Politika

Elképesztő: “Termékenységtudatos szemléletet” és alá- fölérendeltséget vernének Káslerék a gyerekeinkbe

nyugatifeny.hu

Alámerültünk a Nemzeti Alaptanterv idomítási programjába.






A 2020/2021-es NAT felmenő rendszerben szeptemberben lépett életbe. A B1 blog felvázolta, hogy nagyjából miről szól az új NAT, mi pedig jó alaposan belemélyedtünk a tanulmányozásába.

 

Történelem

Alapvetően az rajzolódik ki ebből a hosszú, de nagyon is programszerű írásból, hogy a tanulóknak meg kell tanulniuk elhelyezni magukat. Földrajzilag és történelmileg nem a világban, hanem kizárólag a Kárpát-medencében; illetve személyes szinten megint csak nem a világban, hanem

a kormány által meghatározott világképben.

 

A paradigma, amelyben a diákok gondolkodhatnak és amelyen belül elhelyezhetik magukat, alapvetően a Kárpát-medence és a család. A NAT nem ad lehetőséget arra, hogy ezt a keretet a tanárok szélesítsék.






 

A Kárpát-medencével önmagában semmi baj nem lenne, viszont sehol sem szerepel a hegyekkel körbevett kis teknőnk megismerésével párhuzamosan, hogy a nebuló helyezze el magát Európában is, illetve a Földön, vagy akár a világban, mely magába foglalja az űrt is.

 

Ennek határozott célja van.

 

Azaz, ha egy gyerek a tantervnek megfelelően halad, akkor mire elkezdi az egyetemet, igen sok dolgot fog tudni Magyarországról és a magyarságról, de nagyon keveset a világ más helyeiről, illetve azok kultúrájáról és történelméről.

 

Az ilyen egyoldalú megközelítéseket látva rajzolódik ki az a kép a NAT-ról, hogy bár kevés olyan dolgot állít, ami már önmagában is felháborító, az elsajátítandó kompetenciák mindig egyoldalúak: ismerjük meg Magyarországot és a magyar kultúrát.

 

A következő félmondatnak annak kellene lennie, hogy „és Európát és a világot”, ez azonban hiányzik.






 

Az állítás hiánya ebben a kontextusban pont olyan erős állítás, mintha az lenne odaírva, hogy „de ne szenteljünk különös figyelmet Európának és a többi kontinensnek”. Ezt egyébként ki is mondja az új NAT, méghozzá azzal, hogy

a világtörténelmet „szigetszerűen” tanítják.

 

„A történelemtanítás egyik irányítóelve, hogy a magyar történelmet kontinuitásában, az európai, illetve egyetemes történelmet szigetszerűen tárgyalja.”

— így szól a passzus a NAT-ban.

 

Ez teljesen érthetetlen eljárásmód: a történelem még a laikusok számára is olyan interakciók és azokból következő események sorozatának tűnik, amely világszintű, és a legkevésbé sem lehet értelmezni, ha „szigetszerűen”, azaz kontextus nélkül kapjuk meg róla az információt.

 

Ilyen módszerrel a magyar történelem sem lesz sokkal több egy tetszőlegesen alakítható narratívánál, hiszen nincsen mivel összevetni; nem sokkal több ez így különféle események, elbeszélések és mondák történelemként tárgyalásánál.

 

A program részletesebb megfogalmazása viszont már tartalmazza azt is, ami ijesztő:

 

„A történelemtanulás célja, hogy a tanuló:1. alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;2. a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak.”

Döbbenetes, hogy a vonatkoztatási pont adott, és egy pontosan egy darab van belőle. Ez tartalmát tekintve nacionalizmus, formáját tekintve pedig indoktrináció (Valamilyen politikai célnak vagy eszmének alárendelt céltudatos (elő)nevelés — a szerk.).

 






A hazaszeretetre neveléssel — mely újra és újra előkerül a szövegben — sem lenne gond, ha nem ordítana a leírásból (akárcsak a történelmi kompetenciákból) a programszerű nacionalizmus.

 

Az is probléma lehet, hogy egy meglehetősen absztrakt fogalom, a „haza” kapcsán a szeretetet akarják a gyerekekbe nevelni, pláne, hogy más kultúrák nem kapnak hangsúlyos szerepet a tanításban.

A szeretet mértékét ugyanis nem lehet osztályozni, hiszen az nem kompetencia.

 

Ennek kimondott célja szintén a nacionalista megközelítés erősítése: bár másképp van megfogalmazva, más következtetésre nem lehet jutni a kihagyott elemekkel együtt való értelmezésben.

 

Hiszen mivel mind a történelem, mind az irodalomtanításban a nem magyar tartalmak „szigetszerűen” kerülnek elő, azaz kontextus nélkül, ennek eredményeképpen az ember, azaz ez esetben a gyerek ezeket nem fogja tudni átlátni, és minimum idegenkedik tőle.

 

Ebből születnek később az olyan megnyilvánulások, hogy „nekem semmi bajom a „románokkal, franciákkal, DE…”. Ezáltal lehetetlenné válik az, hogy az ember elhelyezze magát a világban, hiszen csak egy kicsi szeletéről van információja.

