Járvány idején előfordulhat, hogy valamelyik közjogi méltóság átmenetileg helyettesítésre szorul. Mi történik akkor, ha a köztársasági elnök, a miniszterelnök vagy az Országgyűlés elnöke akadályoztatva van, és távol kell maradnia az államügyek intézésétől?
Orbán Viktor október 26-án találkozott a Nemzeti Színház igazgatójával, Vidnyánszky Attilával a Nemzeti Kulturális Tanácsban, akiről október 27-én kiderült, hogy pozitív koronavírustesztet produkált.
Mit mondanak a jogszabályok, ha valamelyik közjogi méltóságot (a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt vagy az Országgyűlés elnökét) átmenetileg helyettesíteni kell?
Ami a miniszterelnököt illeti, a helyettesét az 1/2018. (V. 22.) ME-rendelet jelöli ki. E szerint a miniszterelnök helyettesítésére első helyen Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter jogosult. Őt követi Pintér Sándor a nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály a gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
A kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm.-határozat azt is tisztázza, hogy a kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén a miniszterelnök általános helyettese vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a kormányhatározat a miniszterelnök hatáskörébe utal.
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény értelmében “a köztársasági elnök annyi időre maradhat távol az államügyek folyamatos intézésétől, amennyire azt az ügyek természete és kellő időben történő elintézése megengedi; ez az idő évi negyven munkanapnál nem lehet több.”
Ebből pedig az következik, hogy ha a távol maradást „az ügyek természete és kellő időben történő elintézése megengedi”, akkor a törvény szerint nincs szükség a helyettesítésre. Ez a távol maradás azonban nem lehet évi negyven munkanapnál több, amely gyakorlatilag az államfő szabadságolását jelenti. Ha a távol maradás ezt az időszakot meghaladja, vagy ha az ügyek természete és kellő időben történő elintézése ezt nem engedi meg, szóba jöhet az átmeneti akadályoztatás ténye és a helyettesítés szükségessége, de erről ebben az esetben az országgyűlésnek kell döntenie.
Az Alaptörvény előírja, hogy a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
De akár az Országgyűlésre is szükség lehet
A köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről viszont a Parlamentnek haladéktalanul határoznia kell, mert az Országgyűlés elnöke egyidejűleg nem gyakorolhatja a házelnöki és az államfői jogkört. Az Alaptörvény erről így rendelkezik: “a köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.”
Az Országgyűlésnek jelenleg hat alelnöke van: Hende Csaba (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, Hiller István (MSZP), Jakab István (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Lezsák Sándor (Fidesz) és Brenner Koloman (Jobbik).
Összegezve tehát: a jogszabályok értelmében
- Áder Jánost Kövér László,
- Orbán Viktort Semjén Zsolt,
- míg Kövér Lászlót a hat parlamenti alelnök egyike helyettesítené,
ha valamelyikük ágynak esne a vírus miatt egy időre. (index.hu)
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
