Politika

Ordenáré módon üvöltözött és nevetségesen hisztizett Varga Judit a jogállamiságot firtató uniós vitán

nyugatifeny.hu

Minek érvelni, mikor lehet támadni is?






Szerda este Varga Judit és Monika Hohlmeier, a CSU EP-képviselője arról vitázott, hogy kell-e jogállamisági feltételekhez kötni az uniós pénzek kifizetését.

 

A beszélgetés azért is ígérkezett érdekesnek, mert Hohlmeier – aki 2019 óta az EU költségvetését ellenőrző EP-s bizottság elnöke – konzervatív kereszténydemokrata politikus.

 

Ráadásul annak a Franz Josef Straussnak a lánya, aki amellett, hogy a CSU elnöke volt, az NSZK több kormányának a tagjai közé is bekerült, és a háború utáni német jobboldal emblematikus alakjaként vált ismertté.

A két képviselő vitája tehát elvileg egy oldalról indult,

és ennek megfelelően kedélyesen is kezdődött, majd ahogy telt az idő éles szóváltások, közbekiabálások, indulatos kirohanások követték egymást, az egy órás időintervallum végére pedig már a moderátort sem lehetett érteni, nemhogy a két politikust.

A vita alapfelvetése, hogy szükség van e a jogállamisági mechanizmusra?

 

A Magyarországon nagy port kavart feltételrendszerrel kapcsolatos vitákról ITT írtunk bővebben; a helyzet jelenleg úgy áll, hogy a mechanizmust papíron elfogadták, de addig, amíg az Európai Bíróság nem dönt róla, nem használják.






 

Varga ismertette a kormány által 2018 óta szajkózott álláspontot, mely szerint nem kellenek az új jogállamisági eszközök. Hiszen a pénzek átfolyása eddig is világosan nyomon követhető volt. Szerinte mindez egyébként is csak arra jó, hogy politikai – ideológiai vitákban fegyvert adjon a globalista-liberálisok kezébe.

 

Hohlmeier erre úgy reflektált, hogy az embereknek joga van tudni, mire megy el a befizetett adójuk, és hogy az új szabály már csak azért is fontos, mert

több országban is komoly visszaélések voltak az uniós támogatásokkal kapcsolatban.

 

Ezen a ponton elszabadultak az indulatok. Varga szerint Brüsszel egy szellemi buborékban él, melyet a liberális elit sajtó irányít, melyek egyetlen központból pénzelt civil szervezetek megmondóembereinek véleményét továbbítják.

 

Szerinte

Brüsszel kiszorítja a másként gondolkodókat,

a jobboldali politikusok véleményére nem kíváncsi, a jogállamisági jelentések pedig a liberális civil szervezetek megbízásából készülnek.

 

Amikor Hohlmeier arról kezdett el beszélni, hogy ezt a buborék példát, és a teljes nyugati sajtó összemosását rendkívül furcsa elképzelésnek tartja, akkor Varga közbevágott, úgyhogy a német politikus érdemi reakcióját nem lehetett érteni.

 

Hohlmeier ezek után az EU-s pénzek felhasználásának aggályairól beszélt. A képviselő első körben direkt nem Magyarországgal példálózott, de Varga ismételt méltatlankodása után rátért hazánkra is.

Felhozta a sajtószabadság hiányát, az igazságszolgáltatás függetlenségének sérülését, és azt, hogy az állami hivatalok nem kezelik egyenlően az embereket,

hanem politikai alapon jobb bánásmódban részesülnek egyesek, és a magyar felsőoktatás autonómiáját is féltette.

 

Varga szerint éppen ezek azok az elcsépelt gondolatok, melyeket a már emlegetett véleménybuborékban agyaltak ki.

 

Szóba került az az állítólagos levél is, mely szerint az EB felszólította Magyarországot, hogy

szigorítsa a közbeszerzési szabályokat, hogy ne legyen mód többé rendszerszintű csalásokra,

és a törvénymódosításokat még azelőtt fogadja el a magyar parlament, hogy a 750 milliárd eurós mentőcsomagból utalni kezdenék a pénzeket.






 

Ezt az utasítást akkor maga Gulyás Gergely cáfolta meg. Most viszont Varga Judit kijelentette, informálisan ugyan, de valóban érkezett ilyen kérés a magyar kormányhoz.

 

Hozzátette, az üzenet az európai szemeszterről szóló párbeszéd része volt, nem lehet kiszedni a kontextusból, és nagyon csodálkozik, hogyan szivároghatott ki, és botrányos, ha ezt az Európai Bizottságtól adta oda valaki az információt kiszivárogtató Reutersnek.

 

Hozzátette, az is csak

nyugati álhír,

hogy a magyar kormány ne akarná módosítani a civil szervezetekről szóló törvényt. Szerinte a külföldi finanszírozás átláthatóvá tételével semmi baja sem volt az EU Bíróságának, csak az eszközökön kell módosítani, erről folynak is az egyeztetések.

 

Hohlmeier hosszan sorolta, hogy a költségvetést felügyelő bizottság elnökeként mennyi megkeresést kap, hogy “miért nem csináltok már valamit”, amikor bűnözők, politikusok és oligarchák gazdagszanak az EU pénzén.

 

Az igazságügyi miniszter erre visszakérdezett:

miért van az, hogy mindig csak a kis tagállamokat támadják, a nagyokat bezzeg sosem vizsgálják?

 

A vita végén Monika Hohlmeier összegezte Magyarország álláspontját: a kormány úgy hiszi, őket mindenki támadja, hazugságokat terjesztenek róluk, rosszat akarnak nekik, miközben éppen ők azok, akik még a saját szövetségeseiket – például Manfred Webert – is kegyetlenül támadják.

Hozzátette,

nem normális minden ellen tiltakozni és mindenkivel a legkeményebb hangnemben veszekedni.

 

Varga erre ingerülten közbevágott, a vita elmérgesedett és az utolsó percekben már már semmit sem lehetett érteni a párbeszédből.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top