazdaság élénkítésére lehet fordítani. Matolcsy György elmondta: a jegybanki, gazdaságtámogató és -élénkítő intézkedések mértéke összesen a GDP mintegy 6 százalékát teszi ki.
Munkahelymegőrzés bértámogatással
A kormányfő bejelentését követően, először Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt a kormány a munkahelyek megőrzésére, bérátvállalás formájában nyújtott bértámogatásáról. A kibővített programban
a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, és a munkavállaló csökkentett munkaidejére és egyéni fejlesztési idejére bért fizet.
A program azokat a munkáltatókat és munkavállalókat érinti, ahol a vírushelyzetre tekintettel legalább 15, de legfeljebb 75 százalékkal voltak kénytelenek csökkenteni a munkaidőt, vagyis legalább napi 2 órában megvalósul a munkavállaló foglalkoztatása.
Míg a munkavállaló vállalja, hogy dolgozik, és az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll,
ezért cserébe az állam a kieső bér 70 százalékának térítésével kompenzálja a munkavállalót.
A vállalkozásoknak lehetőségük van a bértámogatás mellett 0,1 százalékos kamatozású, 2 éves futamidejű munkahelymegtartó hitel felvételére is, amelyet a munkavállalók 9 havi bérének finanszírozására fordíthatnak. A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek költségvetési támogatásból.
Varga Mihály pénzügyminiszter megerősítette: a koronavírus-járvány miatti új gazdaságvédelmi intézkedések mellett a kormány néhány korábbi döntést is meg szeretne őrizni. Az idén július 1-jétől két százalékponttal – 17,5 százalékról 15,5 százalékra – csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely fél év alatt 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
Új munkahelyek létesítése, könnyítések a vállalkozások számára
A kormány a munkahelyek védelmére, újak létesítésének támogatására több mint 1200 milliárd forintot fordít az idei évben – ismertette Palkovics László és Varga Mihály. A vállalatok finanszírozására idén jutó kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak, a magyar vállalkozásoknak idén így összesen több mint 2000 milliárd forint áll majd rendelkezésre, több mint 500 milliárd forint értékű állami garancia mellett.
Az Orbán-terv hangsúlyos eleme a munkahelyteremtésen belül a beruházások támogatása, ezek idei mértéke a 450 milliárd forintot is eléri. A gazdaságélénkítési lépések között kiemelt jelentőséget kapott a versenyképesség támogatása. A vonatkozó rendelet alapján a meghatározott szektorokban működő és nagyságú vállalatok 2020. december 31-ig vissza nem térítendő készpénztámogatást is igényelhetnek, erre 50 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.
Gyorsabb adó-visszatérítés, kitolt határidők, adminisztratív könnyítések
A kisvállalati adó kulcsa 2021. január 1-jétől 12 százalékról 11 százalékra csökken.
Ez mintegy 51 ezer vállalkozásnál hagy plusz pénzt jövőre.
Mintegy 600 ezer cég és szervezet számára módosul az egyes beszámolók és bevallások benyújtására, és az adóteher megfizetésére vonatkozó határidő szeptember 30-ig.
A koronavírus-járvány miatt bajba jutottak újabb, speciális, ráadásul ingyenes fizetéskönnyítést vehetnek igénybe.
Például a turizmusban dolgozó cégek helyzetére tekintettel, 2020. december 31-ig a vendégeknek nem kell megfizetniük az idegenforgalmi adót. A cégek likviditását elősegítendő, az adóhivatal gyorsítja az áfa-visszautalásokat is.
A turizmus és a vendéglátás védelmére 600 milliárd forintos keretet biztosít az Orbán-terv. Június 30-ig 4 százalékra csökken a SZÉP kártya szociális hozzájárulási adója, és emelik a keretösszegeket is. A vállalati szektort hitelgaranciával és tőkeprogramokkal támogatják.
A járványügyi védekezések részeként, az első gazdasági rendelkezések egyike volt, hogy – a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére – megemelték a PIN-kód megadása nélküli bankkártyás fizetés összeghatárát 15 ezer forintra. Ez a rendelkezés továbbra is érvényben van, így védve a vásárlókat attól, hogy egyébként elkerülhetően, közvetlenül meg kelljen érinteniük kezükkel a banki terminálokat.
A vállalati hitelprogramok mellett, elindul a felnőttképzési diákhitel
Az Orbán-terv központi eleme az, hogy akik a munkájukat most a válság miatt elveszítik, minél hamarabb újra munkába állhassanak. Ezért a kormány támogatja azt, hogy a munkavállalók szükség szerint képezzék magukat a jobb munkaerőpiaci esélyeik érdekében.
A munkavállalókat segíti a munkaerőpiacon a felnőttképzési diákhitel.
