Politika

Orbán Viktor Tusványoson: Mi nem akarunk kevert fajúak lenni!

nyugatifeny.hu

Már 2030-ra gyúrnak.

A Nyugatnak vége van — mondta Orbán Viktor Tusványoson, a Bálványosi Szabadegyetemen, ahol két év szünet után először beszélt.

Egészséges bárány bírja a bundáját — mondta Orbán a melegre utalva beszéde elején.

Jó okunk van, hogy Fidesz-fröccsöt igyunk, az kétharmad-egyharmad, és ebből is látszik, hogy van, ami örök — viccelődött.

2019 óta nagyot fordult a világ Orbán szerint, hiszen akkor még egy optimista és bizakodó tábor volt Tusványoson, ám az évtized, amely most megnyílt, az a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk évtizede lesz, fogalmazott.

“Csak olyan udvariasan, mint a budapesti rendőrök a hidakon a narkósokkal”

— mondta reagálva egy kisebb felzúdulásra.


Orbán szerint a nyugati civilizáció tartóoszlopai repedeznek: ezek okaiként a covidot, a háborút, illetve a hidegháborút említette, amelyet szerinte a világ számos vezetője szervez éppen.

Szerinte ez arra tanít, hogy legyünk szerények, mert a jövőbelátó képességünknek komoly korlátai vannak.

“Nem veheted el a történelem urának kenyerét”

— mondta. Orbán szerint az szúr a világban leginkább szemet, hogy az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, miközben ennek az ellenkezőjét érezzük.

Úgy véli, van valamilyen világvégevárás, ami egyre csak nő.

“Lehetséges, hogy emberek milliói értik félre, mi történik velük?”

Ez szerinte egy nyugati életérzés, ami abból fakad, hogy a nyugati civilizáció hanyatlóban van. Megemlítette, hogy már 100 évvel ezelőtt is a nyugat hanyatlásáról beszéltek, de az szellemi és demográfiai visszaszorulás volt.


Mostanra azonban a többi civilizáció is korszerűsödött, és azt látjuk, hogy átvették a nyugati technológiát és a nyugati pénzügyi rendszert, ám a nyugati értékeket nem vették át.

Ennek ellenére a nyugat a saját értékeit akarja terjeszteni, amit a többiek megalázónak éreznek.

“Mi is megalázónak érezzük”

— mondta, hozzátéve, hogy értjük ezt az ellenállást a nyugati demokráciaexporttal szemben.

Úgy véli, a keletnek azért kellett modernizálódnia, mert csak így tud ellenállni a nyugati értékek erőszakos terjesztésének.

A legnagyobb problémának jelenleg azt érzi, hogy a nyugat elveszítette az energiahordozók és a nyersanyagok feletti ellenőrzést. Kőkemény ténynek nevezte, hogy Európa helyzete ezen belül is duplán nehéz, és ennek az az oka, hogy az USA-nak olyan a stratégiája, amilyen.

Úgy véli, Amerika politikai fegyverként használja az energiát, ezért használják a szankciós politikát is, hiszen ők nem függenek mások energiájától, és arra akarnak minket sarkallni, hogy mi is tőlük szerezzük be az energiát.

Orbán szerint az európai politikusok azt mondogatják egymás közt, hogy

“jenkit fogtunk, de nem ereszt”,

mivel ők is ellen akartak állni az amerikai befolyásnak.

Csökkenteni kell a gázfogyasztást az EB szerint 15 százalékkal: Orbán nem tudja, hogy oldják meg,

“bár erre van német know-how régebbről”

— poénkodott.

Összegezte: a világgal kapcsolatos negatív érzések abból fakadnak, hogy a nyersanyag és az energia nincs többé a Nyugat kezében. Ami a kezében van, az a katonai erő és a tőke, de kérdés, ezzel mire lehet menni.

Ezután áttért a magyar nemzetre: szerinte sok egymásra rétegződő kérdés van.

