Politika

Kiderült hány milliót kap havonta Schmidt Mária egy nagyrészt közpénzből működő közalapítvány főigazgatójaként

fuggetlennemzet.hu

Egymilliárd forinttal több jutott tavaly a Schmidt Mária-féle közalapítványnak. A főigazgató 64 millió forintot keresett, azaz hivatalosan magasabb a bére, mint a miniszterelnöknek.

Tavaly a 2018-as évhez képest egymilliárd forinttal többet, 5,5 milliárd forintot adott a kormány a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTKK) működésére – derült ki a szervezet közhasznúsági jelentéséből. A Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, valamint a Kertész Imre Intézetet működtető alapítványnak saját bevétele elsősorban a belépőjegyek értékesítéséből keletkezett, az ebből származó nettó árbevétel 758 millió forint volt.

A beszámoló szerint továbbra is igen jól keresett a kormány által alapított szervezet főigazgatója, Schmidt Mária: juttatása ugyan csökkent a 2018-as 97 millió forinthoz képest, de még így is elérte a 64 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy havonta átlagosan 5,3 millió forintot kapott, azaz többet mint a 3 millió forintot kereső Áder János államfő és a hivatalosan 1,5 millió forintból gazdálkodó Orbán Viktor miniszterelnök. A kuratóriumi tagok korábban nem kaptak fizetést, de 2019-ben ez is megváltozott, így 11 millió forint jutott a Szájer József fideszes EP-képviselőt, Martonyi János ex-külügyminisztert és Lánczi Andrást, a Corvinus Egyetem rektorát, a kormányközeli Századvég Alapítvány elnökét is soraiban tudó hattagú testületnek.


Az alapítvány egyébként számtalan olyan százmilliós-milliárdos állami támogatású projektet is futtat, amely éveken keresztül munkát ad majd a szervezetnek. A KKETTKK bonyolította például az 1956-os forradalom – négy évre széttagolt – emlékévéhez kapcsolódó rendezvényeket és pályázatokat, de az alapítványhoz fűződik egyebek mellett az I. világháborús évfordulóról, valamint a 30 évvel ezelőtti rendszerváltásról szóló programsorozat is. Ezekhez képest „kisebb” összeg jutott a Terror Háza Múzeum felújítására (mindössze 60 millió forint), és a beszámoló alapján úgy tűnik, „a terhelés miatt” ez idén sem lesz másként.

„A következő munkaév (azaz a 2020-as – a szerk.) közalapítványi programterve részben a rendszerváltozás 30. évfordulója, illetve a Puskás Múzeum kialakítása jegyében zajlik majd, de előzetesen számolnunk kell azzal, hogy az első világháborút lezáró Trianoni békediktátum 100. évfordulójának központi programsorozata is bővítheti a közalapítvány tevékenységi körét. Jelen terhelés mellett sajnos nincsen műszaki, kreatív és történészszakmai tervezői erőforrásunk a Terror Háza Múzeum szükséges műszaki, kiállítástechnológiai és tartalmi megújítására, de bízom bízom benne, hogy a fenti feladatok elvégzését követően végre nekiláthatunk ennek a feladatnak is” – áll a dokumentumban.

Jutott idő azonban könyvkiadásra, így az alapítvány tavaly sikeresen megjelentette – mások mellett – Schmidt Mária főigazgató esszékötetét, valamint Szájer József „2014 januárja és 2018 között született gondolatait” tartalmazó tanulmánykötetet is.


Az alapítvány új eszközökhöz is nyúlt az emlékévek lebonyolítása során, emlékezetes például az a bélyegsorozat, amelyet a rendszerváltás évfordulója alkalmából adtak ki. A nyolcrészes összeállításból öt képen MDF-es alapítók szerepelnek (például Szabad György és Csurka István), azonban a többi jelentősebb párthoz köthető politikusok közül nem emeltek ki senkit, sőt kimaradt Antall József korábbi miniszterelnök is. Újszerű ismeretterjesztési megoldás volt a vidéki szállodákban tartott pedagógusképzés is, amely során „a tanárok megismerhették az első világháborúval kapcsolatos legkorszerűbb tudományos eredményeket”. A hat helyszínen tartott történelemórákon a beszámoló szerint 5250-en vettek részt, a költségeket pedig az alapítvány állta. A visszajelzések szerint a résztvevők programmal való elégedettsége 94,8 százalékos volt.

 

Forrás: Népszava




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top