Kedden benyújtotta a kormány a parlamentnek a veszélyhelyzet megszüntetéséről, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló javaslatot. Most ezeket elemezte ki három hazai jogvédő szervezet, és súlyos következtetéseket vontak le.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország közös értékelésükben kiemelik, “a javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek, ám valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására. Éppen ellenkezőleg: villanófényben mutatják meg a rendszer természetét” – közölte a 444.hu.
Arra is felhívják a figyelmet elemzésükben, hogy
A VESZÉLYHELYZET MEGSZÜNTETÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY VALÓJÁBAN NEM SZÜNTETNÉ MEG A VESZÉLYHELYZETET,
mivel “határidő sem szerepel a jogszabályban. A kormány arra kéreti magát, hogy amikor majd jónak látja, vessen véget a rendkívüli jogrendnek. Sok értelme nincs – legfeljebb annyi, hogy a felületes szemlélőnek be lehessen mutatni: a felhatalmazási törvény – a bírálatokkal ellentétben – nem szüntette meg a kormány feletti parlamenti kontrollt”.
Kiemelték továbbá, hogy a katasztrófavédelmi törvény módosításával a kormány fontos elemeket iktatna ki az Alaptörvényből.
“Az Alaptörvény úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen – a katasztrófavédelmi törvényben – szabályozza. A katasztrófavédelmi törvénybe most beleírnák:
HA NEM ELÉGSÉGESEK EZEK A PARLAMENT ÁLTAL ELŐRE KÖRÜLHATÁROLT INTÉZKEDÉSEK, AKKOR A KORMÁNY BÁRMILYEN MÁS INTÉZKEDÉST IS MEGHOZHAT.
Ezzel értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben meghatározottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát.”
A három szervezet szerint az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával a kormány lényegében “létrehozza a különleges jogrend kistestvérét, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot.
ENNEK AZ ALKOTMÁNYBAN NEM SZABÁLYOZOTT, FÉLKÜLÖNLEGES JOGRENDNEK MIND A BEVEZETÉSE, MIND A VÉGE A KORMÁNY BELÁTÁSÁTÓL FÜGG GYAKORLATILAG,
és az ez alapján hozott rendeletek esetében nincs meg még az a garancia sem, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat vesztik parlamenti felhatalmazás nélkül“.
VÉGSŐ KÖVETKEZTETÉSKÉNT PEDIG MEGÁLLAPÍTOTTÁK, HOGY A KORMÁNY KÖNNYŰSZERREL VISSZA TUD, ÉS VISSZA IS FOG ÉLNI A JÁRVÁNY KAPCSÁN SZERZETT HATALMÁVAL.
Emlékeztettek továbbá arra is, hogy az elmúlt két hónapban, sorra születtek meg olyan szabályok, melyek lényegében nem is kapcsolódtak a védekezéshez vagy aránytalanul korlátoztak néhány alapvető jogot.
A veszélyhelyzet visszavonása pedig szerintük egy egyszerű szemfényvesztés, amivel el kívánják oszlatni a kételyt, hogy korlátlan hatalmat akarnak gyakorolni az ország felett.
“HA A TÖRVÉNYJAVASLATOKAT EBBEN A FORMÁBAN ELFOGADJÁK, AZ A KORMÁNY ÚJABB HATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ RENDELETI KORMÁNYZÁSÁT TESZI LEHETŐVÉ, ÉS EZÚTTAL MÁR A MINIMÁLIS ALKOTMÁNYOS GARANCIÁK SEM ÉRVÉNYESÜLHETNEK”
– állapították meg.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
