Belföld

A buszsofőrök tehetetlenek a maszkot nem viselőkkel szemben, a boltosok megkönnyebbültek

hvg.hu

Hétfőn lépett hatályba a korábbinál szigorúbb szabályozás a maszkviseléssel kapcsolatban, körbenéztünk a tömegközlekedési eszközökön, a megállókban és a plázákban, hogy betartják-e az emberek az előírásokat. A válasz röviden: nem igazán.





Hétfőtől érvényes a maszkviselés új, szigorúbb szabályozása. Eszerint kötelező maszkot viselni a tömegközlekedési eszközökön, a várótermekben, a megállókban, a plázákban, a színházakban, a mozikban, a múzeumokban, a könyvtárakban, a postán.

 

Ehhez képest hétfőn, napközben, Budapesten azt tapasztaltuk, hogy

  • volt olyan buszmegálló, ahol nyolcból mindössze egy emberen volt csak maszk,
  • a 4-es, 6-os villamos megállójában, a Margit-hídnál még a kukát ürítő, narancssárga mellényes FKF-es dolgozók sem takarták az arcukat, ahogyan a várakozó utasok sem,
  • az aluljáróban is ugyanez volt a helyzet,
  • a villamosokon mindenki hordott maszkot, igaz, az orrát már nem mindenki takarta el,
  • jártunk olyan bevásárlóközpontban, ahol éppen az eladók nem vettek vagy nem viseltek megfelelően maszkot.
© Túry Gergely

 






Vidék pepitában

Szegeden korábban csak elszórtan lehetett maszkos utasokkal találkozni a tömegközlekedési megállókban, várókban, és még most is kevesen takarják el az arcukat a közlekedés megkezdése előtt. Bár láttunk olyan buszmegállót, ahol a nyolc várakozó közül csupán egy nem tette fel a maszkját, és olyat is tapasztaltunk, hogy éppen a megállóban vitatták meg, ott éppen szükséges-e viselniük, vagy sem.

 

A trolikon és buszokon is kötelező volt már az arceltakarás, amit Szegeden a jegyellenőrök ellenőriztek is. Ezzel a város egy lépéssel beelőzte a központi rendelkezéseket, a helyi televízió meg is kérdezte az ellenőrzéssel megbízott önkormányzati cég vezetőjét, hogy tapasztaltak-e ellenállást. A jegyellenőrzést is végző kft. igazgatója elmondta, hogy csupán két esetben kellett utasokat leszállítani, mert nem viselték a maszkot, de egyik esetben sem fajult addig a konfliktus, hogy a rendőröket kellett volna kihívni. Egyébként az elmúlt hónapokban folyamatosan azt tapasztaltuk, hogy a helyi járatokon az utasok nagy része felvette a maszkokat, míg a helyközi buszokon szinte senki sem viselte.

 

Azt tapasztaljuk, hogy a koronavírussal fertőzöttek számának folyamatos növekedése, szabályok nélkül is nagyobb óvatosságra kényszerítik a szegedieket. Egy fiatal egyetemi oktató elmesélte, hogy bár az egyetem belső szabályozása szerint, ha a hallgatók beleegyeznek, akkor az előadónak nem feltétlenül kell magán viselnie a maszkot, de mivel a diákok körében is előfordul, hogy a kontaktok miatt megfigyelés alá kerülnek, vagy tünetek miatt nem mennek be az órákra, az utóbbi alkalmakon már a hallgatók „mentesítő belegyezése” ellenére is maszkot hord az órákon is.

 

© Túry Gergely

 






Így változtak a szabályok

 

Interjúban jelentette be a miniszterelnök az állami tévében, hogy aki bevásárlás közben nem visel maszkot, azt megbüntetik. A kereskedő sem ússza meg, neki is fizetnie kell, rosszabb esetben akár az üzletet is bezárhatják. Az erre vonatkozó jogszabály szeptember 18-án jelent meg a Magyar Közlönyben. Lényege, hogy

  • az üzletek és mozik üzemeltetőit a kötelezettség második alkalommal történő megszegése esetén 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal büntethetik,
  • további esetekben a helyiséget akár egy évre is bezárathatják,
  • és mindez azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is kiszabható,
  • csak az mentesül, aki a felszólításnak nem engedelmeskedő vevőről azonnal értesíti a rendőrséget.