A legfontosabb kihívás szerinte a népesedés, mivel továbbra is több temetés van, mint keresztelő.

A világ népeit szerinte két csoportba lehet sorolni: vannak, akik képesek saját maguk biológiai fenntartására, de mi a másik csoportba tartozunk.


“A helyzetünk javult, de fordulat nincs”

Szerinte ha nem lesz fordulat, előbb-utóbb ellakják tőlünk az országot.

A második kihívás szerinte a migráció, avagy népességcsere vagy “elárasztás”. Hozzátette: a migráció kettéválasztotta Európát. Egyik fele olyan világ, ahol európai és európán kívüli népek élnek együtt, de ezek az országok többé nem nemzetek, csak

“népek konglomerátumai, a posztnyugat”.

2050 körül szerinte be is következik a végső demográfiai váltás a kontinensnek azon a részén, a nagyvárosokban 50 százalék fölé emelkedik a nem európaiak aránya.

A nyugat másik fele mi vagyunk szerinte. A Nyugat Közép-Európába költözött, a Nyugat itt van.

Európa két fele között szerinte háború zajlik. Úgy véli, harcot folytatnak Közép-Európa ellen, hogy olyanná tegyenek minket, amilyenek ők.

Brüsszel szerinte továbbra is ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat, ezért bíróságra is vittek bennünket.

“Ezek a derék emberek ott posztnyugaton nem kelhetnek fel minden reggel úgy, és nem mérgezhetik a napjaikat azzal a gondolattal, hogy minden elveszett. Mi csak azt kérjük, hogy ők ne akarják ránk kényszeríteni azt a sorsot, amit mi nem sorsnak, hanem végzetnek látunk”

— fogalmazott.

Szerinte Európán belül hajlandóak vagyunk egymással keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni. Fel kell készítenünk a gyerekeinket arra, hogy képesek legyenek majd ezt a harcot folytatni.

A harmadik fő problémának Európában

a gendert nevezte meg.

Megjegyezte, hogy ebben az ügyben is bíróság elé vittek minket. Úgy véli, Varga Juditnak köszönhető, hogy a genderügyben fennálló nagy vitákat sikerült leválasztani az uniós pénzekről szóló vitákról.

“Mi csak azt kérjük, hogy fogadják el, hogy nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén”

— fogalmazott. Úgy gondolja, hogy nálunk ez nem egy ideológiai kérdés, hanem az élet legfontosabb kérdése.

“Soha nem lesz ennek a nyugati bolondériának a világ ezen sarkán többsége. A magyar embernek ez nem megy be a haja alá”

“Van transzgender meg transznacionális… mi csak a Transszilvániát tudjuk kimondani, de annak is van magyar neve”.

A háború szerinte eltereli most ezekről a figyelmet, de mégis ezek a legnagyobb gondok, és a bal-jobb harcnak is ez a tétje. Úgy gondolja, hogy a jövőnk ezeken a kérdéseken fog eldőlni.

Úgy tudunk védekezni szerinte, ha elszánjuk magunkat és szövetségeseket keresünk, ez volt a V4-ek lényege. Azonban a posztnyugat mindent megtett, hogy szétverje ezt az együttműködést.

“Ha az észről van szó, akkor az érdekek beazonosítható módon egybeesnek, a magyar-lengyel kapcsolatokban a baj a szívvel van”

— utalt a lengyelekkel való konfliktusra. A szlovákoknál ás a cseheknél szerinte a kormányváltások után a posztnyugatot részesítik előnyben, de ez olyan, mint amikor az ember beköti a lovait egy égő istállóba.

A negyedik kérdés szerinte a háború.

A magyar kormány legfőbb kötelessége az ebben, hogy magyar gyerek emiatt ne veszítse el a szülőjét és viszont. Vannak országok, amelyek bírálnak bennünket, mert nem vagyunk elég elkötelezettek az ukránok mellett, de ezek az országok messze vannak.

