Politika

Az Unió rászólt Szlovákiára a magyar kisebbségek sanyargatása miatt

index.hu
Az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága szerint fennáll a gyanú, hogy a szlovák hatóságok még mindig alkalmazhatják az 1945-ös, elsősorban a magyar és német kisebbségeket célzó vagyonelkobzási rendeletet, az úgynevezett Beneš-dekrétumokat. Északi szomszédunk már reagált is a felvetésre.

Nagyjából ötévente a tagállamok aktuális kisebbségvédelmi jelentéseket adnak le, amelyeket a bevezetőben említett, 18 független szakértőből álló bizottság ellenőriz. A koronavírus-járvány miatt a tagok 2021 szeptemberében tudtak ellátogatni Szlovákiába a még 2018-ban leadott aktuális jelentés ellenőrzése céljából – derül ki a ma7.sk beszámolójából. Ottjártukkor a bizottság tagjai a szlovákiai magyar civil szervezetek képviselőivel is egyeztettek. A tapasztalatokat összegző jelentés 2022. június 15-én látott napvilágot.

A bizottság nagyra értékeli, hogy Szlovákia az elmúlt években növelte a kisebbségi kultúrák és média támogatását, ugyanakkor több mindent kifogásolt, szerinte például

A SZLOVÁK HATÓSÁGOK NEM ELÉGGÉ VAGY CSAK SOKÁRA ÍTÉLIK EL AZ ERŐSZAKRA ÉS A GYŰLÖLETRE VALÓ USZÍTÁST A NYILVÁNOS ÉS POLITIKAI BESZÉDBEN.

A jelentés 119. pontjában a bizottság hangot ad gyanújának, a független szakértők szerint „a szlovák hatóságok még mindig alkalmazhatják az 1945-ös, elsősorban a magyar és német kisebbségeket célzó vagyonelkobzási rendeletet (az úgynevezett Beneš-dekrétumokat)”.


A magyarokat érintő ajánlásokról a szlovák összefoglaló – amely az eredeti angol szöveg alapján készült – nem tesz említést a ma7.sk szerint. A szlovák fél megalapozatlannak tartja a felvetést, mint jelezték: a Csehszlovákia és Magyarország közötti vagyonjogi és pénzügyi problémákat az 1949-től érvényes csorbatói egyezménnyel rendezték.

Mind az elnöki rendeleteket, mind a magyar lakosság kitelepítését történelmi összefüggéseiben és a második világháború eredményeinek viszonylatában kell szemlélni. A második világháborúhoz hasonlóan ezek az intézkedések is számos egyéni sérelmet és tragédiát eredményeztek. Ezek azonban törvényes és legitim intézkedések voltak

– közölte Szlovákia.

A BIZOTTSÁG AZT KÉRI A HATÓSÁGOKTÓL, HOGY KEZDJENEK PÁRBESZÉDET AZ ÉRINTETT KISEBBSÉGEK KÉPVISELŐIVEL

a vagyonelkobzásról szóló rendeletnek a jelenlegi etnikumközi kapcsolatokra gyakorolt lehetséges negatív hatásairól.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top