Az öt feltörekvő piaci ország a legsérülékenyebbek között van, ebbe a csoportba került Magyarország.
Öt feltörekvő piaci ország, Ukrajna, Brazília, Egyiptom, Ghána és Magyarország a legsérülékenyebb a kötvényhozamok emelkedése és a finanszírozási költségek elszállása szempontjából – figyelmeztet szerdai elemzésében az S&P Global. A cég szakértői szerint az elmúlt hónapokban látott folyamat akár az érintett országok hitelminősítői besorolására is negatív hatással lehet.
Először tavaly készített elemzést az S&P Global arról, milyen hatással lenne az egyes országok költségvetési helyzetére a finanszírozási költségek 100, illetve 300 bázispontos emelkedése az alappályához képest, ezt a modelljüket frissítették most. A cég kiemeli, hogy a fejlett országoknak csak kis részét érinti a probléma,
öt feltörekvő piaci ország viszont a legsérülékenyebbek között van, ebbe a körbe került be új tagként Magyarország is.
Jelentésükben kiemelik, hogy az adósság átlagos futamideje hét év körül van szinte minden vizsgált országban, vagyis az emelkedő kamatok a költségvetés számára fokozatosan növekvő terhet jelentenek. Hozzáteszik, hogy a feltörekvő piacon elsősorban azok az országok vannak veszélyben, melyeknél a bruttó refinanszírozási költség meghaladja a GDP 10%-át, számukra a következő időszakban a Fed kamatdöntéseinek tempója jelenti a legfőbb rizikót.
Ezen túl külön negatív hatás, hogy miközben a fejlett országok jellemzően saját devizájukban adósodnak el,
a feltörekvőknél jelentős a szerepe a devizaadósságnak.
Ezt pedig a modellbe is be kellett építeni, a belső eladósodás és a devizaadósság súlyozott átlagát vették alapul a számításkor.
Ukrajna ügyében például az elemzés hangsúlyozza, hogy a dollárban számított GDP akár a felére is zuhanhat idén a háború következtében, ez pedig az adósságfinanszírozást is megdobja a nemzeti össztermék arányában, hiszen ugyanakkora nominálisan lejáró dollár adósságtömeg kétszer akkora arányt képviselhet.
Magyarország esetén azt emelik ki, hogy a régióban jelentős az államadósság, amiből évente a GDP 11,5%-ának megfelelő mennyiséget kell megújítani becsléseik szerint. Ennek alapján pedig a nemzeti össztermék 1,6 százalékával nőhet a finanszírozási költség 2025-ig,
ez jelen állás szerint nagyjából 800 milliárd forintos extra teher.
Korábban a Portfolio is elemezte a magyar kamatkiadások jelentős emelkedését, számításaik szerint évente 300-400 milliárd forintos plusz terhet jelenthetnek a magasabb hozamok. Sőt, a 2023-as költségvetés tervezetében a kormány is jelentős emelkedéssel számolt ezen a soron.
Az S&P véleménye most azért lényeges, mert a világ legnagyobb hitelminősítőjéről beszélünk,
mely elemzésében hangsúlyozza, hogy az egyébként is kifeszített költségvetéseket újabb kihívás elé állítják az emelkedő hozamok. Ez pedig a cég minősítési kritériumrendszerében is hangsúlyosan szerepel, egyrészt a költségvetési hiány, másrészt az adósság fenntarthatósága szempontjából.
Vagyis az biztosan nem jó túl hír Magyarország számára, hogy a legsérülékenyebbek közé sorolták.
Az S&P szakértői egyébként legközelebb augusztus 12-én teszik közzé a magyar adósbesorolás felülvizsgálatának eredményét, vagyis legkorábban akkor tudhatjuk meg, mit jelent a mostani elemzés a BBB osztályzatunk szempontjából, melyre most stabil kilátás van érvényben.
(portfolio.hu) | forrás
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.