 

A szabályozást „mindenki be fogja tartani a tagjaink közül” – mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a hvg.hu-nak. A szövetség fogja össze a nagyobb üzletláncokat, így például az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Pennyt, a Spart és a Tescót.

 






Egyeztetés az ügyben nem volt, a társaságok is a miniszterelnöki interjúból értesültek a szabályváltozásról. Vámos György ezzel kapcsolatban kiemeli, már májustól kötelező maszkot viselni az üzletekben, e tekintetben nincs újdonság. Abban viszont van, hogy egyszerre marasztalhatják el a vásárlót és a kereskedőt is. „Most az történt, hogy pontosítottak részszabályokat, nevén nevezték azt, ami a korábbi jogszabályban nem volt benne, hogy mit tehet a boltos, és mit nem” – fogalmaz.

 

© Túry Gergely

 

A miniszterelnök bejelentése után az Országos Kereskedelmi Szövetség megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, azt kérve, fogalmazzák meg egyértelműen a részleteket, hogy később ne lehessen jogvita. A főtitkár elmondása szerint 3 dolgot kért:

  1. a jogszabályban legyen benne, hogy a vásárlónak és a kereskedőnek is kötelező a maszk,
  2. határozzák meg pontosan a kötelezettségeket, a kereskedő akár meg is tagadhassa a belépést és a kiszolgálást, ha a vásárlón nincs maszk,
  3. ha a boltos minden tőle elvárhatót megtesz, ne büntethessék meg.

Mind a három bekerült a rendeletbe

– hangsúlyozza. A korábbi szabályok szerint a kereskedőknek és a biztonsági őröknek csupán arra volt jogosítványuk, hogy figyelmeztessék a maszkviselésre az embereket. Kényszerítő eszköze a boltosnak ugyan továbbra sincs, csak kérhet, illetve felszólíthat. „Kötelessége is ezt megtenni. Ha egy vevőn nincs maszk, fel kell szólítania, hogy hagyja el a boltot, ha erre nem hajlandó, megtagadhatja a kiszolgálást, és ha továbbra is vita van a vásárlóval, értesítenie kell a rendőrséget” – magyarázza Vámos.

 

© hvg.hu

 

Fontosak a részletek – hangsúlyozza a főtitkár, akinek az a tapasztalata, hogy a vevők többsége szabályosan viseli a maszkot, „de vannak, akik nem”. A szabályok értelmében egyébként nemcsak a vásárlóknak, hanem az eladóknak is maszkot kell hordaniuk a boltokban, függetlenül attól, hogy a pénztáraknál vagy a pultoknál vannak-e plexilapok vagy sem. „Tisztában vagyok vele, hogy maszkot viselni kényelmetlen, dolgozni, fizikai munkát végezni is nehezebb benne” – mondja Vámos, aki ezzel együtt a szeptember 21-i rendeletet célratörőnek tartja. „A boltosok között is vannak olyanok, akik ellenzik a maszkviselést, ez a jogszabály nem a többségnek szól, akik betartották eddig is a szabályokat, hanem annak a kisebbségnek, akik nem” – teszi hozzá.

 






Azzal kapcsolatban, hogy a boltokat akár be is zárathatják, a főtitkár úgy fogalmaz,

mindenki reszketett, hogy bezárják, megbírságolják.

 

A jogszabály szerint a vásárlókat a rendőrség, a boltosokat a jegyző vonhatja felelősségre. „A jegyző akkor büntet, ha a tudomására jut, hogy a boltos hibázott” – mondja. Erről értesítheti a rendőrség, illetve saját hatáskörben is ellenőrizhet. A kereskedelmi törvény alapján ugyanis a kereskedelmi hatóság szerepét a jegyző tölti be, „ő bírságolhat, járhat el a boltossal szemben”.

