És mit jelent ez nekünk, magyaroknak?
A ZDF német közszolgálati csatorna Politbarometer című műsorában közétette közvélemény-kutatásának eredményeit arról, hogy a lakosság kit tartana alkalmasnak a kancellári poszt betöltésére Angela Merkel távozását követően. Bár a választás csak 2021. október 24-én lesz, az indulatok már most magasra hágnak a következő kancellár kiléte körül.
Mivel a CDU/CSU (Kereszténydemokrata Unió/ Keresztényszociális Unió) közel 40%-os támogatottságot kapott, így nagy valószínűséggel Merkel után megint egy kereszténydemokrata pártcsaládhoz tartozó politikus lehet a kancellár.
Az öt lehetséges jelölt támogatottságának grafikonja:
.
Angela Merkel, aki nemcsak német kancellár, hanem a CDU elnöke is volt, még jóval a világjárvány kitörése előtt, 2018 őszén bejelentette, hogy lemond a pártelnöki pozíciójáról és teljesen a kancellári feladatokra kíván koncentrálni. Ez a hagyományos, pártelnök-kancellár kettős funkcióval való szakítást jelentette.
Új pártelnöknek a CDU kongresszusa 2018 decemberében az akkori pártfőtitkárt, Annegret Kamp-Karrenbauert választotta, akinek a még németek számára is nehezen kiejthető nevét a polgárok és a média is gyakran AKK-nak rövidíti.
Annegret Kramp-Karrenbauert
Kamp-Karrenbauer Merkel feltétlen hívének számított. A választáson az akkor még kevésbé ismert Jens Spahn és Friedrich Merz is jelöltként lépett fel, Kamp-Karrenbauer győzelme meglehetősen gyenge lábon állt: 52%-ot kapott Merz 48%-ával szemben, Spahn pedig már az első fordulóban kiesett; vélhetőeg nem bíztak abban, hogy kancellár lehet egy homoszexualitását nyíltan vállaló politikus.
Miután 2019-ben Ursula von der Leyent, az akkori honvédelmi minisztert az Európai Unió új főbiztosának választották, Kamp-Karrenbauer megkapta a honvédelmi tárcát is.
Hamar kiderült, hogy Kamp-Karrenbauer népszerűsége nem éri el Merkelét, és ez a CDU támogatottságát is veszélyezteti.
Leginkább a thüringiai tartományi választás botrányának kezeléséért kapott kritikát: a tartományi parlament miniszterelnök választása során Thomas Kemmerich, liberális politikus nyert, azonban ehhez a szélsőjobboldali populista és euroszkeptikus AfD (Alternativa Németországért) segítsége kellett.
Ezen a CDU felháborodott, ugyanis a párt hivatalos álláspontja az, hogy az AfD-vel semmilyen módon nem szabad kapcsolatba kerülni. Még Angela Merkel is úgy nyilatkozott erről, hogy „ami történt, megbocsáthatatlan.”
Ennek következtében úgy gondolták, hogy Kamp-Karrenbauer nem tudja, hogy merre vigye a pártját, ami nem tett jót a megítélésének. (Ekkor jelent meg a színtéren két párton belüli riválisa: Armin Laschet és Friedrich Merz.)
2020 februárjában ezért Kamp-Karrenbauer felajánlotta a lemondását és új pártelnök választást javasolt, amit eredetileg 2020 májusában akartak megtartani. A világjárvány kitörése miatt azonban ezt decemberre halasztották. Mivel a járvány második hulláma miatt decemberben sem lehetett megtartani a választást, azt jelen állás szerint tovább halasztják januárra.
Közben három politikus jelentkezett pártelnök-jelöltnek és mivel a CDU a pártelnöki és a kancellári funkció szétválasztását hibának tekintette, így a leendő pártelnök kancellárjelölt is lesz.
balról jobbra: Armin Laschet, Jens Spahn és Friedrich Merz
A posztot Jens Spahn, Armin Laschet és Friedrich Merz szeretné megszerezni.
A nemrég koronavírus fertőzésen átesett csupán 40 éves Jens Spahn, a jelenlegi német egészségügyi miniszter; Armin Laschet, a legnagyobb lakosságú német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke és Friedrich Merz, Merkel egyik nagy riválisa, aki a kancellárral való elégedetlensége miatt visszavonult a CDU élvonalából és a gazdasági életben, és négy évet a Black Rocknak a világ legnagyobb vagyonkezelő szervezetének tevékenykedett.
Nem sokkal később Jens Spahn és Armin Laschet szövetséget kötöttek Laschet javára. Ezt követően még Norbert Röttgen is jelentkezett pártelnök-jelöltnek, aki eddig leginkább a Bundestag külügyi bizottságában végzett munkája révén vált ismertté.