Holott eddig 86 magyar halt meg ebben a háborúban, a bennünket kritizálók nem adtak vért ebben a háborúban.


Ezért jogunk van azt mondani, hogy a béke az egyetlen megoldás. Fenntartjuk a véleményt, hogy ez nem a mi háborúnk. A NATO erősebb, mint Oroszország, ezért

Oroszország soha nem fogja megtámadni a NATO-t.

A mondat, hogy Ukrajnánál nem állnak meg, az egy ukrán propagandamondat, de minden reális alapot nélkülöz.

Ugyanakkor kényessé vált a helyzetünk, mert ki akarunk maradni a háborúból. Abban a veszélyes helyzetben vagyunk, hogy úgy kell segítenünk az ukránokat, hogy Moszkva szemében ne váljunk formális hadviselő felekké. Itt egyensúlyoz az Unió és a NATO.

Orbán szerint a háború kitörésének oka az, hogy az oroszok világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, amit elküldtek az amerikaiaknak és a NATO-nak. Leírták, hogy azt követelik, hogy Ukrajna ne legyen tagja a NATO-nak.

A nyugatiak tárgyalni sem voltak hajlandóak erről. Ez a visszautasítás váltotta ki azt, hogy az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni a biztonsági igényeiknek.

Szerinte

ha Angela Merkel a német kancellár és Donald Trump az amerikai elnök, akkor ez a háború nem robban ki.

Orbán szerint az ukránok sosem fogják ezt a háborút megnyerni, a szankciók pedig nem billentik meg Moszkvát.

Európa bajban van, és dominóként dőlnek meg a kormányok.

Úgy véli, talán ez a háború fog véget vetni a nyugati fölénynek, ez a korszak véget ér. Egy multipoláris világrend kopogtat most az ajtón.

Ugyanakkor bár a magyarok átlátják a helyzetet, de ez a háborúban keveset számít, mert ott annak a szava dönt, aki erősebb. Azt az illúziót nem érdemes követni, hogy majd mi befolyásoljuk a nyugat stratégiáját.

Mégis, a miniszterelnök szerint az álláspontunkat el kell mondani arról, hogy milyen új stratégiák lehetségesek. Szerinte nem a háború megnyerése kellene szerepeljen a stratégiában, hanem jó béketárgyalások és a béke elérése.

Ami most zajlik, az szerinte a háború meghosszabbítása, ami azt is jelenti, hogy orosz-ukrán béketárgyalás nem lesz. Aki erre vár, hiába vár. A háborút csak orosz-amerikai tárgyalások tudják lezárni.

Amíg ez nem lesz, addig nem lesz béke sem.

Mi európaiak dolgok befolyásolására eljátszottuk az esélyeinket szerinte, Európa azért nem tud világpolitikai tényező lenni, merta saját háza táján sem tud rendet tartani.

Az ötödik nagy kihíváscsomag Orbán Viktor szerint az energia és a gazdaság kérdése. A legegyszerűbb kérdés szerinte:

Ki jár jól ezzel a háborúval?

Szerinte az, akinek van saját energiaforrása, tehát az oroszok, mivel most kevesebbet adnak el, de magasabb áron.

Jól jártak szerinte a kínaiak is, akik eddig ki voltak szolgáltatva az araboknak, de most már megszűnt az energiafüggősége.

“Persze jól járnak a nagy amerikai cégek is”

— mondta, hozzátéve, hogy az EU viszont nagyon rosszul jár.

Ez nálunk a rezsicsökkentést érinti. A rezsicsökkentés szerinte hatalmas politikai tett és óriási politikai eredmény. A háború azonban kibillentette ezt a jól működő rendszert.

Orbán úgy látja, hogy a rezsicsökkentést mégis

sikerül megvédeni.