 

Az első hullám idején elrendelt részleges boltzárról, illetve az idősek vásárlási idősávjáról, most még nincs szó. Noha korábban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az InfoRádióban arról beszélt, hogy az idősek biztonsága érdekében visszahozná a vásárlási idősávot, a kormány múlt heti döntései között sem szerepelt sem ez, sem a nyitvatartási idő korlátozása.

 

© hvg.hu

 

Még szigorúbb ellenőrzés kellene

 






Változtak az utazásra vonatkozó előírások is. Szeptember közepétől a Volánbusz járatain is szigorítanak: az autóbusz-vezetők kötelesek megtagadni a felszállást, ha az utas nem takarja el a száját. A BKK járatain pedig 8 ezer forintos helyszíni bírságot fizethet az az utas, aki nem, vagy helytelenül hordja a maszkot.

Érdekes a helyzet

– reagál a rendeletre az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. Naszályi Gábor azt mondja, a szabályozás szerint a járművezető felszólítja az utast, hogy vegyen maszkot, ha erre nem hajlandó, le kell szállnia a járműről, ha ezt sem teszi meg, rendőrt kell hívni.

A sofőrnek meg kell állnia, le kell szállítania a többi utast, megbénul a közlekedés, nem tudom, ez mennyire életszerű

– magyarázza.

© Túry Gergely

 

Arra a felvetésre, hogy mit tegyen az a buszsofőr, aki észleli, hogy járatán az indulás után valaki leveszi a maszkot, Naszályi úgy válaszol, hogy szerinte nem a járművezető dolga, hogy figyelje, van-e minden utason maszk. „Ezt a csatát nem nekik kell megvívni” – hangsúlyozza. „Ugyanez van a BKK-nál, például az 5-ös vagy a 7-es buszon, ahol nincs első ajtós felszállás, a sofőr nem látja, hogy ki száll fel maszkban, ki anélkül” – mondja. Éppen ezért szerinte szigorítani kell az ellenőrzést, „legyen olyan hivatalos személy, akinek jogában áll leszállítani vagy megbírságolni az utast”. Ezt most a buszsofőrök nem tehetik meg, mert nincs hatósági jogkörük. Naszályi szerint ez a hivatalos személy lehet akár közterület-felügyelő, akár rendőr is,

mindegy, hogy ki, csak valaki legyen

– hangsúlyozza.

 






Azt is szeretnék elérni, hogy az utasok nem álldogálhassanak a vezetőfülke mellett, „utazni csak a vezetőfülke mögött lehessen a buszsofőrök egészségének védelme érdekében, ezzel ostromoljuk a tulajdonosokat”.

© Túry Gergely

 

Kerestük a Volánbuszt, hogy megtudjuk,

  • hogyan járjon el a buszsofőr abban az esetben, ha valaki az utasok közül az indulás után veszi le a maszkot,
  • gyakoribbak lesznek-e az ellenőrzések a távolsági járatokon, illetve az ellenőrök dolga lesz-e a figyelmeztetés vagy a büntetés,
  • megbüntethetik-e a sofőrt, ha maszk nélküli vagy maszkot helytelenül viselő utast találnak egy járaton?

 

Amint érkezik válasz, közöljük.

 

Naszályi Gábor azt mondta, a Volánbusznál első ajtós felszállás van, és akin nincs maszk, azt a sofőr felszólítja, hogy vegyen fel. Ha erre nem hajlandó, nem utazhat. Ha vitáig fajul az ügy, a sofőr rendőrt hívhat. Ugyanez a helyzet a BKK-nál is, annyi különbséggel, hogy a központi diszpécsernek is lehet szólni, ő pedig értesíti a rendőrséget.

 

Korábban volt hír arról, hogy akár 100 ezer forintra is büntethetik azt a buszsofőrt, aki maszk nélküli utast enged fel a járatára. Azóta kiderült, hogy a hír kacsa, a Volánbusz jelezte, ilyen utasítást nem adtak ki.

