Mostanra sokkal közelebb vagyunk a balkáni országok átlagához (3,73), mint Közép-Európáéhoz (5,22). Igaz, az eurázsai térség még messze van, ott csak 1,94 az átlagpontszám.
Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, állapítja meg a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentése. Ebben a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei.
Meghatározásuk szerint a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat.A jelentés a Balkán egy részét (Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát), Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá.
Ez az ötből a középső kategória. A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), és hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok).
A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek.
Vagyis rövid időn belül két kategóriát zuhantunk, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében.A térségben általában is lesújtó a helyzet, a 29 vizsgált országból mindössze tízben van demokrácia, tízben hibrid rezsim, kilencben pedig autoriter berendezkedés. Tíz év alatt háromszorosára nőtt a hibrid rezsimek száma, a demokráciáké pedig harmadára csökkent. Igaz, kilenc ország most javított a pontszámán az előző évhez képest.
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy 2019-ben a kormány megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. A Freedom House szerint, bár az ellenzék fontos győzelmeket aratott az önkormányzati választásokon, a kormány „masszív propagandahálózata” és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási terhet jelent az ideológiailag megosztott pártok számára.
A jelentés szerint Magyarország az idei felhatalmazási törvénnyel is eggyel távolabb lépett a demokráciáktól, de tavaly is jellemző volt, hogy sürgősséggel tárgyaltak fontos törvényjavaslatokat. Eközben tovább szűkítették a migránsok és menedékkérők jogait, amivel az Európai Unió sem tudott mit kezdeni, miközben a Fidesz is az Európai Néppárt tagja maradhatott. A Freedom House Donald Trumpot is kritizálja, mert ahelyett, hogy kiállt volna a demokráciáért, Lengyelországgal és Magyarországgal is jó kapcsolatot ápol.
A 28 oldalas szövegben felvetik azt a kérdést is, hogy az ellenzéki pártoknak vajon meddig indokolt részt venniük a parlamenti munkában. A szerb ellenzék például bojkottot hirdetett, mivel a kormány évek óta semmilyen javaslatukat nem fogadta el, közben a saját törvényeit villámgyorsan nyomja át a törvényhozáson. Néhány párt Montenegróban is hasonló utat választott. Megemlítik, hogy Magyarországon is kivonult az ellenzék az év első parlamenti üléséről, tiltakozva a túlóratörvény ellen.
Az Európai Uniónak továbbra is az az álláspontja, hogy az ellenzéki pártoknak a parlamentben a helyük, de a Freedom House szerint ezzel figyelmen kívül hagyják, hogy a törvényhozás Tiranától Tbilisziig egyre kevésbé alkalmas a párbeszédre. Ezért érthető válasznak tartják a bojkottot, ami ugyanakkor erősítheti is a hatalmon levőket.
A propaganda média nem fog beszámolni arról, hogy az Orbáni-politika mennyire leszerepelt a rangos nemzetközi intézet jelentésében, ezért kérjük oszd meg ezt a posztot Facebookon, hogy mindenki lássa, az Orbáni-politika lezülleszti az országot.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
