Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?
Az OECD Pension at a Glance 2021 c. kiadványa szerint jelentős nyugdíjreformok zajlanak a világban:
Hollandiában a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat reformálnák meg,
Kanadában egy új nyugdíjtervet vezetnének be,
Svájcban megszűnne a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása,
Franciaország egységesítené a nyugdíjrendszerét,
Spanyolországban büntetnék az idő előtti nyugdíjba vonulást,
a törököknél és az íreknél pedig az automatikus nyugdíjtagság rendszerét reformálnák meg.
Az OECD országok nyugdíjhelyzetével bővebben már ebben a cikkben foglalkoztunk, mostani cikkünkben azt járjuk körül, hogy az egyes országok milyen lépéseket kívánnak tenni nyugdíjrendszerük fenntarthatósága érdekében, és ebben a képben hol helyezkedik el Magyarország.
Hollandia
Hollandiában folyamatban van a kvázi kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszerek rendszerszintű reformja azáltal, hogy a tagokat a járadékfizetésen alapuló nyugdíjprogramokból (defined benefit, DB) a járulékfizetésen alapuló nyugdíjprogramokba (defined contribution, DC) helyezi át, amelyekben az egyéni választások korlátozottak mind a befektetés, mind a vagyonkivonás tekintetében, és a felhalmozott vagyont is csak éves járadékként fizetik ki.
Defined benefit vs defined contribution – Mi a különbség?
A hozzájárulással meghatározott nyugdíjprogramok (defined contribution) a befizetések mértékét rögzítik, többnyire a jövedelem egy bizonyos mértékében határozzák meg. Itt a végső kifizetés mértéke legalább annyira függ attól is, hogy mekkora hozamot értek el a befektetésen. Ezzel szemben a szolgáltatással meghatározott programoknál (defined benefit) a kifizetés mértéke van rögzítve, általában a jövedelemre és a munkában töltött évek számára is építő képlettel. Leegyszerűsítve tehát előbbinél a járulékfizetés, utóbbinál pedig a járadékfizetés mértéke a rögzített.
Ez utóbbiakat általában a kollektív hozzájárulással meghatározott (CDC) konstrukciók közé sorolják.
Mi az a kollektív hozzájárulással meghatározott (CDC) konstrukció?
A Collective Defined Contribution (CDC) a munkavállalói nyugdíjbiztosítás új típusa, amelynek értelmében a munkaadók rögzített mértékű járulékot fizetnek a rendszerbe, a tagoknak pedig változó emeléssel fizetnek nyugdíjat.
2020 júliusában a holland kormány megállapodásra jutott a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat érintő reformokról, amelyek magukban foglalják a meglévő DB programok tagjainak áthelyezését a CDC-programokba, valamint az életkoron alapuló járulékkulcsok megszüntetését. A DB nyugdíjprogramoktól való eltávolodás fő mozgatórugója egyrészt ezen programok folyamatos fizetőképességi problémája, másrészt jelentős az ellenállás a DB-juttatások és nyugdíjkifizetések szükséges kiigazításával szemben, amire a társadalom öregedése és a tartósan alacsony kamatlábak miatt lenne szükség. A kormány azt tervezi, hogy 2023-ig bevezeti az új jogszabályt, a DB alapokat 2027-ig CDC-vé kell alakítani, miután elérik a legalább 95%-os finanszírozási arányt.
Kanada
2020 decemberében a DB-ről a tisztán DC-rendszerekre való átállás korlátozása érdekében a kanadai quebeci kormány elfogadta a célzott járadékfizetési nyugdíjterv (TBPP) bevezetéséről szóló törvényt a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszereken belül.
