A magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, onnan pedig lefelé haladva folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága,
a legkiszolgáltatottabbak között pedig kiemelkedő a Fidesz népszerűsége
– állapítja meg „A Fidesz titok – Gazdasági szavazás Magyarországon” című elemzésében a 21 Kutatóközpont, amelyet a hvg.hu összegzett. Az is kiderült, hogy az alacsony végzettségű, jövedelmű és vagyonú választók, fizikai munkások, falvakban élők, romák és internethozzáféréssel nem rendelkezők az átlagnál számottevően nagyobb arányban kormánypártiak.
A több mint hetvenoldalas tanulmányban a kutatók több hipotézist is megfogalmaznak.
- Választási befolyásolás – a Fidesz kiemelkedően jól teljesít olyan, jellemzően kisebb településeken, ahol nagyrészt alacsony társadalmi státuszú választópolgárok laknak.
- Gazdasági szavazás – ha valaki nem befolyásolásból, de még csak nem is azonosulásból, meggyőződésből szavaz a Fideszre, hanem egyszerű – vélt vagy valós – gazdasági érdekből.
- Meggyőződéses kormánypárti szavazat
- Rendszerigazodás – beletörődés és az alacsony státuszúak versengése
- Médiafogyasztás – a kutatók szerint „szintén kézenfekvő magyarázat lehet az, hogy a deprivált (valamiből hiányt szenvedő) társadalmi csoportok el vannak szigetelve a kormánykritikus hangoktól és üzenetektől.”
A kutatók mindenre kiterjedő, részletes táblázatokon és grafikonon keresztül vizsgálták a hipotézisben foglaltakat. Többek között megállapították, hogy szignifikáns és egyenes irányú a kapcsolat a jóléti társadalmi helyzet és a pártválasztás között.
A legszegényebbek között kiugróan magas a kormánypárt támogatottsága, az ellenzéké pedig nagyon alacsony.
Onnantól kezdve felfelé haladva viszont már nincsenek jelentős különbségek a kormány teljes csoportbeli népszerűségében, egészen addig, ameddig az elithez, a felső két kategóriához nem érünk: náluk szignifikánsan alacsonyabb a Fideszt támogatók aránya, az ellenzék esetében viszont majdnem teljesen egyenes az összefüggés: minél privilegizáltabb egy csoport, annál több benne az ellenzéki szavazó. Illetve a státusz csökkenésével a pártnélküliek aránya is növekszik.
Ha csak a pártot választani tudókat néznénk, akkor még élesebb lenne a különbség: akkor
a legalsó két társadalmi kategóriában a Fidesz 75 százalék feletti, az ellenzék 25 százalék alatti szavazati arányt kapna, a legfelsőben ugyanakkor az ellenzék 60-40 arányban előzné a Fideszt.
A kutatók bebizonyították, hogy ugyanolyan társadalmi csoportba tartozó emberek pusztán az eltérő médiafogyasztásuk miatt is jó eséllyel más pártra voksolnak. A gazdasági helyzetértékelés után a médiafogyasztás bírt a második legnagyobb magyarázóerővel a többváltozós elemzésük során. Összességében tehát a kutatók szerint nem vonható kétségbe a hipotézis létjogosultsága.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
