Politika

Egy demokráciában ilyen esetben szokott lemondani a miniszter

Varga Judit és Orbán Viktor - Fotó: Varga Judit/Facebook

De ez Magyarország… “Honnan tudja a miniszter asszony” – teszi fel a kérdést Dr. Tóth Bertalan.





“A miniszterelnök Brüsszelben éppen azt bizonygatja, hogy nincs itt semmi látnivaló, Magyarországon a jogállamisággal minden rendben van, érvényesül a hatalommegosztás elve: a kormány, a Parlament, a bíróságok és az Alkotmánybíróság egymástól függetlenül működő szervek, egyik sem befolyásolhatja a másik munkáját.

 

De a miniszterei erre a gyakorlatban szinte naponta rácáfolnak. Íme, az élő példa:

Forrás: Dr. Tóth Bertalan Facebook oldala

Az elmúlt hetekben a szakszervezetek kérésére az ellenzéki pártok közös beadvánnyal éltek az Alkotmánybírósághoz azok ellen a kormányzati intézkedések ellen, amelyek tovább korlátozták a munkavállalók jogait a munkáltatókkal szemben, tovább fokozva a dolgozók kizsákmányolását és kiszolgáltatottságát.






 

Közös alkotmánybírósági beadványunkat véleményezte az Innovációért és Technológiáért felelős miniszter, s a napokban levelet írt Varga Judit Igazságügyi Miniszter Asszony is.

 

Az ő véleményének azonban van egy nagyon különös pontja.

 

A mellékelt leveléből kiderül: Varga Judit nem az Alkotmánybíróságnak, hanem egy meghatározott bírónőnek írt.

 

Vajon honnan tudja a miniszter asszony azt a nem nyilvános információt, hogy ki az adott ügy előadó alkotmánybírája, amikor ezt sem maguk a beadványozók, azaz az ellenzéki pártok, sem az érintettek, azaz a szakszervezetek nem tudhatják?

 

A miniszter asszony egyetlen esetben ismerhetné az előadó alkotmánybíró személyét: ha kifejezetten felkérték volna véleményezésre. Erre azonban az ügy iratai szerint nem került sor.

 

Függetlennek nevezhető-e ilyen körülmények között az Alkotmánybíróság a kormánytól?

Nem élnek-e vissza a kormány tagjai az alkotmánybírósági beadványok véleményezésének jogával?

 

De, visszaélnek.

 






Az amicus curiae („a bíróság barátja”) beadvány ugyanis nem arra szolgál, hogy a kormány beleszóljon az Alkotmánybíróság ítélkezésébe. Olyan indítványozó felek véleményének kifejtésére van fenntartva, melyek az ügy eldöntésében közvetlenül nem érdekeltek, de joguk van a bíróság előtt olyan szempontokat kifejteni, melyeket az ügyben érdekelt felek nem adtak elő.

 

Itt azonban a kormány kifejezetten érdekelt fél, hiszen az ő indítványára született meg a kizsákmányoló szabályozás!

 

Rendben van-e ez így?

 

Szerintem kicsit sem.” – írja Dr. Tóth Bertalan

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top