Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt sokáig a negyedik Orbán-kormány legerősebb embere, az elmúlt hónapokban a miniszterelnök viszont elkezdte visszavágni a jogosítványait.
Az innovációs tárcától előbb elvették az uniós pénzek felügyeletét, most pedig egymás után építik le a rendszerben Palkovics fontos embereit.
Tavaly év végén a miniszter megelégelte ezt, és benyújtotta a lemondását.
Orbán Viktor ezt nem fogadta el, és közölte a miniszterrel: továbbra is számít a munkájára.
Úgy fest, hogy a NER felsővezetését csak az hagyhatja el, akinek Orbán erre engedélyt ad.
„Minden ciklusban ugyanaz a forgatókönyv. Felépít egy sztárminisztert, aztán szétszedi. Először volt Navracsics, majd Lázár, most pedig Palkovics.”
Egy bennfentes informátor írta körül így mindazt, ami az elmúlt hónapokban Palkovics László innovációs miniszterrel történt, illetve amit a körbenyesegetésével csinált vele a miniszterelnök.
A hasonlóságok valóban szembetűnőek. Mindhárom politikus erős jogosultságokkal lett az újabb és újabb Orbán-kormányok vezető minisztere, aztán szép lassan mindannyian elveszítették mozgásterük jelentős részét.
Egy másik, a kormányzati ügyeket jól ismerő forrásunk a fenti gondolatot azzal egészítette ki, hogy „ez a fékek és ellensúlyok belső rendszere”, utalva arra, hogy a NER-ben is van ilyen – csak nem intézmények, hanem Orbán fékezi és ellensúlyozza a rendszer erős embereit.
Palkovicsot 2018-ban tette Orbán az újonnan alakult Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) élére. Az előző ciklusban szétkapkodott fejlesztési tárca romjaira épített ITM komoly feladatokat kapott: több stratégiai jelentőségű infrastrukturális beruházás, az energiastratégia, és az uniós fejlesztési források elosztásának felügyelete is ide került.
Palkovics az ember, aki a legtöbb szabadon elosztható pénzt kezeli a kormányban – írtuk a kormány megalakulása idején, és ez évekig így is volt: az 5000 milliárdos út- és vasútfejlesztési terv már az ő keze alatt készült, és 2019 nyarán Palkovics átvette az EMMI-től a felsőoktatás felügyeletét is. Az ITM-nek fontos szerep jutott a járvány nyomán szükségessé vált gazdasági mentőcsomag kidolgozásában is.
„Lacikám, ez politikai ügy”
A miniszter a rá bízott politikai feladatokat kemény kézzel teljesítette. A CEU kiszorításán már államtitkárként dolgozni kezdett, és a miniszterek közül ő állt bele leglátványosabban a küzdelembe. Lényegében egymaga számolta fel a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek autonómiáját, elmozdította Pálinkás Józsefet a kutatási hivatal éléről, és megfosztotta az intézeteket pénzügyi önállóságuktól.
A kutatóintézetek függetlenségének felszámolása után három héttel Orbán rábízta a felsőoktatási intézmények felügyeletét.
Palkovics Lászlót nem lehet megállítani – írtuk róla 2019 nyarán, a felsőoktatás meghódítását követően, és tényleg ez volt a látszat.
A levegő 2020 nyarán kezdett fogyni az innovációs miniszter körül – a kormány ekkor döntött arról, hogy a Corvinus mintájára több nagy magyarországi egyetem gazdálkodásának felügyeletét is magánalapítványokra bízza. A koncepció Palkovics elképzeléseit tükrözte, de a személyi kérdésekben a miniszter már nem kapott akkora szabadságot, mint amire számított.
Hét egyetemet privatizált az állam 2020 nyarán a Corvinus mintájára, és a kuratóriumokban több, egymástól független érdekcsoport és politikus szerzett fontos pozíciókat, messze túlmutatva az addigi ITM-es befolyási övezeteken.
A Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumát a Matolcsy György-féle jegybanki alapítványok embere, Csizmadia Norbert foglalta el, a Corvinust felügyelő Maecenas Universitatis Corvinit Hernádi Zsolt MOL-vezér vezeti, a Soproni Egyetemért Alapítványt pedig Csányi Sándor OTP-elnök. A Miskolci Egyetemet felügyelő alapítvány fejének Varga Judit igazságügyi minisztert tették meg. Nem utolsósorban pedig Lázár János is visszatért, az agrár-felsőoktatás képzőhelyeinek összevonásával megszületett, gödöllői központú agráregyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában.
Egyedül az ITM által támogatott jövőfesztivált szervező Böszörményi-Nagy Gergelyről mondják a folyamat ismerői, hogy Palkovics szándékával egybevágóan lett a MOME-t felügyelő alapítvány feje – minden más egyetem kikerült az ITM informális befolyása alól.
A legnagyobb csapást, az EU-s pénzek felügyeletének elvesztését, két részletben kellett Palkovicsnak elszenvednie. Októberben a Miniszterelnökségről az ITM-be irányították Ágostházy Szabolcsot, Gulyás Gergely miniszter addigi kabinetfőnökét, hogy Perényi Zsigmondtól átvegye az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkári pozíciót. (Perényi alig kilenc hónap után saját kérésére, egészségügyi okokra hivatkozva távozott. Júniustól októberig Palkovics László közvetlenül irányította a területet.)
Ágostházy azonban gyakorlatilag csak heteket töltött az ITM-ben, mert hamarosan visszatér a Miniszterelnökségre – és viszi magával az államtitkárságot is, azzal együtt pedig az uniós pénzek felügyeletét.
Nehéz eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos területről van szó. A januárban induló EU-s költségvetési ciklus ugyanis minden eddiginél több brüsszeli pénz elköltését teszi lehetővé. A szokásos kohéziós pénzek mellett a következő két évben érkezhet a járvány okozta gondokat ellensúlyozó óriási mentőcsomagból is a pénz, amit sokkal rugalmasabb szabályok alapján költhet el a kormány, mint az utólagos projektfinanszírozásban érkező eddigi brüsszeli eurómilliárdokat.
A folyamatokat ismerők szerint Orbán Viktornak a 2022-es választások miatt különösen fontos e pénzek politikailag megfelelő kiosztása. Palkovics hiába végezte el zokszó nélkül és megingathatatlan határozottsággal a CEU vagy az MTA elleni hadjáratokat, Orbán mégsem akarta a kasszakulcsot rábízni. Ebben benne lehet az is, hogy Palkovics nem pártpolitikus – szemben a Fideszben alelnök Gulyás Gergellyel, aki parlamenti képviselő és volt már frakcióvezető is – illetve az is, hogy a háttérben előfordult néhány alkalommal, hogy Palkovics szakmai érvekkel igyekezett politikai döntéseket tompítani.
„Lacikám, ez politikai ügy”
– mondták neki ilyenkor, amit hol elfogadott, hol pedig még ágált egy darabig.
Az EU-s pénzek irányításának elvesztése jelentősen meggyengítette Palkovicsot a kormányban, aki Lázárhoz hasonlóan azzal lett a kabinet egyik legbefolyásosabb tagja, hogy az uniós finanszírozású projekteket éveken keresztül ő felügyelte. Abban is hasonló kettejük karrierje, hogy kifejezetten kemény politikusokról van szó, akiket a miniszterelnök sokáig használt a kormányon belüli küzdelmek megvívásához.
Amikor egy decemberi cikkünkhöz megkérdeztük Ágostházy Szabolcsot, hogy miért lesz új tárcánál az EU-s pénzek felügyelete, nagyon tapintatosan azt mondta, hogy maga Palkovics László kérte, hogy vegyék el tőle a pénzosztás terhét, mert „az egymás mellé rendelt tárcák közötti koordináció nehézségekbe ütközhet”, míg a szaktárcák összehangolását egyébként is intéző Miniszterelnökség ezt a feladatot jobban tudja kezelni.
