Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke kedden jelentette be, hogy az orbáni korrupció miatt elindítják Magyarország ellen a jogállamisági mechanizmust, azt az új eszközt, amit arra hoztak létre, hogy bizonyos esetekben leállítsák az Európai Unió alapértékeit megsértő országoknak szánt uniós támogatásokat.
Az Europoli összefoglalta, hogyan működik, hogyan vonhatnak el pénzt a nehéz gazdasági helyzetben lévő Orbán-rezsimtől.
A legtöbben jogállami mechanizmusként ismerik a hamarosan elindítandó eljárást, de valójában ez egy másik eljárás neve az EU-n belül. Jogállamisági mechanizmusnak azt hívják, amelynek keretében az EB összeállítja a jogállamisági jelentést. A most elindított mechanizmust feltételességi mechanizmusnak nevezik.
Az Európai Unió régi problémája, hogy mivel többoldalú együttműködésre kitalált szervezet, ezért mostanáig nagyjából semmilyen eszköze nem volt arra, hogy a tagállamait fegyelmezze, amikor azok megsértik valamilyen alapértékét.
A Bizottság az EU-n belül a szerződések őre, és ezért egyértelmű felhatalmazása van arra, hogy adott ügyekben kötelezettségszegési eljárásokat indítson, amikor egy tagállam nem azt csinálja, amiben az EU szerint a szerződések megkötésekor megegyeztek. Ezt viszont az uniós alapértékek tiszteletben tartásával nehéz lenne megoldani.
Erre született megoldásként a hetes cikk szerinti eljárás, az úgynevezett nukleáris opció, amelynek következményeként el lehet venni egy tagállam szavazati jogát az Európai Tanácsban. Ez az eszköz azonban egyszerre túl erős és túl gyenge.
- Túl erős, mert nem arra törekszik, hogy a tagállamok orvosolják a jogállamisággal kapcsolatos problémáikat,
- és túl gyenge, mert a szavazati jog elvonásához egyhangú szavazás kell, így akár egyetlen szövetséges ország is megakadályozhatja annak elfogadását.
A feltételességi mechanizmusban Orbán Viktor szövetségesének, a lengyel kormánynak esélye sincs arra, hogy megvétózza az eljárás végén a büntetést. A végső formájában a feltételességi mechanizmus egy korrupcióellenes eszköz, amellyel meg lehet védeni az Európai Unió költségvetését.
Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy
nem aggódik a mechanizmus miatt, mert az a Helyreállítási Alap (RRF) pénzeire vonatkozik, ám azokból mi még semmit nem kaptunk meg, így nem is tudják tőlünk elvenni.
Az állítás nem igaz. A feltételességi mechanizmus nem csak a Helyreállítási Alap pénzeire vonatkozik. A mechanizmus a teljes uniós költségvetésre vonatkozik, így nem csak a még meg nem kapott helyreállítási pénzeket, hanem az összes uniós támogatást le lehet vele állítani.
A feltételességi mechanizmus lényege, hogy akkor lehet alkalmazni, ha a tagállamokban tapasztalt konkrét ügyek – amelyek megsértik az EU alapértékeit – hatással vannak vagy hatással lehetnek az uniós költségvetésre és az EU pénzügyeire.
Annyira konkrét esetek ezek, hogy a mechanizmusról szóló rendelet fel is sorol egy csomó példát, amelyekre alkalmazni lehet:
- a) az uniós költségvetést – beleértve az uniós költségvetés által garantált kölcsönöket és egyéb eszközöket is – végrehajtó hatóságok megfelelő működése, különösen a közbeszerzési eljárások vagy a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárások keretében;
- b) a pénzügyi kontrollt, monitoringot és ellenőrzést végző hatóságok megfelelő működése, valamint a hatékony és átlátható pénzgazdálkodási és elszámoltathatósági rendszerek megfelelő működése;
- c) a nyomozó és a vádhatóságok megfelelő működése az uniós költségvetés végrehajtását vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő csalással – többek között adócsalással –, korrupcióval vagy az uniós jog ezzel összefüggő egyéb megsértésével kapcsolatos nyomozás és vádeljárás során;
- d) az a), a b) és a c) pontban említett hatóságok intézkedéseinek vagy mulasztásainak független bíróságok általi hatékony bírósági felülvizsgálata;
- e) az uniós költségvetés végrehajtását vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő csalásnak – többek között adócsalásnak –, korrupciónak vagy az uniós jog ezzel összefüggő egyéb megsértésének megelőzése és szankcionálása, valamint a nemzeti bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok által hatékony és visszatartó erejű szankciók kiszabása a címzettekkel szemben;
- f) a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetése;
- g) az OLAF-fal és – az érintett tagállam részvételétől függően – az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködés a nyomozásaik vagy a vádeljárásaik során az alkalmazandó uniós jogi aktusok szerint a lojális együttműködés elvével összhangban;
- h) a hatóságoknál tapasztalt egyéb, az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából releváns helyzetek vagy magatartások.
A mechanizmust tehát ehhez hasonló, de nem kizárólag ezekben az esetekben lehet alkalmazni.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben leírta, hogy milyen jogállami ügyekben lát problémákat Magyarországon. Az ügyek mindegyike a korrupcióhoz és a pályáztatáshoz kapcsolódott, egyik sem volt politikai természetű.
A mechanizmus megakadályozhatja akár azt is, hogy Magyarország új jogi kötelezettségeket vállaljon, vagy új uniós kölcsönt vegyen fel, valamint csökkenthetik bizonyos programok előfinanszírozását, illetve előrehozhatják a kifizetési határidőket. Valójában tehát csak egyetlen eszköz a sok közül az, hogy felfüggesztik a kifizetéseket.
A rendeletben szerepel az is, hogy Magyarországnak a már elindított, uniós finanszírozásból működő programokat folytatnia kell, tehát, ha az EU nem fizet, akkor saját költségvetési forrásból kell kifizetni a pályázatok nyerteseit.
A Bizottság húsvét után küldheti el a konkrétumokat tartalmazó levelet, amelyre egy hónap alatt kell válaszolnia a magyar kormánynak – kifogásokkal vagy megoldási javaslatokkal. Az EB ezután nyújtja be a Tanács elé szavazásra a javaslatát.
Ugyan a konkrét ügyeket nagyon pontos és jogszerű indoklásokkal kell benyújtani, végső soron nem egy bíróság, hanem politikusok döntenek róla. Ebben az esetben viszont más a helyzet, mint a hetes cikknél, ugyanis nem szükséges egyhangú szavazás az elfogadásához. Elég a minősített többség is, a tagállamok 55 százaléka, amely lefedi az EU népességének 65 százalékát. Így sokkal valószínűbb, hogy a mechanizmus konkrétan életbe fog lépni, mert a lengyel szövetség sem tudja megvédeni Magyarországot.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.