Előzetes kalkulációk szerint az Orbán-kormány a különböző intézkedéseivel legkevesebb 34 milliárd forintot vehet ki az önkormányzatok zsebéből. A forráselvonás rengeteg települést érint, elsősorban a kis- és közepes méretű városok lesznek az elszenvedői. Schmidt Jenővel, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökével, a Somogy megyei Tab város fideszes polgármesterével beszélgettünk.
A parkolás ingyenessé tételével, a gépjármű- és idegenforgalmi adó elvételével mennyi pénztől estek el az önkormányzatok?
Pontos számadatok erre vonatkozóan egyelőre nem ismertek, csupán előzetes kalkulációk állnak rendelkezésre. Egyes becslések szerint az elvonás mértéke elérheti a 34 milliárd forintot, ami azonban attól függ, hogy az idegenforgalmi adó összegének egy részét az állam valóban megtéríti-e az önkormányzatoknak. A hatályos kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy az idén áprilistól egészen az év végéig nem kell beszedniük a helyi szállásadóknak az idegenforgalmi adót, de a náluk eltöltött vendégéjszakák után azt változatlanul be kell vallaniuk. Ezzel az önkormányzatok elvben ugyan elesnek az idegenforgalomból származó adóbevételüktől, később azonban az állam – vissza nem térítendő költségvetési támogatás keretében – megtéríti nekik. Attól tartok, hogy a magánszállásadók csak elvétve fogják bejelenteni ezt a bevételüket, és emiatt később az önkormányzatok sokkal kevesebb pénzt látnak majd viszont. Ez pedig erősíti azokat az aggodalmaikat, hogy a kieső források mértéke elérheti akár az ötvenmilliárd forintot is.
A bevételek kiszivattyúzásának kik lesznek az elsődleges vesztesei?
Az állami forráselvonás elsősorban nem a hazai kistelepüléseket sújtja majd, hiszen ezeken a helyeken nincsenek olyan nagyobb ellátási és intézményfenntartási kötelezettségek, amelyek vinnék a pénzt. Ők egy darabig megélnek majd a támogatásokból. A legnagyobb bajban azok a kis- és közepes méretű városok lehetnek, ahol egy-két sok adót fizető vállalkozás van, illetve a település körzetközpontként ellát több fontos feladatot is a vonzáskörzetében: könyvtárakat üzemeltet, orvosi ellátásról gondoskodik, helyi közlekedést biztosít, vagy különböző szociális tevékenységeket is folytat.
Az önkormányzatok miképpen lesznek, lehetnek képesek a jövőben pótolni a kieső forrásokat?
Csak adóemeléssel. Új helyi adónemek bevezetésével, esetleg nagyobb gazdasági társaságok letelepedésének támogatásával. Az utóbbira azonban hazánk területének mintegy 70 százalékán nem sok esélyt látok, így a vidéki települések csak úgy lehetnek képesek túlélni ezt a helyzetet, ha megadóztatják a mezőgazdasági földterületeket.
Ez elég lehet a működésük fenntartására? Képesek lehetnek ebből például a már futó beruházásaikat és fejlesztéseiket finanszírozni?
Egyik nem függ a másiktól. Valamilyen beruházást – kizárólag saját forrásból – jelenleg hazánkban mindössze háromszáz település tudna finanszírozni, de az ő esetükben se gondoljunk milliárdos fejlesztésekre. Hazai viszonyaink között komolyabb beruházást csak európai uniós vagy kormányzati támogatásból lehet elkezdeni. Persze kisebb fejlesztésekre a települések is képesek, de ne gondoljunk évi 100-400 millió forintnál drágább elképzelésekre.
Sokan úgy vélik, hogy a kormány az önkormányzatok forrásainak megcsapolásával már a 2022-es választásra készül. Ez már valóban a kampány?
A következő kampány mindig akkor kezdődik, amikor az előző választás lezárult.
Szóval ezért állhat a kormány érdekében az önkormányzatok megregulázása?
Ezt nem nevezném megregulázásnak. Inkább úgy fogalmaznék: az állam hatalmi berendezkedésének egyik megnyilvánulása ez, hiszen a parlament és a kormány minden feladat ellátója és finanszírozója, s ez utóbbi nem szeretne kettős irányítást, mert úgy véli, annak 2010 előtt egyszer már rossz vége lett.
Mit ért azon, hogy rossz vége lett?
2010 előtt túl nagy volt az önkormányzatok mozgástere, a Fidesz-kormány nem híve a hatalom ilyen mértékű megosztásának.
A TÖOSZ mit javasol az önkormányzatoknak a helyzetük enyhítésére?
Ha az államhatalom ezt az egyközpontú berendezkedést preferálja, akkor nincs más lehetőség, mint önkormányzatonként számba venni a forrásokat, és azokat hozzáigazítani a tőlük elvárt feladatokhoz. Úgy gondolom, ilyen körülmények között nem járható út a kötelezettségeket a normatív finanszírozáshoz kapcsolni, ez nem vezet sehová. Magyarország sajátos földrajzi helyzetéből is következik, hogy az egyes vidékek jövedelemtermelő képessége, valamint a lakosság összetétele más és más, ezért fontosnak tartom, hogy az önkormányzatok az egyes feladataikhoz a pénzt egyedileg, átláthatóan és valós költségszinten igyekezzenek előteremteni.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.