 

Szabálykövetőbb budapestiek






Ami a BKK járatait illeti, szerkesztőségünk úgy értesült, amióta életbe lépett az a szabály, hogy fizetnie kell annak, akin nincs maszk, az emberek szabálykövetőbbek lettek. A BKK készített egy felmérést, amely szerint április végén még az utasok 96 százaléka eltakarta az arcát, nyárra ez az arány már 80-85 százalékra csökkent, most pedig ismét 95-98 százalékra nőtt. De még így is kellett büntetni: a BKK sajtóosztálya szerkesztőségünkkel azt közölte, hogy egy hét alatt 1-2 esetben adtak át 8 ezres pótdíjbefizetési csekket a jegyellenőrök a maszk hiánya miatt. Azt, hogy figyelmeztetni hány esetben kellett, nem tartják nyilván. A jegyellenőrök egyébként nem egyedül dolgoznak, közterület-felügyelők is vannak mellettük.

 

© Túry Gergely

 

Szintén a közterület-felügyelet dolga ellenőrizni és büntetni, ha valaki zárt térben, például moziban, színházban vagy cirkuszban nem, vagy helytelenül visel maszkot – erről szintén a Fővárosi Közgyűlés döntött. Ebben az esetben a helyszíni bírság 8 ezer forint, a közigazgatási bírság 15 ezer. Kérdéses, hogy az ellenőrzést hogyan tudják majd megoldani. Megkerestük a közterület-felügyeletet is, hogy megtudjuk

  • kértek-e bármilyen segítséget a fővárostól ehhez a munkához,
  • hogyan, milyen formában tartják ezt megvalósíthatónak.

 

Azt a választ kaptuk, hogy a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) és a Fővárosi Önkormányzat között az együttműködés – a járvány előtt is és az első hullám alatt is – mindig is folyamatos volt.  A Rendészeti Igazgatóság közterület-felügyelői mindennapi feladataikon túl részt vállaltak a védőfelszerelések kiszállításában, a szociális ellátásban történő segítségnyújtásban, és most éppen az új járványügyi szabályok betartatásáról is gondoskodnak. „Az önkormányzati rendészek nagy része – munkájukból kifolyóan – eddig is a közterületen volt, most is ott vannak és folyamatosan figyelik, hogy az emberek betartják-e az új szabályokat, akinél pedig mulasztást észlelnek, figyelmeztetik annak betartására” – fogalmaznak.

 

© Túry Gergely

 

Sok múlik a kalauzon

 






Érdekes a vasúti közlekedés is, itt ugyanis kifejezetten a kalauz felelőssége, hogy maszkban legyenek az utasok. Kérdés, hogyan járnak majd el, ha valaki menet közben leveszi. A Volánbuszhoz hasonlóan itt sem tehet mást a kalauz, rendőrt kell hívnia. Csakhogy a szakszervezeti vezető szerint

két állomás között nem állhat meg a vonat, amíg megérkezik a rendőr.

 

A MÁV-START megkeresésünkre azt közölte, készenléti rendőrök, polgárőrök és vagyonőrök ellenőrzik, hogy az utasok betartják-e a szabályokat. „Az új szabályozás szerint, aki a felszólítás ellenére sem takarja el az orrát, száját, az utazásból való kizárást kockáztatja, a szabálytalanul utazót ugyanis leszállítják a vonatról” – fogalmaznak.

 

Nemcsak a vonatokon, hanem az autóbusz-állomásokon és a vasúti pályaudvarokon is szúrópróbaszerűen ellenőriznek a rendőrök, amit egyébként éppen az Egységes Közlekedési Szakszervezet kért. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint szeptember 14-ig országosan összesen 1009 esetben figyelmeztettek, helyszíni bírságot 695 ember kapott összesen 20 millió 925 ezer forint értékben, míg szabálysértési feljelentést 1146 esetben tettek a maszkviselési szabályok megsértése miatt.




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!




Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top