A szabályozást még véglegesíteni kell, de az alapfelvetés szerint a TBPP-tervben az egyéni juttatások kiszámítása a DC- vagy a DB-szabályokat követné, amelyek az elért kereseten alapulnának, de a jogosultságok és a juttatások lehetséges kiigazításával, így az összes kockázatot együttesen viselnék a munkavállalók, miközben a járulék mértéke idővel változna, például alkalmazkodna a várható hozamokhoz és a várható élettartam emelkedéséhez az eredetileg kitűzött, nyugdíj-helyettesítési célráta elérése érdekében. Az Egyesült Királyságban 2021-ben egyébként már törvényi keretet fogadtak el a CDC nyugdíjrendszerek létrehozására, a Royal Mail azt tervezi, hogy 2022-ben az első olyan vállalat lesz, amely ilyen rendszert indít az Egyesült Királyságban.
Svájc
Svájcban folyamatban van a nők nyugdíjkorhatárának 64-ről 65 évre történő emelése, legkorábban 2023-tól lépnék ezt meg évente három hónappal, hogy a férfiak és nők nyugdíjkorhatárát 2027 körül kiegyenlítsék. Kiegyenlítő intézkedésként az 58 éves vagy annál idősebb nők a törvény hatályba lépésekor nyugdíjkiegészítést kapnának az új nyugdíjkorhatárban való nyugdíjba vonuláskor, a kompenzációs csomag összege és fedezete azonban még vita tárgyát képezi.
A végleges parlamenti jóváhagyás 2021 végére várható, bár a törvényt valószínűleg népszavazásra fogják bocsátani (egy hasonló reformot 2017-ben a népszavazás már elutasított). Kiegészítő intézkedésként szóba került a nyugdíjak finanszírozása érdekében az áfaemelés, amihez alkotmánymódosításra, emiatt pedig ismét csak népszavazásra lenne szükség.
A svájci parlament alsóházának bizottsága új javaslatot is készít a hosszabb várható élettartamnak foglalkoztatói nyugdíjprogramokra gyakorolt hatásának kezelésére. Ennek kertében a nyugdíjvagyon éves nyugdíkifizetéssé való alakítására használt ún. átváltási árfolyam 6,8%-ról 6,0%-ra csökkenne, ami minden egyéb tényező változatlansága esetén 12%-kal csökkentené a jövőbeni juttatásokat. A reform hatásának enyhítésére 15 évre célzott nyugdíjjuttatást vezetnének be.
Emellett kiterjesztenék a kötelező nyugdíjbiztosítást az alacsony keresetűekre és a fiatalokra. Ennek keretében az átlagkereset 12%-ára csökkenne a foglalkoztatói nyugdíjból kötelezően fedezendő minimálkereset küszöbértéke (ez csaknem fele az eddigi küszöbnek), a járulékfizetési kötelezettség pedig 20 éves kortól kezdődne, szemben a jelenlegi 25 éves kortól.
Franciaország
Franciaország megkísérelte egységesíteni nyugdíjrendszerét egy univerzális pontrendszer bevezetésével, amely kiterjed a magán- és közszférában dolgozókra, valamint az egyéni vállalkozókra. A javaslat 42 kötelező nyugdíjprogram összevonására terjedt volna ki, amelyek sok esetben nagyon eltérő szabályok alapján működnek. 2020 januárjában a parlament a jogi eljárás első szakaszában megszavazta a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatot, márciusban azonban a folyamatot felfüggesztették a COVID-19 világjárvány kitörése miatt.
Spanyolország
Spanyolországban a kormány és a társadalombiztosítási felek 2021-ben előzetes megállapodásra jutottak, aminek nyomán a kormány augusztusban reformjavaslatot nyújtott be az Európai Bizottság kérésére a helyreállítási terv részeként. A javaslatot várhatóan 2023 végéig hajtják végre.
A javaslat jobban büntetné az idő előtti nyugdíjba vonulást, a korengedményes nyugdíjazás jövőbeni szankcióit a mostani évi 6–8%-ról 4,75–15,5%-ra emelnék. Ez persze függne a járulékfizetési időszaktól és a törvényben előírt nyugdíjba vonulás időpontjától, ami általában alacsonyabb szankciókat vonna maga után, de csak 23 vagy 24 hónappal a törvényes nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulás esetén.
