Politika

Kihagyhatatlan: Csongrád-Csanád „vármegyéből” köszönt el a Szeged TV műsorvezetője (+videó)

nyugatifeny.hu

Nem nyelvbotlás volt.

Frappáns elköszönéssel reagált kedd este a Szeged TV arra a hírre, miszerint újra bevezetik Magyarországon a főispáni tisztséget, Magyarország megyéit pedig mostantól vármegyéknek fogják hívni.

“Önöknek pedig nagyon köszönöm a figyelmet, Téma című műsorunkat látták Csongrád-Csanád vármegyéből!”

– mondta Balogh Judit műsorvezető az adás végén.

A reakciót a Media1 vette észre, amely videófelvételt is közzétett az elköszönésről:

A műsorvezető és a Szeged TV ezzel a legújabb, már be is nyújtott alaptörvény-módosítás tervezetre reagált, amely amellett, hogy összevonja az Európai Parlamenti választásokat az önkormányzati választásokkal, a megyéket átnevezi vármegyékre, így elfogadását követően Magyarország megyéit ezután vármegyéknek kell majd hívni.


A javaslatot Kocsis Mátéa Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be. Magyarországon a vármegye (latinul comitatus) kifejezés 1000 és 1949 között volt használatban, 1949-ben azután az akkor elfogadott új Alkotmány hivatalossá tette a megye megnevezést, amit azóta is használunk.

Az Alaptörvény változtatásával most 73 évet megy vissza Magyarország az időben.

Tegnap döntöttek arról is, hogy egy másik törvényjavaslattal a kormánybiztosokat átnevezi a Fidesz-KDNP kormány főispánokká.

A közösségi médiát kedd estére teljesen elárasztották a különböző, a megyéket és a kormánybiztosokat átnevező alaptörvény-módosításon gúnyolódó bejegyzések. A Szeged TV is egyfajta humornak szánta ezt az elköszönést.

“Az ispán (megyésispán) eredetileg a megyék élére állított királyi tisztségviselő. Az 1290:3 tc. szerint csak nemes ember tölthette be ezt a tisztséget. A középkorban a megyésispánságok jelentős részét országos vagy udvari főméltóságok viselték. A megyésispánt a király nevezte ki meghatározatlan időre. A XIV. század közepéig authentikus pecséttel rendelkezett, és az ország bárói közé számították. A megyésispánok főispán elnevezése csak a XVI. század elejétől vált általánossá. A főispán a középkorban a király előtt tette le esküjét. A XVI. századtól a vármegyék megkövetelték, hogy az eskütétel előttük történjen. II. József idejében (1785-1790) szünetelt a főispáni állás, helyette királyi biztosok töltötték be a tisztséget. A XIX-XX. században többször is változtattak a tisztség tartalmán, de fő funkciói megmaradtak: a főispán az állam képviselője volt a törvényhatósági közigazgatásban, akit ekkor már a belügyminiszter előterjesztésére az uralkodó nevezett ki, és a törvényhatósági közigazgatásban a főispán volt a törvényhatósági közgyűlések elnöke. A tisztséget 1950-ben megszüntették”


— idézi a Media 1 a Somogy.hu-t.

(media1.hu) | forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top