Erdős Virágot csúnyán átvágta a fideszesített Indexbe tartó nő.
Szombaton a közösségi oldalán fakadt ki a neves magyar író, költő, Erdős Virág, akinek posztját változtatás nélkül adjuk közre:
LEVÉL HERCSEL ADÉLNEK
avagy az ellenzéki újságírás ma
Hercsel Adél interjút kért tőlem az idei könyvhétre a Magvetőnél megjelent Hősöm című könyvem kapcsán.
Én a téma (Hős utca) érzékenysége miatt addig kizárólag írásos interjút vállaltam, ő ragaszkodott a beszélgetéshez, ezért arra kértem, hogy ne interjú formában készüljön a szöveg, hanem a beszélgetésünk alapján a saját szavaival írja meg, amit gondol.
Augusztus elején elküldte nekem a szöveget javításra és jóváhagyásra.
Én augusztus 8-án ezt a levelet írtam neki.
Mint látható, a levél végén (az eredetiben aláhúzással nyomatékosítva) szerepel ez a kérés: “ezt a szöveget semmiképp se közöld”.
Felháborodott válaszlevele végén Hercsel Adél biztosított róla, hogy “A cikk nem jelenik meg”.
Ennek ellenére tegnap kikerült a szöveg a nlc oldalára.
Se Hercsel Adél nettó hazugságáról, se a jelenkori ún. “ellenzéki” újságírás tisztességéről, szakmai és emberi minőségéről nem szeretnék újabb vitát nyitni.
Viszont szeretném, ha a nlc oldaláról LEKERÜLNE a határozott tiltakozásom ellenére kitett szöveg.
Addig pedig, amíg ez nem történik meg, álljon itt, és jusson el sokakhoz az augusztus 8-án írt levelem:
Kedves Adél,
sokáig gondolkodtam, hogyan fogalmazzak, de azt hiszem, úgy a legtisztességesebb, ha nem köntörfalazok: én ezt a szöveget katasztrofálisan rossznak gondolom.
Ráadásul semmi esélyt se látok rá, hogy az egyes mondatok pofozgatásával, és az egyes szövegrészek toldozgatásával-foltozgatásával javítani lehetne a dolgon.
Ha ez így megjelenne, az homlokegyenest ellene menne mindannak, amit én a Hős utca, és a Hős utcaihoz hasonló társadalmi helyzetek kommunikációja vonatkozásában valaha is el szerettem volna érni.
Egy csapásra lerombolna mindent, amit ezzel a könyvvel fel szerettem volna építeni. Engem nevetségessé tenne, az érintetteket sokadjára is megalázná, a témát pedig lerántaná körülbelül az ATV sokat emlegetett riportjának a szintjére.
A Hősöm-könyv mögött rengeteg vívódás, csendes megrendülés, fokozatosan magamévá tett önfegyelem és önkorlátozás van – ebben a velejéig bulvár-szövegben viszont sajnos nyoma sincs ezeknek.
A „nyomortanya-lakásmaffia-dizájnerdrogok” tengelyen mozogva úgy beszél az előítéletes gondolkodás helytelenségéről, hogy közben hemzseg a sztereotípiáktól.
Ebben a beszédkörnyezetben szó sem lehet arról a nagyon tudatos, nagyon tapintatos és körültekintő „finomhangolásról”, amire szerintem a Hős utcaihoz hasonló helyzetek értő elemzéséhez szükség lenne.
Nagyon elszomorít, hogy úgy adod a számba ezeket a kopogóan közhelyes, ál-laza, okoskodóan ellenszenves, és bocsánat, de primitív mondatokat, hogy közben olvastad a könyvet. Ezt én teljes kudarcnak élem meg, de tényleg, és komolyan el fogok gondolkodni rajta, hogy mit csináltam rosszul.
Emellett viszont szerintem azt is látni kell, hogy Tőled ez a világ, és ez az egész problémakör (sajnos-hálistennek) iszonyú távol van, és ez a távolság és idegenség, sőt: idegenkedés minden mondatodat átitatja.
Ezért is érzem abszolút menthetetlennek a szöveget, mert talán nem is feltétlenül a tartalommal, hanem magával a tónussal, a hangnemmel, a stílussal van gond.
Minden feltételezett jószándékod és igyekvésed ellenére: eltávolít, lesajnál és nevetségessé tesz. És ezt én se a magam, se a Hős utcaiak védelmében nem szeretném hagyni, ne haragudj.
Talán akkor kellett volna észbe kapnom, amikor Vona Gábor romákkal kapcsolatos narratívájával példálóztál, akkor kellett volna minden személyes szimpátiám ellenére felismerni, hogy valójában két malomban őrölünk.
Nagyon sajnálom, hogy ennyi hiábavaló bonyodalmat okoztam, ráadásul több körben is, de sajnos meg kell, hogy kérjelek, hogy ezt a szöveget semmiképp se közöld. Ha ebből Neked anyagi hátrányod származik, akkor azt szívesen kifizetem.
(Még annyit hadd hozzak fel a saját mentségemre, hogy én – elsősorban a téma miatt – most nagyon komolyan vettem a könyv kapcsán készült összes interjúmat. Mindegyiket az utolsó vesszőig én írtam meg, és elég nehéz konfliktusokat is bevállaltam – egy végül kútba is esett És-interjú kapcsán történetesen a saját valahai legeslegjobb barátnőmmel is…
Belinkelem ezeket, hátha segít megérteni, hogy mi az Általad megírt szöveggel a problémám.
Még egyszer elnézésedet kérem,
szomorúsággal,
v
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