A felsőoktatási hallgatók mellett a 18-55 éves, felnőttképzésben részt vevők is igényelhetik a májustól elérhető, szabad felhasználású, kamatmentes Diákhitel Pluszt. Az új diákhitel a felsőoktatási hallgatóknak legfeljebb 500 ezer, míg az innovációs és technológiai miniszter által meghatározott felnőttképzésekben részt vevőknek maximum 1,2 millió forint összegben lesz elérhető.
A családtámogatás részeként
- a második gyermek születésekor a kormány elengedi az édesanya diákhitelének felét;
- a harmadik gyermek után pedig a diákhitel-tartozás egészét.
A kormány emellett augusztustól megemelte a szabadfelhasználású diákhitel havi keretösszegét is.
Visszatér a 13. havi nyugdíj, és erősödik a családok támogatása
A kormány a járvány utáni minél gyorsabb talpra állás érdekében intézkedéseket hozott a családok, valamint a már nem aktív korúak védelmére is.
Újra lesz 13. havi nyugdíj
Ezért az Orbán-terv részeként a kormány négy lépcsőben visszaépíti a 13. havi nyugdíjat. Elsőként 2021 februárjában kapnak a nyugdíjasok ilyen címen juttatást, akkor majd negyedhavi összeget kapnak kézhez. Mivel jelenleg 280 milliárd forint körül van az egy hónapban kiutalt nyugdíj összege, így kijelenthető, hogy az első negyedhavi részlet kifizetésekor körülbelül 70 milliárd forintot kapnak meg a nyugdíjasok.
Külön szabályokkal óvják a családokat
Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pedig ismertette, hogy a családvédelmi intézkedések részeként, például a babaváró támogatást, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt született gyerekek után utólag, a veszélyhelyzet utáni két hónapban is lehet igényelni.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy
a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a babaváró támogatás életkori határait is meghosszabbították a veszélyhelyzetet követő 30 napig.
A könnyítések között említette még, hogy a hiteltörlesztési moratórium érvényes a csokkölcsönre és a babaváró támogatásra is. A hiteltörlesztési moratóriumot – ahogy cikkünk elején írtuk – az Orbán-terv részeként, a gazdasági eredményeket és a családokat óvó intézkedések között elsőkként hirdették ki.
A járvány utáni életre készülve: könnyített diplomakiadás, ingyenes KRESZ- és nyelvvizsga a kismamáknak
A koronavírus-járvány lecsengésével mindenkire szükség van a gazdaság beindításához. Ezzel számol az Orbán-terv is, ezért az állampolgárok helyzetének megkönnyítésére további intézkedéseket fogadott el a kormányzat. Így például a rendkívüli helyzet miatt minden felsőoktatási hallgató megkapja a diplomáját nyelvvizsga hiányában is, függetlenül attól, hogy hány nyelvvizsgát írnak elő a felsőoktatási jogszabályok az adott szakra. A rendelkezés érvényes továbbá mindazokra, akik 2020. augusztus 31-éig sikeres záróvizsgát tesznek, és abszolválnak.
Július 1-től a cseden, gyeden és gyesen lévő anyák is igénybe vehetik a nyelvvizsga, a KRESZ-tanfolyam és a KRESZ-vizsgadíj visszatérítésének lehetőségét.
A rendelkezés célja, hogy segítse az édesanyák későbbi elhelyezkedését, jobb esélyt teremtve a munkaerőpiacon a kisgyereket nevelőknek is.
A veszélyhelyzet kihirdetése óta érvényben van az állampolgárok számára jelentős könnyebbséget biztosító szabály, amely szerint a március 12-ét követően lejáró, valamennyi hivatalos okmány a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényben marad.
György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár így foglalta össze a legfontosabb intézkedéseket az Origónak.
- A kormány 3 hónapra átvállalja a kieső munkabér 70 százalékát.
- A kormány 3 hónapra átvállalja a kutatási, fejlesztési és innovációs munkakörben dolgozó diplomások bérének 40 százalékát, mert a jól képzett mérnökök munkájára nagy szüksége van a többieknek is a gazdaság újraindításakor.
- A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások 1 főtől 250 főig pályázhatnak hatékonyságnövelő támogatásokra, amennyiben megtartják a munkavállalóik legalább 90 százalékát. 1-10 fő között 1 millió forintot, 11-50 fő között 750 ezer forintot, míg 51-250 fő között 500 ezer forintot kaphatnak munkavállalónként.
- A magyar vállalkozások 0,1 százalékos kamatozású kedvezményes hitelt vehetnek fel 9 havi bérköltségükre.
- A kormány tőkeprogramot indít a magyar vállalkozások védelmére az ellenséges felvásárlásokkal szemben.
György László nemrég arról beszélt, hogy hamarosan jönnek az újabb gazdaságvédelmi lépések bejelentései, melyek között előzetesen különösen kedvező vállalati hitelkonstrukciókat és vissza nem térítendő támogatásokat említett.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
