Orbán Viktor miniszterelnök pénteki szerbiai látogatása során vetette fel, hogyha ebben az ütemben zajlik a járvány elleni védekezés hazánkban, akkor feloldhatóvá válik a március 11-én elrendelt veszélyhelyzet. A hogyantovábbról kérdeztük dr. Beleznay Zsuzsanna jogászt, és Ember Zoltánt, az Iránytű Intézet elemzőjét.
Az már biztos, hogy a váltás nem lesz olyan egyszerű, mint az elsőre gondolhatnánk. Nemcsak jogállami szempontból merülnek fel ugyanis kérdések, hiszen a kormány által “rég nem látottnak” és “letaglózónak” nevezett gazdasági válsággal is meg kell küzdenie a magyar társadalomnak, és a helyzet új kihívások elé állítja majd az ellenzéket is.
dr. Beleznay Zsuzsanna szerint egy bizonyos időre, de a különleges jogrend alapjaiban megváltoztatta Magyarország jogrendszerét. Hatással van az országgyűlés törvényhozási szisztematikájára, hiszen megteremtette az úgynevezett “rendeleti kormányzás” lehetőségét, de ugyanúgy felborult az önkormányzatok rendszere is. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, május harmadik vasárnapján a helyzetet csak a most hatályos szabályok alapján lehet vizsgálni.
“Ezt azért fontos kiemelni, mert az eddig tapasztalt gyakorlatnak megfelelően, később olyan megoldások is születhetnek a kormány részéről, amelyek önmagukban alaptörvény-ellenesek, de ezekkel a megoldásokkal én most – jóhiszeműen – nem számolok”
– fogalmazott az Alfahírnek a jogász.
Első lépésként ahhoz, hogy a rendeleti kormányzás megszűnjön Magyarországon, először is a veszélyhelyzet miatt elrendelt különleges jogrendet kell megszüntetnie a kormánynak. A különleges jogrend bejelentése kormányrendeletben történt, így ennek a megszüntetését is ugyanebben a formában teheti meg a kormányzat. Ennek a hatálybalépésétől kezdve többek között a “rendeleti kormányzás”, valamint az ez idő alatt hozott rendeletek hatályossága is megszűnne (vannak olyan rendeletek, amelyek esetében ez már korábban is megtörtént), ugyanakkor például az önkormányzatoknál visszaáll a jogrend.
Jó kérdés viszont, hogy mi lesz az olyan intézkedésekkel, amelyeket szintén a koronavírus törvényre hivatkozva foglaltak rendeletbe.
dr. Beleznay Zsuzsanna szerint, ha a kormány úgy ítéli, hogy valóban szüksége van bizonyos rendeletekre, akkor azokat “hatályban kell tartania”, ezt meglátása szerint egy újabb törvényjavaslat elfogadásával tudja majd megtenni az Országgyűlés.
Ugyanakkor, egy lépés még ezután is hátra van, hiszen maga az úgynevezett felhatalmazási törvény még létezne a különleges jogrend feloldása után is. Ennek hatályon kívül helyezéséhez újabb törvényjavaslat benyújtására van szükség – még akkor is, ha a veszélyhelyzet már nem áll fent.
Egyébként elméletileg arra is van lehetőség, hogy a felhatalmazási törvényt még veszélyhelyzet alatt hatályon kívül helyezik, és valamit kitalálnak a rendeletekkel Orbánék.
A lényeg végül is az, hogy a normális keretekhez való visszatérést csak az Orbán-kormány tudja elindítani.
Ember Zoltán arra figyelmeztet, hogy bár egyes ellenzéki pártok nagyot fejlődtek, akár az elmúlt hetekben is, az online kommunikáció hatékonysága tekintetében, ám az üzeneteik még mindig nem jutnak el a szavazók nagy tömegeihez. Az elemző szerint éppen ezért valami más kell csinálni ahhoz, hogy az egyébként is nagy zaj, hírözön mellett ne vesszenek el az ellenzék üzenetei.
A megoldás egyik eleme, hogy az online jelenlét mellett, egyfajta akcionista, terepi, politizálást kell megkezdenie
Ember Zoltán aláhúzta, itt a hangsúly nem külön a pártokon van, hanem az ellenzéken, ami egyáltalán nem jelent közös listát, de azt az eddigiekből is látni kell, ha van egy közös ellenzéki fellépés, annak van ereje.
Az ellenzéknek fel kell készülnie a következő hetekben, hogy rámutasson arra, hogy a kormány a felhatalmazási törvénnyel a fű alatt a saját hatalmát növelte, és az országot a szája íze szerint alakítgatta a veszélyhelyzet alatt.
Az Iránytű Intézet ügyvezetője hangsúlyozta azt is, hogy a sikeres modern politika nem létezhet valóságmagyarázatok, történetalkotások nélkül. A kormány is ezt teszi. Az ellenzéknek meg kell alkotnia a maga történetét, és a legerősebb üzenetek mindig azok lesznek, amelyek az emberek pénztárcáját érintik, és az egyre mélyülő válság ennek most különösen erős keretet fog adni.
Ugyanakkor az ellenzéki pártoknak fel kell készülnie arra a kormányzati propagandára is, miszerint ők a koronavírus pártján álltak – ebből már láttunk ízelítőt 2018-ban is a bevándorlókkal kapcsolatban.
Ember Zoltán felvetésünkre közli, egészen biztos, hogy 2-3 hét múlva eljön ez az időszak, de közös fellépéssel, és határozottan kommunikált, akciókkal kísért történettel ennek is élét lehet venni.
Amennyiben az ellenzéki pártok képesek megmutatni a választóknak, hogy
“emberek, nézzétek, amíg ti otthon a családotok, a nagyszüleitek, a munkátok, a megélhetésetek, és a jövőtök miatt aggódtatok, a Fidesz az éj leple ezt és ezt kivitte a közös kasszából, így és így károsította az önkormányzatok, és ezekkel a döntésekkel csorbította a jogállamiságot,”
akkor kivédhető a kormánypropaganda. De ehhez az is kell, hogy az ellenzéknek legyenek megoldási javaslatai is – figyelmeztetett az elemző.
Tehát, a lecke ismert. Az ellenzék következő nagy kihívása, hogy képes lesz-e megmutatni közösen, kemény és határozott akciókkal, hogy a Fidesz mire használta fel az elmúlt két hónapot, és azt, hogy miként lehetne a magyar emberek pénztárcájába azt a pénzt beletenni, amit Európa kormányai különböző támogatások formájában biztosított az állampolgárai számára. Meglátjuk, hogy sikerül.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
