Szétszedte az ellenzék Polt Pétert és ügyészségét a parlamentben

Nagyon éles kritikákkal illették a Polt Péter vezette ügyészséget az ellenzéki képviselők a parlamentben. Polt Péter az általa vezetett szervezet 2018-as tevékenységéről számolt be. A legfőbb ügyész által ismertetett beszámoló szerint 7.6 százalékos az ügyészségnél a betöltetlen álláshelyek száma, miközben az ügyiratforgalom és a regisztrált bűncselekmények száma is nőtt. Előbbi 10 százalékkal, a regisztrált bűncselekmények közül a kábítószerrel való visszaélés esetében 25 százalékos emelkedés, korrupciós bűncselekmények területén 2016-os 968-hoz képest 2018-ban 2046 történt. A gazdasági bűncselekmények száma megháromszorozódott és a pénzmosásos eseteknél is 90-ről 256-ra nőtt, míg természetkárosításból az egy évvel korábbihoz képest 81-ről 450-re emelkedett. 2018-ban 2017-hez képest 30 százalékkal nőtt a feljelentések és 20 százalékkal az elindított nyomozások száma, de a befejezett nyomozásokból csaknem 20 százalékkal kevesebb lett. Nyomozás megszüntetése ellen bejelentett panaszok ötöde eredményes volt. Az ügyészség 98.1 százalékos váderedményesség mellett dolgozott.

Gyüre Csaba a Jobbik részéről azt mondta, Magyarországot rendszer szintű korrupció, lezsírozott közbeszerzések jellemzik, hiába tesz feljelentést az ellenzék ezekben az esetekben, az ügyészség azt mondja, nincs nyomozati jogköre. – Ha jövőre így haladunk, Bulgáriát is sikerülhet lekörözni és az EU legkorruptabb államává válni, mert ott javul a tendencia, mi pedig 24 helyet estünk vissza Polt Péter kinevezése óta a világ korrupciós rangsorában – mondta. Mengyi Roland, Simonka György és Boldog István ügye a jobbikos képviselő szerint a korrupciós ügyek 1 százalékát sem teszi ki, és csak a médiának szól. Ugyanakkor 2018-ban az EU-s pénzek 20 százalékát Mészáros Lőrinc-közeli cégek nyerték el, miközben a magyar GDP 6.5 százalékát ilyen közbeszerzések tették ki. Gyüre Csaba szerint 2017-18-ban több ezer ellenzéki plakátot rongáltak meg sokszor szervezetten. Az ügyészség, rendőrség ellenzéki feljelentésre úgy reagált, hogy ez a szabad véleménynyilvánítás része, nem rongálás. Kálló Gergely jobbikos képviselő mentelmi jogát viszont éppen Polt Péter kérte ki rongálás címén, mert összefirkált pár fideszes plakátot. – Vannak egyenlők és egyenlőbbek? Vagy politikai irányítás alatt áll az ügyészség? – kérdezte Polt Pétert Gyüre Csaba.

Harangozó Tamás az MSZP részéről azt mondta, az elmúlt évekhez képest nem változott az ügyészség tevékenysége, sok ügyész a politikától függetlenül, tisztességesen teszik a dolgukat, de az ügyészséget nem lehet független igazságszolgáltatási szervnek tekinteni ma. Az ügyészség Polt Péter vezetésével nem Orbán Viktor rendszerének legfontosabb tartópillére – ezt ráadásul maga Orbán Viktor mondta Polt ismételt kinevezésekor. – És látjuk is, hogy az ügyészség biztosítja a védelmet a rendszerhű oligarcháknak és közben bunkósbotként működik az ellenzékkel szemben. Ez ráadásul tipikusan az ön és néhány vezető ügyész személyéhez kötődik – fogalmazott. Majd hosszan sorolta azokat az ügyeket, melyek esetében az ügyészség nem talált problémát a fel nem épült csornai napelemgyártól, a Pharaon-ügyön és a moszkvai nagykövetségen működő „vízum gyáron” át az Elios-ügyig. Polt Péterék nem találták bűncselekménynek azt sem, amikor kopaszok fizikai erőszakkal akadályozták meg Nyakó Istvánt, hogy népszavazási kérdést nyújtson be a Nemzeti Választási Irodához – idézte fel. – Ez nevetséges, de az nem, ami az MTVA-nál történt, a magyar bíróság kimondta, hogy jogszerűen tartózkodtunk az épületben, ehhez képest Varju Lászlóval szemben indul büntetőeljárás, ez már tényleg észak-koreai tempó – mondta.

Arató Gergely a DK-tól azzal kezdte, eleve abszurd, hogy a 2018-as beszámolót csak 2020-ban tárgyalhatják, de a 2018-as év is fontos volt abban a folyamatban aminek révén az egykori jogállami ügyészség pártállami ügyészséggé vált. – De 2018 is botrányos, szégyenteljes és szomorú volt – mondta, majd felidézte az Elios-ügyet, mint annak bizonyítékaként, hogy vannak olyanok (leginkább Orbán Viktor környezetében), akikhez soha nem ér el az igazságszolgáltatás, bármit is tesznek. Mint mondta, tipikus volt, hogy az olyan ügyekben, ahol az OLAF is nyomoz, az ügyészség is vizsgálatot indít, így elmondhatja, hogy komolyan veszi az Európai Csalásellenes Hivatal jelzéseit, de azokban az ügyekben, ahol kormányközeli szereplő is érintett, valahogy mindig eredménytelenné válik a nyomozás. Ugyanígy eredménytelen volt a nyomozás azokban a választási csalási ügyekben, ahol a Fidesz is érintett lehetett. (Hamisított jelölőívekről volt szó.) Az MTVA biztonsági őrei által megvert ellenzéki képviselők ügyére Arató Gergely is kitért, szerinte ebben az ügyben „az ügyészség nyilvánvalóan politikai koncepciós döntéseket hozott”, hiszen bár a bíróság is a biztonsági őrök túlzott erőszakos fellépését állapították meg az országgyűlési képviselőkkel szemben, az ügyészség mégis Varju Lászlóval szemben lépett fel, ráadásul egy év késéssel, nyilvánvalóan a Fidesz politikai megrendelése alapján időzítve. – Ez a gyakorlat engem az 56-os forradalom utáni megtorlásokra emlékeztet – mondta. Szerinte, hogy hogyan bánik az ügyészség saját ügyészeivel, remekül mutatja az a 2018-as eset, amikor fegyelmivel rúgtak ki egy ügyészt pár kormánykritikus Facebook-megjegyzése miatt – mondta.