Ezután felpörgött a koronavírus-járvány, amit a németek többnyire „korona-válságnak” nevez. Ennek kapcsán az egészségügyi miniszter, Spahn állandóan a média figyelmének középpontjába került. A válságkezelést a német lakosság nagy része megfelelőnek tartotta, Sphant nemigen támadták.
Viszont az egészségügy a német föderalista rendszerben a tartományok hatásköre, így inkább a tartományok miniszterelnökei kerültek fókuszba: főleg a válság által leginkább sújtott Észak-Rajna-Vesztfália, ahol Laschet a miniszterlenök, valamint Bajorország, amelynek miniszterelnöke Markus Söder, a CSU elnöke.
Markus Söder, a legesélyesebb kancellár-jelölt
Mivel a CDU egész Németországban működik kivéve Bajorországot, a CSU pedig csak Bajorországban, a jelenlegi koalíciót Németországban 3 párt alkotja: a két konzervatív – keresztény, a CDU és a CSU, valamint a szociáldemokrata SPD (Német Szociáldemokrata Párt).
A világjárvány első fázisának kezelésekor Söder és Laschet kvázi versenyfutást rendeztek a korlátozó intézkedések meghozatalában, majd később ezeknek májusi-júniusi feloldásában is.
Amikor Friedrich Merz annak ellenére, hogy a média nemigen foglalkozott vele, próbálta előtérbe hozni magát, akkor Laschet úgy nyilatkozott rá utalva, hogy „csak olyan ember lehet a következő kancellár, aki már bizonyított a válságkezelésben.”
Úgy tűnik azonban, hogy a német lakosság inkább a bajor válságkezeléssel volt elégedett, mint Merz-ével, mert a bajor miniszterelnök Söder kapta a legjobb értékelést.
A konzervatív kancellárjelölt állításához két lépés kell: Az elsőben megválasztják a CDU új elnökét, feltehetőleg Laschet és Merz közül. Laschet miniszterelnök sokat szerepelt, de a CDU bázisának nagy része, ifjúsági tagozatával együtt Merz-et támogatja.
Merz sokkal erősebben akarja a konzervatív vonalat képviselni; Merkel az ő szemében a szociáldemokrácia felé tolta a pártot.
A második lépésben a két testvérpártnak (CDU/CSU) el kell döntenie, hogy melyik pártból kerül ki a kancellárjelölt. Könnyen elképzelhető, hogy a következő kancellár a kisebbik párt elnöke, Markus Söder lesz.
Az SPD oldaáról Olaf Scholz alkancellár és pénzügyminiszter indul, de pártjának támogatottsága 20% alatt van; az SPD 2002 óta óta nem nyert szövetségi parlamenti választást és Németországban az elnök a legtöbb szavazatot kapó párt jelöltjét kéri fel kormányalakításra.
A második legerősebb párt a Bundestagban jelenleg a zöldpárt, de ők még nem állítottak jelöltet és az előző ciklusban teljesen elzárkóztak attól, hogy koalícióra lépjenek a CDU-val. ( Ekkor az elnök gyakorolt nyomást az SPD-re, hogy lépjenek koalícióba a kereszténydemokratákkal.)
A kereszténydemokratáknak várhatóan most sem lesz abszolút többsége, így vagy a zöldekkel, vagy a szociáldemokratákkal, vagy mindkét párttal fognak koalíciót alkotni.
Nekünk sem mindegy
Ismert, hogy magyarországi gazdasági növekedés és a hazai beruházások nagyrészt a Németországgal folytatott kereskedelemből származnak.
Németországnak hatalmas a gazdasági fölénye Magyarországgal szemben, nagyban függünk a németektől, ezért nem mindegy, hogy milyen a viszonyunk velük.
Németország befolyással van a hazai politikai döntésekre is, ezt akkor láthattuk, amikor a német ipari lobbi elősegítette a túlóratörvényt, ami miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerültek az alkalmazottak a gépjárműgyártásban és gyengültek a szakszervezetek is.
Magyarország azért függ az unió legnagyobb gazdaságától, mert Magyarországon az export a GDP-hez viszonyítva nagyon nagy arányú. A magyar exportnak nagyjából egynegyede megy Németországba, ez nagyon magas arány, a legmagasabb Európában; a második helyen Szlovákia áll ennek az egyötödével.
Mind az import, mind az export leginkább az autógyártás termékeire irányul a legnagyobb arányban. Magyarország a gépjármű alkatrészeket importálja, melyeket itt többnyire csak összeszerelnek a nagy német autógyárakban, majd az autók mennek vissza Németországba.
Emiatt, ha a német gazdaság visszaesik, és mondjuk csökken a kereslet az autókra, akkor a magyar gazdaság követni fogja a visszaesést.
A magyar nemzetgazdaságnak kiemelten fontos a Németországgal ápolt szoros kapcsolata, azonban a jogállamiság csorbítását nem fogja elnézni az új kancellár (bárki legyen is az), mert német kancellár ezt az Európai Unión belüli pozíciójából adódóan nem is tehetné meg.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
