A Covid-19 halálozás mára vezető halálokká vált, a leterheltség és a kapacitáshiány miatt az orvosok nem tudják az elvárható ellátást nyújtani, ami hatalmas lelki teher számukra.
A Covid-19 halálozás mára vezető halálokká vált, a leterheltség és a kapacitáshiány miatt az orvosok nem tudják az elvárható ellátást nyújtani, ami hatalmas lelki teher számukra. Szeptemberi figyelmeztetésüket, a jelenlegi helyzet megelőzésére tett javaslataikat figyelmen kívül hagyták a döntéshozók. Mostanra vészesen leromlott az ellátórendszer minősége, a naponta közölt számok pedig nem reálisak – olvasható Lovas András aneszteziológus intenzív terápiás szakorvos Átlátszón megjelent cikkében.
A maihoz hasonló helyzettel 15 éves, intenzív terápiás munkám során még sosem találkoztam, se orvostanhallgatóként, se orvosként soha el nem tudtam még csak képzelni sem, hogy valaha is egy fertőző, de megelőzhető megbetegedés fogja vezetni a halálozási okok listáját – írja cikkében Lovas András, a Szegedi Tudományegyetem volt aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktusa, jelenleg is Covid-19 betegellátásban dolgozó orvos, megjegyezve, hogy szakmai lelkesedése mellett immáron őt is megtörte ez a helyzet.
Tavaly napi átlagban 356 fő hunyt el, most 100 körüli a Covid miatti napi halálozás. A súlyos leterheltség és kapacitáshiány miatt az orvosok és szakdolgozók nem tudják az elvárható szintű ellátást nyújtani, ami minden, ebben az ellátásban dolgozónak hatalmas lelki terhet jelent.
A kórházi kezelés minőségében súlyosan károsodott
A vírusjárvány egy egyébként is megroppant magyar egészségügyet ért el, mely már 2019-ben sem látta el megfelelően feladatait, hiszen nem biztosította mindenki számára az egyenlő minőségű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést – írja Lovas András, aki a tavaszi első hullám idején elsőként figyelmeztetett rá, hogy csak egy lélegeztetőgép a hozzávaló személyzet nélkül semmit nem ér.
Mára a kórházi kezelés folyamata, benne az intenzív terápiával együttesen kimerült, diszfunkcionális, minőségében súlyosan károsodott – fogalmaz a szakorvos. Az orvosok számára már szeptember legelején egyértelművé vált, hogy komoly megszorító intézkedések nélkül rövid időn belül bekövetkezik a mostani állapot, erről írásban tájékoztatták a felelős döntéshozókat, és megoldást is javasoltak.
Nincsenek megbízható számok
Lovas cikkében rámutat, a PCR alapú szűrési kapacitások még az antigén alapú gyorstesztek bevetése mellett is hiányosak, ezért nincs megbízható adat a napi új fertőzöttek pontos számáról. Az utóbbi időszak 20 százalék feletti tesztpozitivitásából csak az látszik, hogy túl sok a fertőzött ennyi tesztre, ilyenformán a tesztelés veszett fejsze nyele, hiszen nincs akkora kapacitás, hogy valóban ki lehessen szűrni a fertőzöttek jelentős részét – hangsúlyozza Lovas András. Utóbbi nélkül pedig kontroll nélkül terjedhet tovább a járvány. Pontos kontaktkutatásra sincs így lehetőség, amely egy másik fontos alappillér lenne a fertőzés terjedésének csökkentésében.
A Mentorháló fórum novemberi előadására utalva Lovas kiemeli, a szeptemberben és októberben számolt, havi 3.6-szoros növekedés a teszttel bizonyított koronavírus fertőzöttek számában semmiképpen sem lehet reális, miközben a kórházba kerültek számának növekedése havi 6-7-szeres volt. Csakúgy, mint a napi halálozási esetszám, amely október 3-án még csak 14 volt, de egy hónappal később már 84-re emelkedett.
A nem covidosok intenzív ellátása is súlyos károkat szenved
Az intenzív terápiás kapacitásokról szólva Lovas András kifejti, az eredeti 1000 ágyas kapacitás 60-70 százaléka már eleve foglalt volt olyan súlyos állapotokkal küzdők miatt, mint a szívinfarktus, a traumás sérülések, az agyvérzés vagy a szepszis. E betegek ellátásának minősége is súlyos károkat szenved, hiszen sok helyen a Covid-19 ellátásra megnyitott ágyakat a nem koronavírus fertőzésben szenvedők intenzív ellátására szánt ágyaiból csoportosították át az egészségügyi intézmények főként a szakdolgozók létszámhiánya miatt.
A pandémia hatványozottan hozta elő a magyar egészségügy egyéb, évtizedes problémáit is. Hiányoznak az országos, tudományos szakmai alapon meghozott, bizonyítékokon alapuló ajánlások, az évtizedek óta mételyként kucorgó “így szoktuk” mentalitás a betegek kárára válik. Ezt alulról szerveződő helyi orvoscsoportok próbálják kivédeni nemzetközi alapú és szintű ajánlások megfogalmazásával.
Ilyen hiánypótló etikai ajánlás, amit a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma készített azért, hogy a betegágy mellett dolgozóknak támpontokat nyújtson az egészségügyi erőforrások szűkössé válása esetére.
“Azt sem tudjuk, hány szabad ágy van.”
Azt sem tudjuk, más intézményben hány szabad ágy van – írja Lovas, így a kapacitások optimális kiszervezése is lehetetlen, súlyos etikai helyzetet teremtve.
Az invazívan és nem-invazívan lélegeztetett betegek számának, az intenzív osztályra felvettek korosztályi megoszlásának, vagy a sikeres, lélegeztető gépről történő leválasztás utáni halálozásának a tudta nélkül csak a sötétben tapogatózunk, a “sikeres védekezés” csak egy üres frázis marad – figyelmeztet, hozzátéve, hogy hiányzó adatok nélkül nemzetközi viszonylatban sem tudjuk értékelni teljesítményünket. (napi.hu)
Teljes cikke itt olvasható.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