Szél Bernadett független képviselő azzal kezdte, az igazságszolgáltatás előbb-utóbb le fog sújtani Polt Péterre, nem fogja megúszni a felelősségre vonást. – Mai fejlemény, hogy a Freedom House szerint ma már nem számít demokráciának Magyarország, hanem hibrid rezsimnek, ennek ön az egyik legfőbb támasza – mondta Polt Péternek. Majd felidézte, hogy a Pesti Srácokhoz szivárgott ki néhány hete, hogy az ügyészség megszüntette az MTVA-nál történtek miatt a köztévé vezetése nyomán indult összes nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva, mert az ellenzéki fellépés szerintük nem volt alkalmas a közérdekű üzem működésének megzavarására. – Hogy szivárgott ki ez az irat az intézményből és miért pont a Pesti Srácokhoz? – tette fel a kérdést. A képviselő felidézte, hogy 2018-ban a 23 országos listát állított pártból 14 kamupárt volt, ehhez képest sem az ÁSZ, sem az ügyészség nem vizsgálta ezeket, pedig összesen 2.6 milliárd forint kampánytámogatást kaptak, amiből csak 93 millió forintot sikerült eddig behajtani. Szél Bernadett arra is rákérdezett, mi az ügyészség álláspontja arról, hogy a tranzitzónákban a magyar állam éhezteti az ott tartózkodókat, de az ezzel kapcsolatos nyomozást a hatóságok megtagadták.

Bősz Anett szerint az, hogy 2014-ben és 2018-ban volt a legtöbb a korrupciós bűncselekmények száma azt mutatja, hogy az Orbán-kormány óta tetőzött a korrupció az országban. Majd felhívta a figyelmet, hogy a Farkas Flórián által vezetett Országos Roma Önkormányzatnál az OLAF szerint legalább 1.6 milliárd forint tűnt el nyomtalanul, ehhez képest a magyar ügyészség semmit nem talált, Farkas Flórián azóta is itt ül a parlamentben.

Bencsik János független képviselő azzal kezdte tudja, hogy nem kap őszinte válaszokat a kérdéseire. – Ön, aki minden nap szégyent hoz a hivatalára, milyen példával tud szolgálni a mai jogász hallgatók számára? Milyen érzés minden reggel úgy felkelni, hogy tisztában van vele, hogy ma újabb bűncselekményeket kell eltussolnia, újabb politikai maffiózókat futni hagyni? Milyen érzés a csengőfrász, amikor valamelyik fideszes potentát hívja és tudja, hogy ezt a hívást nem tudja kinyomni, a megrendelést teljesítenie kell? Milyen érzés így a gyerekei szemébe nézni? Szokott-e merengeni azon, hogy mi fog történni önnel, amikor ezek a maffiózók már elmenekültek az országból? – kérdezte ezek után.

Stummer János (Jobbik) azt mondta, az ország állapotáért Orbán Viktor mellett a legnagyobb felelősség Polt Pétert terheli, mert nem az igazságot védelmezte, hanem Orbán Viktort és családját. A képviselő szerint az előttünk álló gazdaságin válság véget vethet a „haverok aranykorának, mert előbb-utóbb az emberek kiegyenesítik a kaszát”, de a balhét akkor is Polt Péternek kell majd elvinnie a balhét. – Még most mondjon le, most bújjon el – zárta felszólalását.

Z. Kárpát Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy értékű közbeszerzések esetében az egyszereplős tenderek aránya még mindig több mint 25 százalék.

Polt Péter válaszában azzal kezdte, mivel nem politikai szereplő, „nem tud a politikai vádakra reagálni és fenyegetésekre reagálni”. Emiatt nem is válaszolt érdemben az ellenzéki felszólalók legtöbb kérdésére. Magyarország korrupciós indexével kapcsolatban azt mondta, ezek „percepciós indexek”, amik nem a korrupció valós szintjét mutatják, utóbbiban „nem állunk olyan rosszul”. Szerinte 2018-ban „nem a korrupció nőtt meg, hanem a felderítés hatékonysága”. A plakátrongálásokkal kapcsolatban azt mondta, időközben született egy kúriai döntés, hogy minden ilyen bűncselekmény, ezért emeltek vádat Kálló Gergely jobbikos képviselő ellen. A fegyelmivel elbocsájtott ügyészről azt mondta, „senki nem politizálhat az ügyészségen”.

Vejkey Imre az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke zárszavában arról beszélt, „politikai puffogtatások hangzottak el” az ellenzék részéről, a magyar korrupciós index pedig „rendkívül szubjektív”. (MTI) / nepszava.hu

forrás