Egy pálya, amin mindenki játszani akar
Palkovics számára az egyik utolsó csepp a pohárban az lehetett, hogy karácsony után, egy december 28-i határozatában Orbán Viktor gyakorlatilag azonnali hatállyal felmentette pozíciójából Fauszt Zoltánt, a kiemelt informatikai beruházásokról dönteni hivatott Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) egyik tagját. Az NHIT a kormány tanácsadó testülete, amely a 250 milliót meghaladó összegű informatikai beszerzés ügyeiben dönt.
Fauszt az egyik legrégebbi barátja és bizalmi embere Palkovicsnak, egyetemi éveik óta ismerik egymást, 14 éven keresztül üzlettársak is voltak, mielőtt utóbbi 2014-ben politikai pályára állt, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára lett.
Fauszt cégei hosszú ideje megkerülhetetlenek a felsőoktatási intézmények informatikai kiszolgálásának területén. Cégcsoportjának egyik vállalata, az SDA Informatika fejlesztette ki a Neptun.NET szoftvert, amely közel húsz éve szolgáltatja a felsőoktatási intézmények regisztrációs és információs rendszereit az országban.
Palkovics hatalmával párhuzamosan gyarapodott Fauszt cégcsoportja is. Az egyik SDA-vállalat verseny nélkül nyerte el az EMMI háttércége, az Educatio 728 milliós közbeszerzését 2015-ben, és átalakították a NEPTUN-t annak érdekében, hogy a rendszert az általános iskolákban és gimnáziumokban is használni lehessen.
A Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerrel, a KRÉTA-val összefüggésben 2017-ig összesen négy közbeszerzést írtak ki, és mindegyiket Fauszt-cég nyerte el, összesen másfél milliárd értékben. És a folyamat nem lassult azután sem, hogy Palkovics miniszter lett. Az eKréta Informatikai Zrt. és a testvére, Fauszt András tulajdonában lévő Rufusz Informatikai Zrt 3,7 milliárd forintos megbízást nyert el adatkezelő szolgáltatás kifejlesztésére a Klebelsberg Központ és a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. közös tenderén.
Végül Palkovics szándékainak megfelelően, Fauszt 2019 tavaszán helyet kapott az NHIT-ben is. Orbán most kiemelte őt onnan, méghozzá anélkül, hogy erről előre tájékoztatta volna miniszterét. A körülményeket ismerők szerint ez a lépés Fauszt üzleti érdekeltségeinek visszaszorulását is magával hozhatja. Fausztot kerestük levélben, a cikk megjelenéséig nem válaszolt.
Az biztos, hogy a felsőoktatási intézmények informatika kiszolgálása iránt vannak más érdeklődő érdekcsoportok is, a közigazgatási informatika ugyanis olyan pálya, amin lassan az összes „erős ember” pályára lép.
Döntéshozó oldalon 2019-ben kiemelt szerepet kapott Orbántól a Digitális Kormányzati Ügynökséget felügyelő Rogán Antal, beszállítói részről pedig több versenyző is ringben van: a 4iG felfuttatásában előbb Mészáros Lőrincnek, majd Jászai Gellértnek jutott főszerep, de van a területen érdekeltsége Tiborcz Istvánnak is. Pályán van továbbá a Pintér Sándorhoz közeli Est Media, amely a Delta Systems felvásárlásával lett jelentős szereplő a kormányzati informatikában, köszönhetően elsősorban belügyi irányítás alatt álló vállalatok megbízásainak.
