Balaton környéki fejlesztésekről és korrupciós ügyekről érdeklődik az unió

Pénteken hivatalos levélben szólította fel az Európai Bizottság Magyarország és Lengyelország kormányát, hogy adjon számot a jogállami feltételrendszer előírásaival kapcsolatban. A kormánynak két hónapja van a válaszadásra, a bizottság pedig ezen válaszok alapján dönti majd el, befogadja-e a magyar és a lengyel helyreállítási tervet.

A Politico újságírói megszerezték a leveleket, szerintük ezek az írások informálisan ugyan, de tulajdonképpen a jogállamisági eljárás kezdetének vehetők. Az Európai Bizottság szerint többek között az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák, a korrupciós ügyek nem hatékony üldözése, valamint a közbeszerzések hiányosságai veszélyeztethetik az EU pénzügyi érdekeit. A Magyarországnak írt levélben, amelyet Gert-Jan Koopman költségvetési főigazgató írta alá, 16 konkrét kérdést intéztek a magyar hatóságokhoz. A kérdések olyan témákat érintenek, mint az összeférhetetlenség problémái, hogy ki részesül az uniós támogatásokból, és hogy milyen felülvizsgálati lehetőségekre van mód a független bíróságokon.

Az unió aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt években többször előfordult, hogy az unió csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatott kezdett egy Magyarországot érintő ügyben, mire a magyar kormány inkább kivonta az adott projektet az uniós finanszírozás alól, és a hazai költségvetésből fizette. Ez a gyakorlat a levél szerint rossz hatással volt a az Európai Bizottság ellenőrzési gyakorlatának, és az OLAF-vizsgálatainak elrettentő erejére.

A Politico szerint a levél kitér a Balaton környéki fejlesztések kérésére is, utalva azokra az aggodalmakra, melyek szerint Orbán Viktor barátai és rokonai kaptak uniós támogatásokat a térségben. Az Európai Bizottság azt kéri a magyar kormánytól, hogy közölje a balatoni projektek finanszírozására fordított uniós forrásokból származó összegeket, és nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét. Továbbá arra kérték a magyar kormányt, hogy jelezze, hogy milyen intézkedéseket tettek „a budapesti repülőtér esetleges részvényeladásaival kapcsolatos esetleges összeférhetetlenség megelőzése és kezelése érdekében”. A levél kitér az Országos Bírói Tanács elnökének túlhatalmára is.

A jogállamisági feltételrendszer lényege az, hogy egy állam addig nem részesülhet uniós forrásból, amíg megsérti a jogállamiság normáit, az EU ugyanis nem lát garanciát arra, hogy a források elcsalása ellen garancia lenne az országban. A 2021-től induló uniós költségvetés és helyreállítási program keretében elfogadott feltételrendszer jogszerűségét vitató magyar és lengyel kormány az EU Bíróságától kért véleményt, amely a jövő év elejére várható (a luxembourgi testület főtanácsnoki véleményét, amely általában megegyezik a későbbi ítélettel, decemberben hozzák nyilvánosságra).

forrás