Ez kontextus nélkül nem tudás, hanem információ marad csupán. Így orientálatlan, és igazából csak érzelmi alapon megragadható „vélemény” jöhet létre, nem pedig tudás.

 

Irodalom

Az irodalomoktatás programja tükrözi a történelemoktatásét:

„Az irodalom az érzelmi intelligencia és a magyarságtudat fejlesztésének eszköze”

— írják, azaz el sincs rejtve, hogy mi „nem szándéka” az irodalomtanítással a NAT-nak.

 

A program részletesebb ismertetése így szól:

„A magyar nyelv és irodalom tantárgyak kiemelten fontos területei a nemzeti öntudatra, önazonosságtudatra nevelésnek. Nyelvünk, közös történelmünk, keresztény alapú vallási és művészeti hagyományaink összekötnek bennünket: korokat, alkotókat, befogadókat és műveket. Egy kulturális hagyományhoz tartozunk, egy nemzet vagyunk.”

 

A keresztény alapú hagyományok emlegetése az irodalom kapcsán döbbenetes módon kihagyja a felvilágosodás irodalmának hatását a későbbi korokra, hiszen csak a keresztény gyökereket tartja fontosnak. Mivel a magyar felvilágosodás talán nem volt világszinten kiemelkedő jelentőségű, és a világirodalmat is csak „szigetszerűen” oktatják, így afelett el lehet siklani, illetve csak az állampolgári ismeretekhez szükséges részét tárgyalni.

 

Családi életre nevelés

Fontos kompetencia volt eddig is a NAT-ban a családi életre nevelés (CSÉN), külön kerettantervet kapott, melyben korosztályonként határozták meg, hogy egy gyereknek milyen elképzelése kell, hogy legyen a családról.

 






Már tízéves korban erősödnie kell benne a “genetikai nemének megfelelő identitásnak” és rendelkeznie kell a” termékenységtudatos szemlélettel”.

 

A termékenységtudatos szemlélet értelmezése nem egészen egyszerű, de ha szemantikailag akarjuk értelmezni, akkor annyit kell, hogy jelentsen, hogy tudatában vagyunk a termékenység fogalmának.

 

Ez tízéves korban talán arra vonatkozik, hogy a gyerek tudatában van annak, hogy ő azért jött létre, mert a szülei termékenyek voltak, később talán arra sarkallja a fiatalokat, hogy odafigyeljenek arra, hogy termékeny párt válasszanak maguknak.

 

Azzal együtt, hogy a NAT-ban az is szerepel, hogy egy tízéves gyereknek már „felelősséget kell éreznie az életvédelem iránt”, ez azt jelenti, hogy meglehetősen korán kell követni azt a társadalmi ideológiát, melyet a kormány is folyamatosan sulykol, hogy

az abortusz gyerekgyilkosság, aki pedig nem termékeny, azaz nincs gyereke, hiába nem azonos a két dolog, az minimum defektes, de inkább erkölcsi szempontból „rossz”.

 

Ugyanebbe az „apa férfi, anya nő” világképbe illeszkedik, hogy egy tízévesnek „fogalma kell, hogy legyen az alá- és fölérendeltségről… Egészséges sztereotípiák szerint viselkedik.”

 

Happy family with two kids near their house, outline digital illustration

 

Azaz, következtetve a két állításból: a tízéves kisfiúnak azt kéne tudnia, hogy ő lesz apa, aki a fölérendelt, a tízéves kislánynak pedig szintén egészségesnek, illetve inkább természetesnek kell tartania, hogy ő lesz a nő, az anya, aki alárendelt, még ha bizonyos tekintetben az alárendelt szerepéért valamilyen misztikus szeretetbeli képességekkel is ruházzuk fel.

 

A családi életre nevelés kompetenciája a 9-12. évfolyamban tartalmazza még a szüzesség értékének a tudatosulását, illetve a meggyőződés kialakítását:

 

“IGEN kimondása a valódi értékekre, és a NEM vállalása a szexuális promiszkuitásra.”

 

Mire a fiatal felnőtt érettségizik, mindezek a „kompetenciák” olyan módon erősödnek meg, hogy a termékenységtudatos szemléletről számára is kiderül, hogy mi is képezi az alapját valójában:

„a gyermek, mint ajándék jelenik meg a tudatában és addigra már fel is készül a szülői hivatásra.”

 

Azaz, ha a NAT-ban leírtakat nem egészítik ki a tanárok, szülők, nagybácsik és nagynénik, egyéb barátok, szomszédok, azaz bárki, akibe szorult még némi egyensúlyérzék, akkor szépen programozott, már 18 évesen “termékeny” hazafikat kapunk, akiknek sem kedve, sem lehetősége nem lesz soha változtatni azon, ami ma Magyarországon történik, de a ország elhagyása sem jelenhet meg opcióként a tudatukban.

 






Az alaptanterv Ungár Péternél is kiverte a biztosítékot, ő Facebookon publikált bejegyzésében elsősorban a “családi életre nevelés” programjával kapcsolatban kritikus.

 

Ungár azt veti az írók szemére, hogy Amerikából importálják a fundamentalista ideológiát, illetve egy írásbeli kérdést is küldött Kásler Miklósnak, hogy a tanterv készítői és engedélyezői találkoztak-e már élő magyar kamasszal.

 

Káslernek írt teljes levele itt olvasható:

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top