Orbán megmutatta, hol a helye
Az ITM-ben leváltottak két befolyásosnak mondott államtitkárt is, az energia- és klímaügyekben illetékes Kaderják Pétert, és a fenntarthatóságért, azon belül is elsősorban a hulladékgazdálkodásért felelős Boros Anitát. A minisztérium által kiadott közlemény szerint a két államtitkárság helyett egy harmadik jön létre, amit Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium eddigi európai uniós ügyekért felelős államtitkára visz majd. Az új államtitkárság lesz felelős azért, hogy a 2030-as és 2050-es uniós klímavédelmi célkitűzéseknek megfelelően az ország mielőbb átálljon a saját maga által megtermelt hulladékot újradolgozni képes körforgásos gazdasági működésre
Kaderják Péter menesztéséről egy óvatosan fogalmazó, az ITM belső ügyeit jól ismerő forrásunk azt mondta, hogy „aki nem politikai, hanem szakértői vonalon kerül egy kormányba, az előbb-utóbb ledarálódik és elfogy. Túl sok konfliktusa lesz egy idő után, és nincs politikai tőkéje, ami védelmet adna neki. Illetve a politikusoknál kevésbé tudja felmérni, hogy ki milyen erős, kivel mennyire lehet összeveszni.”
Kaderjáknak olyan nimbusza van a magyar energetikában, ami egyedülálló a hazai közéletben. Ha a nemzetközi szinten is rendkívül elismert szakember szóba kerül, akkor mindenki azzal kezdi, hogy „Kaderják egy jó ember, és egyedülállóan ért hozzá”, még abban az MSZP-ben is vannak tisztelői, amely alkotmányellenesen váltotta le 2003-ban a Magyar Energiahivatal éléről.
Kaderják egyetemi hallgatóként egyike volt a Fidesz 37 alapítójának, és bár azóta is feltétlenül lojális maradt Orbánhoz, szűk körben sosem titkolta, ha valami baja volt a Fidesz politikájával. Kutatóként több energetikai döntését is megkérdőjelezte az Orbán-kormányoknak, és meglehetősen kritikusan fogadta a paksi bővítés bejelentését is. 2018-tól mostanáig tartott államtitkársága idején soha nem beszélt ki a hivatalos politikai irányvonalból, de igyekezett a racionális szempontokat érvényesíteni a kormány energetikai stratégiájában, és ellenállni a kizárólag pénzszerzési megfontolásból javaslatokat tevő lobbistáknak.
Kaderják leváltásával az ITM szakmázós vonala gyengült, ami többek szerint üzenet Palkovicsnak is, hogy a választás közeledtével a politikai kormányzás elsőbbsége már nem lehet kérdés. Palkovics felajánlotta neki, hogy maradjon a tárcánál egy új pozícióban, de Kaderják, úgy tudjuk, még nem válaszolt a felvetésre.
A sok miniszterelnöki beavatkozás vezethetett odáig, hogy két, a kormányzat belviszonyait ismerő forrásunk szerint a nagyra nőtt, majd hirtelen visszavágott Palkovics december utolsó napjaiban benyújtotta lemondását. Orbán ezt nem fogadta el, és azt kérte miniszterétől, hogy folytassa a munkát.
Kérdés, ha komolyan gondolta is távozását, Palkovics vajon miért nem tart ki a döntés mellett. A NER belviszonyait ismerők szerint lehet olyan olvasata a dolognak, hogy a miniszter csak egy erős jelzést akart küldeni Orbánnak, és kifejezni, hogy nem ért egyet az iránnyal. (Lázár ugyanezt tette az előző ciklusban, csak ő a nyilvánosságot választotta eszközként.) Palkovics tényleges távozásával nem csak a politikában vágná el magát, de az üzleti szférában és a felsőoktatásban sem tudna már olyan szabadon mozogni, mint mielőtt politikusnak állt. (Az ITM és Palkovics a konfliktusok hátteréről érdeklődő kérdéseinkre a cikk megjelenéséig nem válaszolt.)
A miniszterelnök ezidáig azért alkalmazta az innovációs minisztert, mert kíméletlen tárgyaló, aki nem hátrál meg a konfliktusok esetén sem, és képes ledominálni partnereit és ellenfeleit. Orbán most elérkezettnek látta az idejét annak, hogy megmutassa miniszterének, pontosan hol is van a helye a kormányzati hierarchiában.
Forrás: 444
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