2021-ben a rezsicsökkentést 296 milliárdba került. Ha a rezsicsökkentés így maradna, több mint 2000 milliárdot kéne kifizetnünk, belátható, hogy ez nem megy.

Ezért sem indítunk új beruházásokat, mert nem tudnák garantálni, hogy azokat be is tudják fejezni. Végül van még egy feladat:

le kell jönni a gázról, az áram ugyanis sokkal kisebb terhet jelent.

Beszélt a recesszióról is.

“Egész Európát a recesszió réme gyötri”

— mondta. Magyarországon ez kiegészül azzal is, hogy a dollár erősödése au euróval szemben a forint gyengüléséhez vezet.

Orbán szerint ennek ellenére jövőre nőni fog a magyar gazdaság, de máshol visszaesés lesz, ez pedig politikai destabilizálást okoz majd.

A magyarok szerinte azzal a dilemmával küzdenek, hogy a globális recesszióban lehet-e lokális kivétel: Orbánék ezt a célt tűzték ki maguk elé a következő két évre.

Úgy véli, 2024-ben jön el majd először igazán a béke lehetősége. A ciklus első és második két évére tehát két tervet kell készíteni.

Úgy véli, Magyarország akkor tudja a gazdasági sikereit megőrözni, ha kimarad a háborúból, a migrációból, a genderbolondériából, a globális minimumadóból és az európai recesszióból.

Szerinte 2020-ban is kanyarban előztünk, most is, csak most közben kaptunk egy jó pofa ónos esőt.

Orbán fontosnak tartja, hogy minden fontos szereplővel képesek legyünk új megállapodásokat kötni, többek közt az unióval is.

“Meg fogunk egyezni. Kézen fogva elmegyünk a falig, ott megállunk, megöleljük egymást és megegyezünk”

— fogalmazott, hozzátéve, hogy az oroszokkal, a kínaiakkal és az USA-val is új megállapodást kell kötnünk.

Elmondta:

valójában 2030-ra gyúrunk.

Ekkorra fognak ugyanis felhalmozódni a nyugati világ problémái, többek közt az eurózóna problémái. Ekkorra már mi is többet fogunk befizetni az unióba, mint amennyit kapunk.

Tehát új erőviszonyok lesznek: aki fizet, az rendeli a zenét. Ez pedig új helyzetet fog teremteni számunkra is, azaz 2030 környékén kell majd az erő a legjobban.

Mi segíti Magyarországot?

“Az első a határvédelem, a második, hogy családalapú a társadalom, a harmadik, hogy most csináljuk a hadiipari fejlesztéseket, diverzifikáljuk az energiaforrásainkat, kihasználjuk továbbá a technológiai váltást”

— mondta, hozzátéve, hogy mi leszünk a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója és az ötödik legnagyobb exportőre. Említette még a külföldi tőkét, ami segíti Magyarországot abban, hogy a globális recesszióban lokális kivétel legyen.

Segít minket a politikai stabilitást, hiszen szerinte

kétharmados kormányt nem lehet feldönteni,

és volt egy nemzedékváltás is a nemzeti oldalon.

Úgy véli, gondoskodni kell arról, hogy a következő nemzedéknek is meglegyen a nemzetileg elkötelezett vezetése. A fiatalabb miniszterek szerinte még 20-30 évig lesznek képesek vezetést biztosítani az országban.


Említette még a szellemi alapokat, hiszen Magyarországnak még megvan a kultúrája. A tizedik dolog pedig, ami esélyt ad a sikerre, az az ambíció.

Az ambíció fenntartásához a magyaroknak együtt kell maradniuk. Ez az ambíció a mi üzemanyagunk.

“Mindig többet adtunk a világnak, mint amit kaptunk, mindig többet vettek el tőlünk, mint amit adtak, mi jobbak és tehetségesebbek vagyunk annál, mint ahol most tartunk, a világ nekünk tartozik, és ezt a tartozást be is fogjuk tartani”

— zárta szavait.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top