Ezen túlmenően a nyugdíjak elhalasztásának ösztönzőit is javítanák, halasztás esetén évenként 4%-kal nőnének az ellátások, szemben a mostani 1,5-4%-kal, a munkában töltött évek hosszától függően. Alternatív megoldásként lehetséges lenne a nyugdíjba vonulás elhalasztása után járó éves ösztönzők egyösszegű kifizetése, amely éves szinten 30-50%-os plusz éves juttatást eredményezne.
A megállapodás azonban nem tartalmaz konkrét intézkedéseket a pénzügyi fenntarthatóság kérdésének kezelésére. Tartalmazza ugyanakkor a nyugdíjak teljes mértékben az árakhoz való indexálását, és ezzel az indexálási kiigazítás (IRP) végleges megszüntetését, amely a nyugdíjak csökkenését eredményezte reálértéken 2017-ben és 2018-ban.
Emellett teljes mértékben megszűnne a felfüggesztett (és soha nem alkalmazott) fenntarthatósági tényező, amely az induló nyugdíjösszegeket a várható élettartam javulásával arányosan csökkentette volna. Ehelyett egy új mechanizmustól, az úgynevezett Intergenerational Equity Factotól várják majd a pénzügyi fenntarthatóság javulását, amely 2027-től lépne hatályba. Ezt a mechanizmust még homály fedi, de a megállapodás elismeri, hogy a nyugdíjfinanszírozás egyensúlyhiányának kezelésére további hozzájárulásra lenne szükség az állami költségvetésből. 2020-ban és 2021-ben egyébként nőtt a nyugdíjrendszerek állami támogatása.
Írország
Írországban a kormány által 2019-ben bejelentett és eredetileg 2022-re tervezett, a dolgozók automatikus nyugdíjtagságának bevezetését legalább 2023-ra halasztották. A feltételezések szerint a minimális nyugdíj-hozzájárulási ráta fokozatosan eléri majd a 12%-ot, amely egyenlően oszlik el a munkáltatók és a munkavállalók között. Ha ezzel sikerül széles körű lefedettséget teremteni, mint például az Egyesült Királyságban, akkor a jövőbeni nyugdíjak jelentősen növekedni fognak. Jelenleg a járulékalapú alapnyugdíj az egyetlen elterjedt nyugdíjprogram Írországban, amely 2020-ban a bruttó átlagbér 28%-ának megfelelő ellátást biztosított.
Törökország
Törökország egy olyan új magánnyugdíj-program bevezetését tervezi, amely 2022-től kötelezővé tenné a munkaerőpiacra belépők számára a tagságot, míg a többiek számára ez továbbra is választható lehetőség maradna.
A programba 3%-os járulékkulccsal szállnának be a munkáltatók, 0,5% és 3% közötti hozzájárulással pedig a munkavállalók. Ez a reform a 2017-ben már bevezetett automatikus tagsági rendszert (OKS) követi a sorban, amelynek lefedettsége kiábrándító volt.
A jogalkotók abban bíznak, hogy egy további rendszer bevezetése és a teljes nyugdíjjárulék emelése nagy segítség lehet ahhoz, hogy Törökország felkészüljön a népesség elöregedésének még korai szakaszában bekövetkező felgyorsulására. A jelenlegi állami járadékfizetésen alapuló nyugdíjprogram nagyvonalú, ami 101%-os nettó helyettesítési arányt eredményez 65 éves korban.
Mi a helyzet Magyarországon?
Az OECD friss tanulmányából többek között kiderül, hogy:
Magyarországon a medián életkor 2050-re 50 év körülire nőhet a tavalyi 42-43 körüliről.
Az OECD országokban a 65 évnél idősebbek rendelkezésre álló jövedelme átlagosan a teljes népesség rendelkezésre álló jövedelmének 88%-át adta 2018-ban. 2000 óta a vizsgált 32 országon belül 10 százalékpontnál nagyobb növekedés volt ebben többek között Magyarországon is.
