Bekeményítettek.
Az Európai Bizottság (EB) jövő heti ülésén azt fogja javasolni a tagállami kormányoknak, hogy függesszék fel a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások egyharmadát (nagyjából 3000 milliárd forintot) az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos és a jogállami normák megszegéséből eredő kockázatok miatt — értesült a Népszava.
A biztosi testület azért döntöthetett így, mert úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azokat a korrupcióellenes intézkedéseket, amelyekre még a nyár folyamán vállalásokat tett.
Az EB ugyanakkor arra készül, hogy zöld utat ad a magyar helyreállítási tervnek, de a mintegy 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás odaítélését
nagyon szigorú feltételekhez köti.
Ahhoz, hogy a közösségi források folyósítása egyáltalán megkezdődhessen a járványügyi gazdaságélénkítő alapból, a kormánynak 27 feltételt kell majd teljesítenie.
A Brüsszelben mérföldköveknek nevezett elvárások között szerepel annak a 17 intézkedésnek a végrehajtása is, amelyet a jogállamisági eljárás keretében kérnek számon a magyarországi hatóságokon. Ezt kiegészítik azok az igazságszolgáltatási reformok, amelyeket például az Országos Bírói Tanács hatáskörének a bővítéséhez kapcsolódnak. A helyreállítási tervről szintén a tagállamok pénzügyminiszterei mondják ki az utolsó szót, várhatóan
december 6-i
ülésükön.
Az Ursula von der Leyen vezette biztosi kollégium szigorú fellépése meglepte a brüsszeli elemzőket, akik megengedőbb döntéseket vártak, és azt prognosztizálták, hogy a jogállamisági eljárás keretében szeptemberben javasolt pénzmegvonás összege jelentősen csökkenhet.
Az Európai Parlament azonban – amely e heti határozatában teljes szigort követelt az Orbán-kormánnyal szemben – elégedett lehet az EB küszöbönálló döntéseivel.