Magyarország kapcsán külön kiemeli a tanulmány a 2021 januárjában bevezetett 13. havi nyugdíjat, amelyet kezdetben a havi nyugdíj 25%-ának megfelelő mértékben ígért kifizetni a kormány, ezt 2024-re emelték volna az akkori tervek szerint 100%-ra (azóta már bejelentették, hogy a 13. havi nyugdíjat egy összegben, jövőre fizeti ki a kormány).
A tanulmány szerint ez 8,5%-os nyugdíjemelésnek felel meg.
Ugyanakkor rávilágítanak a szocho csökkentés miatti jövőbeni kihívásokra, miután a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó 17,5%-ról 15,5%-ra csökkentése is hozzájárul a jövőben a nyugdíj-finanszírozási hiány növekedéséhez, amit most még az erős munkaerő-piaci adatok ellensúlyozni tudtak. Csakhogy a társadalom elöregedése miatt a jövőben ez a probléma egyre égető lesz,
a várakozások szerint Magyarországon 2019 és 2050 között a GDP arányában mért nyugdíjkiadások 8,3%-ról 11,2%-ra emelkednek majd.
A nyugdíjkorhatárok emelése tehát itthon is egyre égetőbb kérdés, különösen, ami a nők korai nyugdíjba vonulását jelenti. Ha ugyanis a fentiek szerint Svájc meglépi a nők nyugdíjkorhatárának emelését, akkor
az OECD országokon belül már csak Magyarországon, Izraelben és Lengyelországban tér el a jövőbeni normál nyugdíjkorhatár a férfiak és a nők között.
Ha már nyugdíjreformok, itthon is felmerült már a lengyel példához hasonló, automatikus beléptetése a munkavállalóknak nyugdíjprogramokba. A jóléti alapok ötletével az MNB állt elő még 2019-ben, de érdemi előrelépés ebben azóta sem történt. Pedig a javaslat jelentős ösztönzőket tartalmazna a nyugdíjcélú megtakarításokat tekintve:
A munkáltatók a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel adó-és járulékmentesen (vagy kedvezményes adózással) egészíthetnék ki opcionálisan, vagy az ajánlott mértékig kötelezően.
Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá.
A csökkenő adókörnyezetben célszerűbb lehet egy normatív jellegű állami támogatás bevezetése a jelenleginél alacsonyabb limittel. A támogatás mértéke sávozható, például az alapeset választása esetén 10 százalék, magasabb bérarányos vállalás esetén 20 százalék normatív támogatás kerülne jóváírásra az egyéni számlán, de például a mai 150 000 forintos limit leszállítható 100 000 forintra. Ezzel az ösztönzés mainál szélesebb kört tudna rendszeres megtakarításra bírni.
További lehetőség a gyermekvállalás ösztönzése a megszületett gyermekek után fizetett egyszeri juttatással a nyugdíjkiegészítő számlára, vagy a normatív támogatásnövelésével. Az új támogatási rendszer nem érintené a nyugdíjbiztosításokat, ott a jelenlegi adójóváírás és limitek megtartásával lenne biztosítható a további megtakarítás lehetősége.
Alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban, hasonlóan, mint a briteknél, az amerikaiaknál, az olaszoknál vagy a lengyeleknél. A munkavállalók tehát alanyi jogú tagság mellett dönthetnek a befizetésről és annak mértékéről. Ennek adminisztrációja leghatékonyabban a munkáltatókon keresztül valósulhat meg.
A jóléti alapokba érkező befizetések különböző célokat szolgálnak, ennek érdekében a nyugdíj-és egészség zseb egymástól elkülönül. Bizonyos élethelyzetekben, mint első lakás vásárlása, gyerekszületés, vagy rendkívüli családi események (családfenntartó munkanélkülisége, idős hozzátartozó ápolása) a zsebek átjárhatók lennének, mellyel a jelenleg a rendszerből hiányzó fiatalok körében is ösztönözhetővé válna a nyugdíjcélú és egészségcélú megtakarítási hajlandóság.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.